Új termékkel próbálkozik a Fundamenta, miután a parlament eltörölte a lakástakarékok állami támogatását. A cég most saját forrásból fizetett 5 százalékos támogatással kívánja pótolni az állami támogatást, a minimális megtakarítási idő pedig 6 év lesz, amelynek végén fix 2,9 százalékos hitelhez lehet jutni.

A kormány pedig bejelentette a csok bővítését: a kétgyerekesek számára is elérhető lesz az új lakásokra a fixen 3 százalékos kamatozású lakáshitel 10 millió forintig. A háromgyerekesek esetében az összeg 15 millió forintra emelkedik. Az építőipar ezzel némi levegőhöz jut, de a könnyített hitelfelvétel még nem oldja meg az ágazat problémáit.

Újabb tétel csapódhat ahhoz a korábban 40 milliárdosra becsült számlához, amelyet az étkezési jegyek piacának beszántása miatt kell a kormánynak kifizetnie. A Cheque Déjeuner is pert nyert ugyanis a magyar állam ellen a Világbank mellett működő vitarendező fórum előtt indított perben.

Horváth Szabolcs

A francia cég 39 millió eurót követelt amiatt, hogy 2012-től csak az állami hátterű Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya adóterhét szabták meg kedvező, 30,94 százalékos kulccsal, a többi béren kívüli juttatásét pedig 51 százalékra emelték.

Magyarországgal szemben két másik per folyik most is ezen a vitarendező fórumon, tíz ügyben viszont már lezárult az eljárás. Az államnak az esetek többségében megéri kifizetni a több százmillió forintos, de néha az egymilliárd forintot is meghaladó ügyvédi költségeket.

Annyira drága az albérlet vagy a lakásvásárlás, hogy az már adósságspirált indíthat el – erre jutott a Habitat for Humanity elemzése. A lakáshitel annyival többe kerül, hogy az gyakorlatilag lenullázta mára a rezsicsökkentést: sokan inkább nem fizetik be a számláikat, csak maradjon pénzük a hitel törlesztésére. Egyre több embernek már nem is éri meg legálisan munkát vállalni, mert annyi tartozást tiltanának le a fizetésükből.

Stiller Ákos

Ráadásul az ezredforduló óta akárki is volt kormányon, a lakáspolitikát elsősorban az ingatlanhitelezés támogatásával próbálta megoldani, vagyis a kormányok a bankokra és a háztartásokra hárították és hárítják a lakhatási kérdés megoldását. Ez a lakáspolitika viszont egyrészt nem nyújt megoldást a nem hitelképesek számára, másrészt pedig a rosszabb anyagi helyzetű háztartásokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza.

A hét képe: Marabu rajza az MNB aranyvásárlásáról.

Marabu

Százezreket tart teljes bizonytalanságban a kúttörvény körüli káosz. Az Alkotmánybíróság elmeszelte azt a törvényt, amely enyhített volna a korábbi szabályozás feltételein, így elvileg minden egyes fúrt kutat be kell jelenteni az év végéig. A parlament most két év haladékot adna, de ez sem jelent végleges megoldást.

Az ásotthalmi polgármester azt mondta: „fogalmuk nincs az itteni életről azoknak, akik ezt megszavazták”. De nem csak ő gondolja ezt így, az Alföld sok falvában és kisvárosában komoly bajok lehetnek. Aki a tanyáján fúrt kutakból szerzi a vizet, annak nem csak víztisztítót kell szereznie, hanem szakértői engedélyeket is, ez pedig több százezer forintos tétel lehet, ráadásul gyakran nehéz mérnököt találni, aki felelősséget vállalna egy régi kútért. „Sok szakemberrel beszéltem, többek szerint tíz év alatt sem lehet megoldani ezt” – ismerte el B.Nagy László, a sok szempontból leginkább érintett térség országgyűlési képviselője is.

Senki nem tudja, a mostani-e az utolsó előtti óraátállítás, lehet, hogy 2019 helyett 2021-ig kapnának időt a kormányok, hogy eldöntsék, a saját országukban téli vagy nyári időszámítás legyen-e. Akárhogy is alakul, összegyűjtöttük a legfurcsább, kevésbé ismert tényeket az óraátállításokról. Például azt, hogy a történészek sem biztosak abban, nem viccnek indult-e az egész – Benjamin Franklin híres levelét azóta is elemzik, és próbálják kideríteni, csak szatírának szánta-e az óraátállítás ötletét olyan gondolatok mellett, mint hogy reggelente ágyúszóval ébresszék az embereket vagy hogy vessenek ki büntetőadót a sötétítőkre.

Magyarországon az elsők között vezették be az óraátállítást 1916-ban, és azóta már háromszor is eltörölték. Már ha lehet egyáltalán Magyarországról beszélni Osztrák-Magyar Monarchia helyett: amikor az időzónák elterjedtek, nem sokat foglalkoztak azzal, Erdélyben mennyire későn kel fel emiatt a nap, azt az időt használták mindenhol, ami Bécsnek a legjobb volt.

A nagyjából 150 éve létező optometria második félidejét asszisztálta végig a Pilvax közben dolgozó Feszl család. A hagyományok mellett azzal próbálják a vevőket csábítani: egyedi igényekre szabva csiszolják a nyers lencséket, javítják a kereteket. A család előbb az automatizálásban, majd a kontaktlencsék forgalmazásában is úttörő volt a hazai piacon, most pedig az elsők között vezeti be Magyarországon a 3D-szemvizsgálatot.

Feszléknek több idős vevőjük van, mint fiatal, és akad, aki már negyven éve hozzájuk jár. Kormánypárti és ellenzéki politikusok is rendszeresen felkeresik az üzletet, a színházak közelsége miatt pedig ismert színészek időről időre betérnek a boltba.

Visszaütött a rezsicsökkentés, összesen 116 településen áll le a szemétszállítás. Először arról volt szó, hogy már pénteken sem viszik el a szemetet, aztán hétfő lett a leállás napja. A Zöld Híd Kft.-nek 2,5 milliárd forintra volna szüksége, de ha ezt nem kapja meg a cég, akkor jobb híján a Katasztrófavédelem szervezi meg a szemétszállítást. Hogy miként, az jó kérdés: a szervezetnek egy kukásautója sincs.

A Zöld Híd szerint a közszolgáltatási díjak 2012-es befagyastása is hozzájárult a vásághelyzet kialakulásához, erre jött a rezsicsökkentés, az e-útdíj, a  lerakási járulék, és a banki tranzakciós adó. A cég a dolgozók október havi bérét félretette, de az üzemanyagra már nem jut pénz - addig mennek a kukásautók, amíg van bennük gázolaj, benzin. Innentől csak a közüzemek, iskolák, kórházak és a temetők szemetét viszik el.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!