Aki egy összeomló bank alól Matolcsy rokonánál kötött ki
Matolcsyék megbírságolták rendkívül súlyos jogsértések miatt, amelyek hozzájárulhattak a Széchenyi Bank tönkremeneteléhez, ahol ő vezérigazgató volt, ám Szakács Tibor ma már tanácsokat ad Matolcsy György unokatestvérének érdekeltségébe tartozó NHB Növekedési Hitel Banknak. És nincs, aki szerint ezzel baj lenne.
Ha önnek lenne egy vállalkozása, rábízná a cégét egy olyan emberre, aki nem sokkal korábban egy másik céget vezetett, az pedig tönkrement? És ráadásul egy hatóság kimondta arról az emberről, hogy nagyon is volt szerepe abban, hogy mindez bekövetkezett? Na ugye.
A helyzet annál is komolyabb, mert az a cég egy bank, annak becsukása pedig alighanem súlyosabb következményekkel jár, mint egy átlagos, termelő vagy szolgáltató cég zsákutcába kerülése.
Ilyen dolgok azonban nem zavarták Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérét, hogy az érdekeltsége, az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. a segítségét, tanácsait kérje Szakács Tibornak, a most már felszámolás alatt álló Széchenyi Kereskedelmi Bank volt vezérigazgatójának.
Megbírságolták rendkívül súlyos jogsértések miatt
A Széchenyi Bankot 2014 decemberében zárta be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), akkor vonták vissza a tevékenységi engedélyét, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. A jegybank ráadásul, mint emlékeztet nemrégi közleményében, idén márciusban ismeretlen tettesek ellen feljelentést is tett a hitelintézetnél bűncselekmények elkövetésének gyanúját felvető események miatt. A betétesek és az állam sok milliárd forintot veszítettek a bank bukásával (idén augusztus közepén kezdték meg a pénzintézet felszámolását).
| A Széchenyi Bank körüli zűrök |
Augusztus végén írtunk arról, hogy elképesztő gazdasági trükkök sorát vetették be a Töröcskei István jobboldali pénzember által fiktív tőkeemeléssel életben tartott Széchenyi Banknál, és a szabálytalanságok azt követően sem szűntek meg, hogy az állam kisebbségi tulajdonos lett a bankban. A Széchenyi Bankot 2014 decemberében zárta be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a betétesek és az állam sok milliárd forintot veszítettek a bank bukásával (idén augusztus közepén kezdték meg a pénzintézet felszámolását). A súlyos törvénysértések gyanúját felvető történetben a kormány nagy valószínűséggel súlyos visszaéléseket követhetett el. De az üggyel kapcsolatos kormányhatározatot titkosította, az átvilágítás dokumentumait pedig titkolja. A pénzügyi felügyelet is komoly mulasztásokat követhetett el, az MNB-be olvadt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jó ideje tudott a bank súlyos problémáiról, az MNB pedig elképesztő türelemről tett tanúságot Töröcskeiékkel szemben. Az MNB végül idén márciusban tett feljelentést a Széchenyi Bank miatt a rendőrségen, ott most is tart a nyomozás hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az MNB hónapok óta vizsgálta a bank vezetőinek személyes felelősségét is, ebből lettek a nemrég kiszabott bírságok. |
A minap pedig Szakácsot 20 millió forintos büntetéssel sújtotta az MNB (rajta kívül még a menedzsment, igazgatóság három volt tagját is megbírságolták 18-19 millió forintra). Az MNB azzal indokolta a retorziókat, hogy rendkívül súlyosnak minősítette a volt vezető állású személyek által elkövetett jogsértések jellegét, tárgyi súlyát és következményeit. „Ezek magukban hordozták a megbízható és eredményes banküzemi működésben érdekeltek – kiemelten a betétesek, illetve a hitelezők, tulajdonosok – érdeksérelmének kockázatát, amely be is következett.”
Szakács jó ideje az NHB Növekedési Hitel Banknál tanácsadó. Forrásaink szerint gyakran jár be a bankba, hetente többször is, vagyis sűrűbben látogatja kenyéradóját annál, mint ami formális pozíciójából talán következhet. Mint lapunk kérdésére Szakács elmondta, idén februárban hagyta ott a Széchenyi Bankot, és, mint fogalmazott, nem ő kopogtatott az NHB Növekedési Hitel Bank, illetve annak tulajdonosának ajtaján. A bank tulajdonosa a BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft., amely pedig Szemerey Tamásé, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréé.
Amikor azt firtattuk az NHB-nél, hogy a jegybanki bírságot és az amögött meghúzódó indokot látva megszakítják-e a kapcsolatot Szakáccsal, a Szemerey-féle bank igyekezett eltolni magától és Szakácstól a Széchenyi Banknál történteket. Mint írták, Szakács “bevonásával azt a közel két évtizedes, széleskörű tapasztalatot vesszük igénybe, melyet a Széchenyi Banknál eltöltött időszak előtt (kiemelés tőlünk – a szerk.) szerzett meg.” Szakács a bank “új exportfinanszírozási üzletágának kialakításában, az ehhez szükséges nemzetközi kapcsolatrendszer felépítésében nyújt szakmai tanácsot, döntési jogkörrel nem rendelkezik”. A széchenyi bankos múlt sem ingatja meg őket, “a vele kapcsolatban, mint a Széchenyi Bank menedzsmentjének tagjaként megfogalmazódott MNB megállapítások jellege alapján úgy ítéljük meg, hogy a Bankunknál betöltött feladatkörében a jövőben is számítunk rá”.
A jegybank válaszából pedig kiderült: Szakács attól nincs eltiltva, hogy a pénzügyi szektorban dolgozzon, csak attól, hogy pénzintézetnél vezetői funkciót töltsön be. A tanácsadói poszt pedig nem minősül vezetői állásnak.
A Matolcsy-vezette jegybank azt a felvetésünket viszont nem kommentálta, amely szerint visszás lehet, hogy a jegybankelnök rokonának érdekeltségének segít Szakács Tibor, holott őt megbüntette a jegybank.
A Szakács-sztoriban az különösen pikáns, hogy a Szemerey-féle bank (akkor még Evobank néven) állítólag szemet vethetett a – kisebb részben állami tulajdonban levő – Széchenyi Bankra. Az Origo ugyanis arról írt egy a birtokába jutott dokumentumra hivatkozva, hogy vételi ajánlattal állt elő a Szemerey érdekeltségébe tartozó bank. A Széchenyi Bank többségi tulajdonosa, a Töröcskei István érdekeltségének számító T & T Ingatlanforgalmazó Zrt. cáfolta a lap értesülését. Mindenesetre hozzánk is érkeztek olyan információk, melyek szerint valóban fájt a foga a mostani NHB Banknak a Széchenyi Bankra, a helyzet azonban az, hogy házasság végül nem köttetett.
Minden kormány alatt megtalálta a helyét
A Széchenyi Bank honlapja szerint Szakács Tibor még 2010-ben, Töröcskei István igazgatósági elnöksége idején lett a bank vezérigazgatója, közvetlenül előtte a MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. vezére, illetve vezérigazgató-helyettese volt 12 évig. A Mehibnél dolgozott vezetőként Töröcskei István is: 1998 és 2002 között volt az igazgatóságának elnöke, és a 2002 tavaszán megalakult Medgyessy-kormány első hónapjaiban kényszerült távozásra. Szakács Tibor a kilencvenes években a Pénzügyminisztériumban volt főosztályvezető, az első Orbán-kormány idején, 1999-től nevezték ki a Mehib vezérigazgató-helyettesének, majd nyertese lett a Medgyessy-kormány fejcseréinek, 2002-től vezérigazgató lett.
| Kereskedőház élén is állt |
A második Orbán-kormány idején Töröcskeiék beszálltak a keleti nyitásba is, és lényegében bejelentkeztek a zászlóshajó szerepre. A Széchenyi Kereskedelmi Bank megalapította az Új Piacok Kereskedőházat, és akkor még úgy tűnt, hogy ez a szervezet fogja levezényelni Nemzetgazdasági Minisztériumban tervezett kereskedőház programot, de végül nem végzett érdemi tevékenységet. A cég vezére Szakács Tibor volt. |
Átvészelte Medgyessy bukását, és Gyurcsány hatalomra kerülését is, és csak 2010 augusztusával, pár hónappal a második Orbán-kormány megalakulása után távozott az állami cégtől, majd pályáját a Széchenyi Kereskedelmi Bank vezérigazgatójaként folytatta. A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején, 2009-2010-ben a Paksi Atomerőmű igazgatóságában is megfordult.
Szakács mehibes időszakából távozása után előkerült egy rendkívül fura ügy, a moszkvai fantomplázaügylet. (Bővebben a cikkünk végén olvashatnak róla.)
Hogyan nőtt nagyra az NHB Bank?
Az NHB Bank, ami akkor még az Evobank nevet viselte, tavaly szerezte meg Matolcsy György jegybankelnök unokaöccse, Szemerey Tamás, miután egyik cégével, a BanKonzulttal két lépésben kivásárolta a bankból az Evopro-csoportot. A “hatalomátvétel” után pár hónappal át is nevezték a bankot Növekedési Hitel Bankra, ami leplezetlenül utal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjára, Matolcsy szívügyére.
A bank - bár mérete eltörpül a nagy kereskedelmi bankokéhoz képest – az új tulajdonos kezében több mint duplájára nőtt: mérlegfőösszege 2014 végére 41,5 milliárd forintra hízott az egy évvel korábbi 16 milliárdról.
A kis banknak bőven jutott a jegybank ingyenhiteléből, de ez csak részben oka a mérlegfőösszeg megugrásának. A bank 2013. szeptemberében csatlakozott a Növekedési Hitel Programhoz, összesen 3,2 milliárd forintot hívott le és adott tovább – legfeljebb 2,5 százalékos kamaton – a vállalkozásoknak 2014 végéig a tavalyi beszámoló szerint.
Ezen kívül tavaly jelentősen, mintegy 300 százalékkal megugrott a bank betétállománya: 8,5 milliárd forintról 33,2 milliárdra nőtt. A bank tavalyi beszámolója erről azt írja, a lekötött, éven belüli betétek állománya jelentősen megnövekedett, mely „egy új ügyfélkörhöz kapcsolódik”. A nagy elhelyezett összegről még annyi derül ki, hogy ebből nagyjából 30 milliárd forint 90 napon belüli lejáratú volt tavaly év végén. Eközben az MNB-vel szembeni követelés is több mint 30 milliárd forinttal nőtt tavaly.
| A moszkvai pláza esete |
Szakács mehibes időszakából távozása után előkerült egy kacifántos ügy, mellyel a bankár neve 2012-ben a Magyar Nemzet hasábjain landolt. A napilap arról számolt be, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt tett feljelentést, ugyanis az állami Eximbank Zrt. 2008-2009 környékén egy offshore cégnek több tízmilliárd forintos hitelt adott egy moszkvai bevásárlóközpont építésére, mert azt állította, hogy a kivitelezésében a magyar Harcon Zrt. fővállalkozóként vesz részt. Utólag, az ellenőrzés során azonban kiderült, hogy egy fantomépítkezést támogatott a magyar állam, a hitelezett cégek semmilyen tevékenységet nem végeztek ott. A Harcon Zrt.-t 2012-ben végelszámolásba vitték, ami gyorsan felszámolásba fordult, az offshore cég és a pénz állítólag eltűnt. Visszaszerzésére a Magyar Nemzet információi szerint már nincs esély. Az Eximbank kára 27 milliárd forintra rúghatott a Magyar Nemzet szerint. A szintén állami Mehib Zrt. úgy került a történetben, hogy az állami bank kárát neki kellett megtérítenie, mert az ügyletre biztosítást vállalt. Az Eximbank még önrészt sem kért a teljesen ismeretlen luxemburgi offshore cégtől a hitel folyósítása előtt, és hamis számlák alapján fizetett. Még az ügylethez kapcsolódó biztosítás díját is az Eximbank hiteléből finanszírozták. A napilap szerint az Eximbank és a Mehib közös elnöke az ügylet idején Csillag István, a Medgyessy-kabinet volt gazdasági és közlekedési minisztere volt, a Mehib vezérigazgatója pedig Szakács Tibor volt. A Magyar Nemzet azt állította, a hitelezés és a biztosítás kockázataira a Mehib Zrt. akkori kockázatkezelési főosztályvezetője többször is felhívta a figyelmet, ennek ellenére a biztosítást megkötötték. A biztosítás értékének nagyságrendje a Mehib történetében is óriásinak számított. Ennek ellenére úgy adták ki a biztosítási kötvényt, hogy a magyar hányad teljesülésére vonatkozó építkezési ütemtervet nem is hagyták jóvá. Az ügy vége nem ismert. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
