Ki a nagyobb király: Mészáros Lőrinc vagy Simicska Lajos?
Tíz menetben méri össze erejét a hvg.hu ringjében a magyar közélet és gazdaság két legismertebb nehézsúlyú harcosa. Minden menet végén pontozunk, hogy kiderüljön, ki a NER igazi bajnoka.
1. menet: Honnan ismeri Orbán Viktort?
Simicska Lajos
Már a középiskola – a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium – is közös volt, a jó barátság a jogi karon, a Bibó István Szakkollégiumban teljesedett ki.
Mészáros Lőrinc
Felcsútról – a későbbi polgármester ugyanabban a faluban nevelkedett, ahol Orbán Viktor. Ám amíg Orbán a jogi kartól a politikai karrierjét építette, Mészáros a kilencvenes évek elején felívelő földgázszolgáltatásban látta meg a lehetőséget.
Állás: 0-0
2. menet: Első közös ügyletük
Simicska Lajos
1993-ban, amikor Orbán Viktort a Fidesz elnökévé választották, Simicska gazdasági igazgató lett a pártban. Ehhez az időszakhoz köthető az a botrányt okozó székházeladás is. Fiatalabbak kedvéért: 1991-ben – mint a többi akkori új párt – az ellenzéki Fidesz ingatlanokat kapott az államtól: kettőt közösen a kormányzó MDF-fel, egyet meg csak magának. A két párt azonban – egy háttéralku alapján, a Fidesz részéről Simicska és a szintén a Teleki Blanka Gimnáziumból indult, később börtönbüntetésre ítélt Varga Tamás tanácsadó vezényletével – túladott az értékes épületeken. A befolyt összeg alapozta meg a Fidesz gazdasági önállóságát és a párt köré épülő gazdasági háttérbirodalmat.
Hogy miért volt erre szükség? Simicska 1994-ben a Népszabadságnak nyilatkozva Montecuccoli híres mondását idézte fel:
a politikához ugyanaz a három dolog szükséges, mint a háborúhoz.
Mészáros Lőrinc
A „falu gázszerelője” a kétezres években az építőipar más területein is aktivizálta magát, igaz erre rá is kényszerült, mivel a korábban még az állam által is támogatott gázprogram addigra kifutott. Cégei nehéz helyzetére rácáfol, hogy 2008-ban átvette a helyi focicsapatot, ezzel az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány vezetését is. Mint később kiderült: ez élete legjobb döntése volt.
A Fidesz 2010-es kormányra kerülése után ugyanis hirtelen jövedelmezővé vált Orbán Viktor bizalma. Méghozzá úgy, hogy évekig nem is zavarta a gigaberuházásokban részt vevő cégek (főleg Simicska Lajos) köreit.
Állás: 1-0
3. menet: A birodalom kiépítése
Simicska Lajos
Az első nagy falat a Mahir megszerzése volt: az állami hirdetési cég 1994 elején került a B-Reklám Kft.-hez. A már akkor Fidesz-közelinek tartott cég igazgatótanácsában 1994 júliusában kapott helyet Simicska, később tulajdonrészt is vásárolt.
Az építkezés nagy erőkkel folytatódott az ellenzéki években: 1998-ra a Magyar Narancs akkori összesítése szerint már nagyjából hatvan volt a Fidesz-körüli cégek száma. Ezekben többnyire máig ismert nevek bukkantak fel: Simicska és Varga mellett, Schlecht Csaba, Pusztai Zsuzsanna (ő Simicska felesége), Gansperger Gyula és Kövér László testvére, Kövér Szilárd.
Két másik nevet is érdemes megemlíteni: Kaya Ibrahimét és Josip Totét, akiknek több, összesen százmilliós adótartozást felhalmozó Fidesz-közeli céget adtak el a kilencvenes évek közepén.
Mészáros Lőrinc
Mészáros Lőrinc szereti saját tehetségével magyarázni cégbirodalma gyarapodását. Amikor arról kérdeztük, hogyan sikerült gyorsabban növelnie vagyonát, mint a Facebook alapítójának, így válaszolt: hát lehet, hogy okosabb vagyok Zuckerbergnél, nem gondolja?
Állás: 1-1
4. menet: Az áttörés
Simicska Lajos
Az 1998-as választási győzelem után Simicska az adóhivatal élén landolt, az egyéves elnökség sem akasztotta azonban meg a cégbirodalom építkezését. Erre az időre tehető a Közgép megvétele is. A csődközeli helyzetbe került építőipari cégbe az Inter-Európa Bank szállt be, majd 1998-ban tulajdonrészét eladta a Fidesz-közeli Axon-csoportnak, az pedig több, szintén a párthoz köthető cégnek – az egyik tulajdonosa Nyerges Zsolt volt, aki idén januárig vezette a Közgépet. Az igazi kitörés még váratott magára egészen a 2010-es kormányváltásig, amikor már jelentős mennyiségű uniós forrás is rendelkezésre állt a cég profiljába vágó építési munkákhoz.
Az, hogy a cég Simicska Lajos tulajdonában van, hivatalosan csak 2012-ben derült ki: a Népszabadság egy a birtokába került közbeszerzési dokumentum alapján írt erről.
Ilyen papír pedig bőven akadt, hiszen 2010 után sorra nyerte a cég a tendereket.
Mészáros Lőrinc
A vállalkozó komoly segítségre számíthatott a Nemzeti Együttműködés Rendszerétől. Elég arra gondolni, hogy 2011 óta a látványcsapatsportok támogatására lehet csatornázni a társasági adó egy részét – a rendszer legnagyobb nyertese a felcsúti akadémia.
Jórészt ilyen céges támogatásokból épülhetett meg a falu világhíres stadionja, a Pancho Aréna is – a generálkivitelezésre pedig éppen a Mészáros és Mészáros Kft. kapta a megbízást a beruházó Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2013-ban már a száz leggazdagabb magyar között emlegették.
Állás: 2-1
5. menet: Mekkora a cégbirodalom?
Simicska Lajos
Simicska nem csak a Közgépre támaszkodhatott: Nyerges Zsolttal közösen vezették a Mahirból kinőtt Publimont reklámcéget, és kiterjedt médiabirodalmuk is volt – benne a Metropollal, a Lánchíd Rádióval, a Class FM-mel, a Hír TV-vel és a Magyar Nemzettel, a Heti Válasszal.
A kiterjedt céghálót 2015-ben a Népszabadság egy cikkében vázolta fel. A sikerszéria akkor ért véget, mikor az üzletember látványosan összeveszett Orbán Viktorral. Viszonyuk megromlásáról már a 2014-es választások után pletykáltak, 2015 februárjában azonban a rejtőzködő milliárdos tette egyértelművé, mi a helyzet.
Simicska: Orbán Viktor egy geci, kirúgok minden orbánistátKét hónappal később leállították a korábban túlárazottnak ítélt M4 autópálya-beruházást, júniusban pedig három évre kizárták a Közgépet a közbeszerzésekből. A kizárást egy évvel később a bíróság megsemmisítette, a társaság azonban tulajdonosával együtt kikerült a pixisből, esélytelennek számít.
Nem csak a Közgép ellen indítottak háborút: a főváros 2015 végén egyoldalúan szerződést bontott a Mahirral, majd rohamtempóban elkezdték elbontani a cég hirdetőoszlopait. A bíróság végül a Mahirnak adott igazat, a bontást is gyorsan leállították. Sikeresebb volt a Metropol kinyírása: ehhez annyi kellett, hogy a BKV nem hosszabbította meg a terjesztést a területén lehetővé tevő szerződést.
Így járt a Class FM is, amelynek nem hosszabbították meg a sugárzási engedélyét – más kérdés, hogy az elnémítás idején már nem Simicska volt a tulaj, akkor viszont ő, amikor hasonló vihart kavarva 2009-ben a Danubius frekvenciáját kapta meg a rádióadó.
Mindezek ellenére két évvel a G-nap után is több tucat cég közvetlen vagy közvetett tulajdonosaként jelenik meg a céges adatbázisban Simicska Lajos, a fő bevételi források – az állami hirdetések és a közbeszerzési beruházások – azonban elapadtak.
Mészáros Lőrinc
A polgármester (vagy a családja) közben előnyös feltételekkel szerzett dohányboltokat a 2013-ban kiírt koncessziós pályázaton, 2012-ben Búzakalász 66 Kft.-je jelentős földterületek bérleti jogát is elnyerte – majd a 2015 végén elindított földprivatizációban még vásárolt is. Ezeken a földeken az agrárbizniszbe is belefogott. Utóbbi egyelőre nem olyan gyümölcsöző ágazat, mint az építőipar, de panaszra nem lehet oka.
A felcsútiakról sem feledkezett meg a polgármester: nem csak a helyi iskola büféjét üzemelteti, de még az elhagyatott kisvasút megújítására is szerzett uniós támogatást.
Az üzlet igazán az elmúlt egy évben indult be, amikor a Mészároshoz köthető érdekkör szinte minden hónapban nyélbe ütött valamilyen megaüzletet. A Konzum cégcsoporton keresztül hozzá kötötték például a Hunguest szállodáinak megvásárlását, illetve azt, hogy az Opimus – amelyben olyan, Mészáros cégeiben is vezetőként dolgozó személyek, mint Csík Zoltán vagy Schmidt Zoltán töltenek be fontos tisztségeket – októberben, két héttel a kiadó legrangosabb terméke, a Népszabadság bezárása után megvásárolta a Mediaworks kiadóvállalatot.
Azt azonban egészen az utolsó időkig cáfolta a felcsúti polgármester, hogy ő állna az üzletek mögött. Aztán eljött a december, és a Magyar Hírlap még képpel is illusztrálta, hogy tulajdonosa, Széles Gábor médiabirodalma tévéjét eladja Mészárosnak.
Február végén a Konzum Nyrt.-ben vásárolt részesedést, múlt péntek óta pedig egyik fő részvényesként jelenik meg az Opimusban – ezzel egy időben ebbe a cégbe beszállt a Konzum egyik leányvállalata is.
A vásárlások – és Mészáros több tízmilliárd forintosra becsült vagyonának – forrása nem mindig világos, hiszen azt a meglévő cégek legfeljebb néhány milliárdos nyeresége nem tudta fedezni. Az Opimus médiavállalkozása, az Opimus Press például alapítása után 4 milliárdos tőkeinjekciót kapott, máig nem tudni, kitől. Mészáros az Opimus-részvénycsomagra is kétmilliárd forintot költhetett – igaz, a bevásárlás óta megugrott az árfolyam, így a pakett ma már majdnem 3,5 milliárdot ér.
Állás: 2-2
6. menet: Mennyi közbeszerzést nyert el?
Simicska Lajos
A CRCB adatbázisa 276 esetben említi a tendernyertesek között a Közgépet. A csúcs év 2013 volt, az uniós nagyprojektek felpörgetéséből a cég egyedül vagy konzorciumban 365 milliárd forintnyi megbízást nyert el, összesen (2007-2015 között) pedig 650 milliárdot. 2010 és 2015 között a tulajdonosok 28 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.
Mészáros Lőrinc
Mészáros, a családtagjai és az érdekkörébe köthető személyek tulajdonában levő cégek hálója lassan átszövi az egész országot, a zászlóshajó mindenesetre a Mészáros és Mészáros Kft. Az RTL Klub tavaly decemberi összesítése alapján 140 milliárd forintnyi megbízást nyert el a cég csak tavaly egyedül vagy konzorcium tagjaként. (A cég árbevétele két évvel korábban 9 milliárd, 2015-ben 21 milliárd forintot tett ki.) A háló többi tagjával együtt – konzorciumi szinten – több mint 200 milliárdra teszik a megbízások értékét.
Állás: 3-2
7. menet: Külföld
Simicska Lajos
Simicska legemlékezetesebb külföldi akciója az volt, mikor a G-nap után azt mondta: „elmegy szánkózni”. Ezt leszámítva azonban cégei hazai pályán játszanak még most is. A Közgép 2015-ös, majdnem 133 milliárd forintos árbevételéből például mindössze 144 millió származik külföldről. (A beszámoló szerint a cég Németországba értékesített darualkatrészeket.)
Mészáros Lőrinc
Először egy cége vett villát Horvátországban, aztán bevásárolta magát az eszéki focicsapatba, nem sokkal később már a nemzeti stadion építésére vállalkozott. A terjeszkedés forrását itt tudni lehet: a magyar állam ad rá pénzt – hivatalosan a környező országok magyarlakta területeinek sportprojektjeinek támogatására.
Az ötvenmilliárdos keretből nem csak Eszékre jut pénz: a kormány egy harmadosztályú vajdasági csapatot is támogat belőle – ebben a projektben egyelőre nem bukkant fel Mészáros neve.
Állás: 3-3
8. menet: Sport
Simicska Lajos
Ami Orbánnak a Felcsút, az Simicskának a Veszprém világklasszis kézilabda-csapata. Legalábbis az volt a Nagy Szakítás előtt – a klubot egy ideig Fonyó Károly, Simicska egyik legközelebbi üzlettársa vezette. (Simicska kiszállása után egyébként Mészáros Lőrinc több cége jelent meg a támogatók között.)
A Felcsútnál nagyobb sikereket ért el az üzleti kör által támogatott másik együttes, a Szolnoki Dózsa-Közgép vízilabdacsapat.
Simicska cégei természetesen támogatták a felcsúti Puskás Akadémiát is – egészen a G-napig.
Mészáros Lőrinc
Lassan Roman Abramovics és Silvio Berlusconi is elbújhat Mészáros mögött – ők legalábbis nem mondhatják el magukról, amit a felcsúti polgármester igen: egy 1800 lakosú falunak épített egy 3816 fős arénát, és a Videoton B-csapatából egy NB I.-be is feljutó teamet hozott össze.
Állás: 3-4
9. menet: Karrier a közszférában
Simicska Lajos
Ugyan csak egy évet töltött az APEH élén, ám Simicska így is az adóhivatal egyik legemlékezetesebb elnöke lett. Hamar rájött, hogy a közszereplés nem az ő terepe, ám emberei a Fidesz-kormányok idején számtalan hivatal élén megjelentek.
A teljesség igénye nélkül (és segítségül hívva a Kreatív elemzését): Vida Ildikó váltotta az adóhivatal élén, majd néhány év szünet után 2010-től ugyanott folytatta (és holtversenyben a másik legemlékezetesebb elnök címét szerezte meg). De a Simicska és Nyerges köréhez sorolt ember vezette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (Németh Lászlóné), a Szerencsejáték Zrt.-t (Szentpétery Kálmán), a Magyar Turizmus Zrt.-t (Horváth Gergely), az Állami Autópálya-kezelőt (Bakó Attila), a Magyar Villamos Műveket (Baji Csaba), az NMHH-t (Karas Mónika), a Közbeszerzési Hatóságot (Gajdos Róbert) vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (Petykó Zoltán).
Mészáros Lőrinc
A helyi vállalkozó 1998-tól vett részt az önkormányzat munkájában előbb képviselőként, majd 2011-től polgármesterként. Megválasztása sem volt mindennapi: miután a 2010-es önkormányzati választáson a fideszes jelölt tíz vokssal maradt alul Varga György független jelölttel szemben, a párt képviselői köztartozásra hivatkozva leválttatták, az időközin pedig Mészárost indították el.
A településen jól ismert vállalkozó megválasztásában persze nehéz kivetnivalót találni, és egyelőre annak sincs jele, hogy a hozzá köthető üzletemberek pozícióba kerülnének akár helyi, akár országos szinten.
Állás: 4-4
10. menet: Rekordok
Simicska Lajos
Közbeszerzési rekordév: 2013, 365 milliárd forint (Közgép)
Rekord éves árbevétel: 132,8 milliárd forint (Közgép, 2015)
Mészáros Lőrinc
Közbeszerzési rekordév: 2016, 225 milliárd forint (cégháló)
Rekord éves árbevétel: 20,7 milliárd forint (2016, Mészáros és Mészáros Kft.)
Az állás tíz menet után: 5-4
Folyt. köv.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
