Drasztikusan csökkenni fog a devizahitelesek havi törlesztőrészlete az új devizahiteles mentőcsomag hatására, és a bankok fogják viselni a költségek legnagyobb részét – mondta a Reuters beszámolója szerint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a kormánnyal folytatott keddi tárgyalás után. Patai azt is elmondta, hogy a készülő csomag a bankok javaslatán alapul, és több évre elosztva több százmilliárd forintba kerülhet a szektornak. További részleteket nem árult el, mindössze annyit, hogy a tárgyalásokat csütörtökön folytatják.

A bankszövetség később közölte, hogy a kormányzattal folytatott tárgyalások keddi fordulójára két részletes, hatástanulmányokkal alátámasztott tervet terjesztett elő, amelyek a forintosítás, a kamattámogatás és az árfolyamgát kombinációján alapulnak.

Kedvezményes devizát kérnek a bankok

A hvg.hu banki értesülései szerint a bankok csomagjukban azt javasolták a kormánynak, hogy a lakáscélú devizahitelek forintosításhoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a devizatartalékból kedvezményesen nyújtson számukra devizát. Az ötlet szerint az MNB azon az átlagárfolyamon adhatna a pénzintézeteknek eurót, amelyen felépült a devizatartalék. Ez a jelenlegi 300 forintos piaci árfolyamnál nagyjából 10 százalékkal alacsonyabb, 270 forint körüli árfolyamot jelentene. Vagyis a bankok azt javasolják a kormánynak, hogy az MNB ne realizálja a jelenleg elérhető árfolyamnyereséget a forintosításhoz adott devizán.

Kedvükre tenne a kormány

Stiller Ákos

A lakáscélú devizahitelek állománya június végén 1828 milliárd forint volt az MNB adatai szerint. Ennek nagy része svájci frankban jegyzett hitel, átszámítva az állomány nagyjából 6,2 milliárd euró. A bankoknak ennyi euró kellene a devizatartalékból (ezt átváltanák svájci frankra, és így szüntetnék meg a hitel mögötti devizapozíciót), és ha ezt az MNB kedvezményes árfolyamon adná nekik, akkor a hvg.hu számításai szerint közel 200 milliárd forinttal olcsóbban jutnának devizához, mint a piacon.

Ezt a bankok továbbadhatnák az adósoknak, akik így a piacinál alacsonyabb árfolyamon forintosíthatnák a devizahitelüket, vagyis nem kellene akkora árfolyamveszteséget realizálniuk, mintha teljesen piaci devizaárfolyamon konvertálnák forintra a hitelüket. Jelenleg a forint és svájci frank közötti árfolyamváltozás miatti átértékelődés hatására a fennálló tőketartozás forintban kifejezve – annak ellenére is, hogy a hitelesek évek óta törlesztik a tőketartozásukat – 30 százalékkal nagyobb, mint az eredeti felvett hitelösszeg az MNB adatai szerint. A forintosítással, kedvezmény nélkül összességében ez az árfolyamveszteség ezen a szinten realizálódna.

A bankok kidolgoztak egy olyan javaslatot is, amelyben az MNB a kedvezményes árfolyamon adna devizát a forintosításhoz, melyhez a bankok további árfolyamkedvezményt adnának az átváltás során az adósnak. A hvg.hu egy pénzintézeti forrása ezt úgy magyarázta, hogy ha a bankok a piacinál 10 százalékkal alacsonyabb árfolyamon kapnának eurót az MNB-től, az adósnak további 10 százalékos kedvezményt biztosíthatnának, így a forintosított tőketartozáson jóval kevesebb lenne a realizált árfolyamveszteség.

Állami kamattámogatást is kérnek

A bankok a forintosításhoz állami kamattámogatást is társítanának. A javaslat szerint a forintosított hitelekre 1 százalékos kamattámogatást kellene nyújtania az államnak, és a hitel kamatán olyan kamatplafon lenne, mint az államilag támogatott otthonteremtési hitelek esetében.

Az otthonteremtési állami kamattámogatásnál a kormány megszabta, hogy mennyi lehet az a maximális kamat, amit megszabhatnak a bankok az államilag támogatott hitelek esetén. Ezt a plafont a többéves lejáratú hiteleknél a hosszú lejáratú állampapírok átlaghozamából számítják ki, jelenleg közel 10,5 százalékra jön ki. A bankok javaslata alapján az állami kamattámogatás ezt csökkentené 1 százalékponttal, így a jelenlegi piaci körülmények között 9-10 százalék körüli hitelkamatok alakulnának ki, ha mostanában forintosítanák a devizahiteleket. Ez meglehetősen magas kamat, és még magasabb lehet, ugyanis a viszonyítási pontként említett állampapírhozamok a következő hónapok során valószínűleg emelkedni fognak az amerikai pénznyomtatás fokozatos felfüggesztése miatt.

Gyorsított árfolyamgát

Az egyszeri forintosítás mellett a bankok kidolgoztak egy olyan javaslatot is, amely alapján a devizahiteleket több év alatt vezetnék ki. Ezt a megoldást gyorsított árfolyamgátnak is nevezhetjük, ugyanis a konstrukció hasonló. A bankok javaslata szerint a hitelek futamidejét lerövidítenék 5 évre, azonban ennek ellenére a törlesztőrészlet nem nőne, hanem ugyanakkora lenne, mint amit most fizetnek az adósok.

Mivel azonban a rövidebb futamidő magasabb törlesztőrészleteket eredményezne, a különbség – az árfolyamgáthoz hasonlóan – egy forintalapú gyűjtőszámlára gyűlne, ami a budapesti bankközi kamat + 2 százalékkal kamatozna. Ezzel a devizahitelek 5 év alatt konvertálódnának forinthitelekké, azonban egyes banki vélemények szerint ez csak elodázná a problémát, hiszen az adós tartozása nagyrészt megmaradna, amit egyesek forintalapú hitel esetén sem tudnának fizetni.

A szabadfelhasználású hitelekről is tárgyalnak

A hvg.hu értesülései szerint a devizaalapú szabadfelhasználású jelzáloghitelekről is tárgyal a bankszövetség és a kormány. Eszerint nem csak a lakáscélú devizahitel-állomány rendezését kérte a kabinet a pénzintézetektől, pedig július végén Varga Mihály azt nyilatkozta, hogy csak a lakáscélú hitelekről lesz szó.

A devizaalapú szabadfelhasználású jelzáloghitelek állománya június végén 1697 milliárd forint volt az MNB adatai szerint. A bankszövetség javaslata ezeket a hiteleket nem forintosítaná, csak az árfolyamgát-programba való belépést tenné lehetővé továbbra is.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!