Ezt az évet sem fogjuk könnyen elfelejteni
A 2014-es év nemcsak a három választás – parlamenti, európai parlamenti, önkormányzati – miatt volt eseménydús, hanem azért is, mivel a várt konszolidáció egyáltalán nem következett be a hazai gazdaságpolitikában. Jöttek új adók, elindult a bankok elszámoltatása, a forintosítás, a jegybank rengeteg ingatlant vett és alapítványokat indított, Töröcskei elbukott, a magyarok jelentős része tovább szegényedik, rég nem látott olcsó lett a benzin. Úszunk a készpénzben, megtudtuk, mennyi magyar élhet külföldön, akik viszont egyáltalán nem akarnak hazajönni. Ez volt 2014 a magyar gazdaságban.
Kitiltási botránnyá dagadt az áfacsalási botrány
Ha nem lett volna a kitiltási botrány, melyben Vida Ildikó, az adóhatóság elnöke elismerte, rákerült az Egyesült Államokba magáncélból utazók tiltólistájára, talán sokan elfelejtették volna, hogy ki az a Horváth András, aki tavaly novemberben robbantotta ki az áfabotrányt. A magyar hatóságok és a politikai elit érdemi kivizsgálás helyett agyonhallgatták az ügyet, és megfélemlítették az áfabotrányt kirobbantó volt NAV-ost. Ennek ellenére egész évben fortyogott az ügy: év elején az Index lebuktatta a legtöbb áruházban kapható Sovereign cukor forgalmazóját, tavasszal egy újabb volt NAV-os, Vancsura István csatlakozott Horváth Andráshoz, és ő is a hatóságnál történt visszaélésekről számolt be a sajtónak, nyáron pedig a hvg.hu nyilvánosságra hozta Horváth András rendőrségi meghallgatásának jegyzőkönyveit, itt és itt.
Ősz óta tart a kitiltási botrány, melynek lényege, hogy hat kormányközeli személyt vagy kormánytisztviselőt kitiltott az Egyesült Államok, mert korrupcióban vehettek részt vagy abból hasznot húzhattak. A kitiltott személyekről nem adhatott tájékoztatást, de az amerikai ügyvivő világossá tette, hogy a magyar kormány tájékozódhatna a csaknem egy évvel azelőtt kirobbant áfabotrányból, abban találhat kivizsgálandó eseteket.
A kormány igyekezett bagatellizálni az ügyet és azt kommunikálta, nincsenek konkrétumok. Orbán Viktor emlékezetes megnyilatkozása ezzel kapcsolatban, hogy fecninek minősítette az amerikai nagykövetség kitiltási botrányról szóló levelét. A hvg.hu ezután megszerzett egy dokumentumot, amelyből kiderült, milyen komoly információk állnak a „fecni” mögött, a NAV ugyanis valóságos információbombát kapott az áfacsalókról, az amerikai étolajgyártótól, a Bunge Zrt.-től, már 2011-ben. Személyi következményei az ügynek még mindig nincsenek, sőt Vida Ildikó – Orbán Viktor felszólítására – feljelentette rágalmazásért az amerikai ügyvivőt, André Goodfriendet. Közben az áfacsalások tovább zajlanak, és valószínűleg csak egy múló epizód, hogy a NAV lekapcsol egy-egy hálózatot, legutóbb épp egy hússal üzletelő társaságot, melynek egyik mellékszála a CBA felé vezetett.
Nem lett netadó, lett helyette más
A kitiltási botrány közepén a kormány belengette a netadó ötletét, de a tömeges demonstrációk hatására elállt a tervtől. Azt a régi szokását viszont nem hagyta el, hogy újabb terheket találjon ki vagy a régieket növelje. Például jövőre díjkötelessé teszik az M0-s több szakaszát és a fővárosba bevezető autópálya-szakaszokat, és ami még jobban odacsaphat, az önkormányzatok arra vetnek ki adót, amire csak akarnak. Kocsis Máté kerülete kapva kapott az ötleten, és kiveti a bérlakások után a lakásadót. Ezen kívül az áruházláncokat, és így ezen keresztül végül is a vásárlókat sújtja elsősorban az élelmiszer-felügyeleti díj, a megtakarítók megkapják a befektetési alapok különadóját, és lesz csipszadó az alkoholokra is. Ja, a pálinka-szabadságharc elbukott: minimális átalányadó lesz a főzetre, mert Brüsszelnek nem tetszett a tehermentes otthoni főzés.
Lesz szappanadó is, és januártól termékdíjat kell fizetni egy sor tisztálkodó és kozmetikai szer, valamint műanyag termék után, de nem járnak jobban az irodában papírt használók sem, ezt a kategóriát is megsarcolja az adótörvény tervezete. Drágább lesz borotválkozni, hajat festeni, művirágot venni és fénymásolni.
Sokaknál kivágta a biztosítékot a reklámadó is: a sarc lényegében az RTL Klub büntetőadója, és novemberben még rá is emelt a kormány a csatornát terhelő legfelső kulcsra. Már az adó nyári bevezetésekor a hvg.hu úgy kalkulált, hogy több mint felét az RTL fogja befizetni, Lázár János végül ezt el is ismerte. A reklámadónak olyan emlékezetes pillanatokat köszönhet a nagyközönség, mint például azt, amikor L. Simon László bolondot csinált magából az RTL Klub kamerája előtt, ugyanis fogalma nem volt, mi szerepel pontosan az általa benyújtott törvényben.
Nem banknak való vidék: a Nagy Devizahiteles-mentés
A kormány úgy intézte, hogy egész évben a bankok elszámoltatását ismételgethette közleményeiben, sajtótájékoztatókon. Egészen júniusig hajtogatta, hogy meg kell várni a Kúria jogegységi határozatát arról, hogy hogyan ítéljék meg a devizahiteles pereket a bíróságok. Miután a határozat megszületett, a kormány több törvényt is elfogadtatott a parlamenttel a bankok elszámoltatásáról, arra a feltételezésre építve, hogy a bankok tisztességtelenek voltak az adósokkal. Az ellenkezőjét a bíróságon bizonyíthatták a pénzintézetek, amiből fél évig tartó, döntő többségében értelmetlen bírósági bohóckodás következett, ugyanis a döntő többségük elbukta a pereket.
Szeptemberre el is készült az elszámoltatási törvény, melynek következtében jövőre a hitelesek fejenként százezreket, a bátrabban eladósodók milliókat nyernek, a bankok viszont ezermilliárd forintot buknak. A törvény vonatkozik a forinthitelesekre is, de inkább a devizahitelt felvettek – köztük politikusok – nyernek a legtöbbet vele. A változás összesen 1,3 millió családot érint, az átlagos törlesztőrészletek pedig 25-30 százalékkal is csökkenhetnek. Ezt követi jövőre a devizahitelek forintosítása, illetve életbe lép a bankokat megszorító újabb változás, a fair bankolásról szóló törvény.
A Takarékbank-sztori
A 2013-as év még a Takarékbank állami irányítás alá vonásáról és a takarékszövetkezeti szektor törvényi erővel történt önállóságának felszámolásáról szólt, az idei év pedig a Takarékbank rapid privatizációjáról. A bank többségi tulajdona hosszas bírósági huzavona után a Magyar Takarék Zrt.-é lett, amely egyszereplős versenyben nyert a bank részvénycsomagjára kiírt pályázaton. A társaságban az FHB-nak kisebbségi részesedése van. Az Alkotmánybíróság a számos felmerült jogi aggály ellenére nem semmisítette meg a Takarékbankban történő állami hatalomátvételt lehetővé tevő törvényt.
A Takarékbank-sztorihoz kapcsolódik, hogy a takarékszövetkezeti szektor átvilágítása közben sorra zártak be takarékokat idén: visszavonták a Körmend és Vidéke, az Orgovány és Vidéke, az Alba Takarékszövetkezet, a Tisza Takarékszövetkezet, és a Széchenyi István Hitelszövetkezet engedélyét. A Magyar Vidék Hitelszövetkezet visszaadta működési engedélyét.
Az év bukása: Töröcskei, a bankár
Hiába jeleztük idén több cikkben is, hogy súlyos gondok vannak a Széchenyi Banknál, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezére, Töröcskei István talán legfőbb érdekeltségénél, a Magyar Nemzeti Bank csak december elejére jutott oda, hogy visszavonta a bank engedélyét. Decemberben az MNB visszavonta Töröcskei egy másik érdekeltsége, a Széchenyi István Hitelszövetkezet engedélyét is. Töröcskei a történtek miatt felajánlotta lemondását az ÁKK éléről, de mind a mai napig még ÁKK-vezér, döntés ugyanis nincs a lemondásának elfogadásáról. Töröcskei bankjában az állam tavaly júniusban 3 milliárd forintos tulajdonrészt szerzett, ami 49 százalékos befolyást jelent. A pénzintézet januárban még azért került címlapokra, mert egy euróért akarta lenyelni a nála nagyságrendekkel nagyobb Raiffeisen Bankot.
A jegybank már év közben a működés megváltoztatására szólította fel a hitelintézetet, de komolyabb beavatkozás jó ideig nem történt, csak augusztusban, második cikkünk után jelezték: kimennek a bankhoz helyszíni vizsgálatra. Az idei évben a bank tőkehelyzete a törvényi előírások alá esett, és az NGM sokáig toleráns volt vagy nem tudott mit kezdeni a helyzettel. A jegybank több mint 100 oldalas jelentést töltött meg a banknál talált hibákkal és törvénysértésekkel. A betétesek közel 7,5 milliárdot buktak, az Országos Betétbiztosítási Alap, ahová a pénzt a bankok adják össze, 14 milliárdot. A betétesek felháborodásának hatására a kormány kárenyhítési alapot hozott létre nekik, magyarán a betétesek helyett az adófizetők buknak a történeten további 5-5,5 milliárdot.
A kormánynak ugyanakkor nem szegte kedvét a látványos kudarcot vallott befektetés: idén júliusban bejelentette az MKB Bank megvásárlását, decemberben pedig a Budapest Bank jutott ugyanerre a sorsra. Az MKB Bankról szintén decemberben derült ki, hogy a Matolcsy György vezette jegybank gondnoksága, irányítása alá kerül, legalábbis egy ideig.
Zajlik a földmutyi
Az év azzal kezdődött, hogy Ángyán József volt államtitkár elemzéséből kiderült: településnyi területeket osztott szét a kormány kormányközeli oligarcháknak. Például Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek. Aztán fél év múlva, az év felénél kiderült, hogy semmi sem változott, tovább koncentrálódik a nagy gazdasági társaságok, a kormány- vagy Fidesz-közeli oligarchák kezében a föld. A nagyot nyerők között ismét ott volt Mészáros Lőrinc érdekeltsége, vagy például egy Lázár Jánoshoz köthető vállalkozás is.
Félrement önfényezés: Matolcsy szivárogtatási botránya
Az év nagy szenzációja a gazdaságpolitikai ponyva kategóriában Wiedermann Helga könyve volt az elmúlt négy év gazdaságpolitikai háttéreseményeiről. Matolcsy György NGM-es kabinetfőnöke a kormány lépéseinek fényezésénél és közhelyek pufogtatásánál nem jutott messzebb, és ez valószínűleg rendben is lett volna így, de véletlenül a könyvvel bajba keverte Matolcsy Györgyöt. Egy helyen ugyanis leírta, hogy Matolcsy gazdasági miniszterként bennfentes információkat adott a Goldman Sachs képviselőinek arról, hogy a magyar kormány az IMF-hez fordul segítségért. Arra Londonban is emlékeznek, hogy volt szivárogtatás. A könyvben leírtakat Matolcsy a bemutatón még együtt megélt történetként jellemezte, de valószínűleg megbánta: a szivárogtatási botrány kipattanása után a Magyar Nemzeti Bank már csak fikciónak minősítette az irományt.
Idén derült ki, hogy az MNB létrehozott öt alapítványt, amelyeknek jelentős mennyiségű forrásokat is juttatott, és komoly ingatlanvásárlásokba is kezdett: kastélyt, villát, irodaházat is vásárolt, nem is volt szűkmarkú az eladókkal. A jegybank eközben saját közgazdászképzést is indít, Matolcsy György pedig saját tankönyvet ír és doktori képzésre kezdett járni.
Virágzik a feketecigi piaca, a kamatvágás és a bírságolás
A trafikrendszer, úgy fest, nem igazán vált be, ugyanis a legális cigarettaforgalom jelentősen visszaszorult, miközben virágzik a feketekereskedelem. Az illegális dohányárusítás olyannyira jövedelmező lehet, hogy már az utcai könyvárus is ebben utazik.
Idén júliusban véget ért a jegybank kétéves kamatcsökkentési ciklusa, amely során 7 százalékról történelmi mélypontra, 2,1 százalékra vágták le az alapkamatot. Az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi, 2,1 százalékon marad – mondta akkor Matolcsy György jegybankelnök.
Idén márciusban közel 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 35 pénzügyi szervezetre, amelyek jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit (a 2012-ben és 2013-ban megjelent hirdetményeket vizsgálták, a tranzakciós adó miatt ekkor sok számlacsomag kondíciói változtak). A fogyasztóknak tízmilliárdos összeg járhat vissza a jegybank alelnöke szerint.
Ismét mélypontokon bukdácsol a forint
| A hvg.hu idén több témával is kiemelten foglalkozott, ilyen volt például az áfabotrány, illetve az oroszokhoz történő közeledés, vagy Paks II. Emellett cikksorozatban jártuk körül a vélt vagy valós magyar középosztályt, illetve a nyugdíjakról, nyugdíjasokról is sokat írtunk. |
Augusztusban két és fél éves mélypontra süllyedt a forint euróval szembeni árfolyama, megvolt a 317-es szint is, de karácsony előtt is majdnem elszaladt eddig az árfolyam az orosz piaci történések következtében. A dollárral szemben a magyar fizetőeszköz ugyanakkor 12 éves mélypontig bukott decemberben.
Arról is döntés született idén, hogy jövedelemarányos hitelt vezet be a jegybank – elkerülendő a 2008 előttihez hasonló eladósodást –, a jövő évtől élő szabályozás értelmében az ügyfelek legális jövedelmének arányában korlátozzák a még vállalható törlesztési terheket. A hitelfedezeti mutató emellett a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) pedig a jövedelmekhez arányosítva szab felső határt a törlesztőrészleteknek.
Hazánkban mindeközben idén is folytatódott a forgalomban lévő készpénzállomány dinamikus bővülése. Egy év alatt bő 500 milliárdos volt a bővülés, de 2012. november óta már ezermilliárdos a felfutás. Arról, hogy miért rossz ez a rengeteg készpénz, bővebben itt írtunk.
Egyre több a szegény magyar, sokan pedig külföldre mennek, a tehetségesebbek főként
Az idei évben rengeteg olyan statisztika, adat is napvilágot látott, melyek abba az irányba mutatnak, hogy nőnek az egyenlőtlenségek Magyarországon. Az Eurostat adatai szerint már 3,3 millió olyan magyar van, aki olyan háztartásban élt, ahol a jövedelem nem érte el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát. Eközben durván nyílt az olló a leggazdagabb és legszegényebb magyarok jövedelmi helyzete között, a legelesettebbek száma pedig egy év alatt egy kisvárosnyival nőtt. Emellett az 1,7 millió magyar gyerek közel fele kirekesztésben, nélkülözve, szegénységben él.
A KSH-nál időközben célegyenesbe fordult az a migrációs kutatás (SEEMIG névre hallgat a projekt), melyből pontos képet lehet kapni arról, hogy összesen mennyi magyar is él külföldön. A kutatás megállapításai szerint 2013 elején hozzávetőleg 350 ezer olyan magyar élt a világon, akik 1989 után, de legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el az országot. Ez egy egyszeri, meghatározott időpontra vonatkozó becslés. A becslés lényegesen kisebb, mint amennyi eddig a magyar sajtóban megjelent.
A külföldön élő magyarok mindeközben úgy tűnik, nem igazán akarnak hazajönni. Egy MTA-kutatás szerint ugyanis az Egyesült Királyságba kiköltözött magyarok elsöprő többsége elégedett a helyzetével, háromnegyedük nem akar hazaköltözni, de legalábbis a következő 5 évben semmiképp. Egy éven belül csak minden tizenhatodik válaszadó jönne haza.
Vasárnap nem lesz vásárnap
A kőolaj ára mindeközben nyár óta hatalmasat zuhant, ez pedig nemcsak Oroszországban keltett hullámokat, hanem itthon, ám a változásoknak az autósok mindenképpen örülhetnek: négy éve nem látott szintre esett a benzin ára. A december eleji csökkentéssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 335-336 forintra, a gázolajé 360-361 forintra mérséklődött.
A vasárnapi zárva tartás ötletét idén ősszel újra felmelegítette a KDNP, a sok kavarás után pedig úgy tűnt, a kormány megosztott a kérdésben, ám végül a parlament elfogadta a javaslatot. E szerint jövő márciustól vasárnaponként csak a 200 négyzetméternél kisebb üzletek nyithatnak ki a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne. Emellett olyan helyek lehetnek még nyitva vasárnaponként, mint például a nemzeti dohányboltok, gyógyszertárak, múzeumok, fürdők, piacok. Az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján azonban nyitva lehetnek az üzletek.
Az Országgyűlésen eközben csont nélkül átment a kormánynak az a javaslata is, amely a külföldi hátterű hipermarketeket és szupermarketeket nehéz helyzetbe hozza, a hazai láncoknak pedig kedvez. A parlament ugyanis elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.
Fáj a magyar cégeknek az orosz embargó
A nyugati szankciókra válaszul bevezetett oroszországi élelmiszer-embargó komoly károkat okoz a magyar agrárgazdaságnak. December eleji hírek szerint naponta hetvenmillió forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni az orosz embargó miatt a magyar agrárágazat. Az év végéig a kár meghaladja a 10 milliárd forintot. A beviteli korlátozás hatásait állami felvásárlással és új piacok felderítésével igyekszik csökkenteni a magyar kormány.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
