23 milliárd forintot, valamint kamatokat fizethet a magyar állam a Sodexónak az utalványos piac átalakítása miatt. A cég azért perelte be az államot, mert még 2012-ben kizárólag az állami hátterű Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya adóterhét szabták meg kedvező kulccsal, a többi béren kívüli juttatásét pedig 51 százalékra emelték, ez pedig szerintük (és az EU Bírósága szerint is) hátrányos megkülönböztetés. A kormány már be is jelentette, hogy fellebbeznek.

A bíróság azt is figyelembe vette a döntésekor, hogy a piacot 2012 előtt uraló cégek, a Sodexo, a Cheque Déjeuner és az akkor még Ticket Restaurant néven szereplő Edenred kiszorultak a magyar piacról. A két másik cég már korábban kártérítést kapott, a Sodexo mostani győzelme azt jelenti, hogy jócskán 50 milliárd forint felett lehet a végösszeg, amit kifizettetnek kártérítésként, ha a kormány fellebbezései nem lesznek sikeresek.

Páros lábbal szállt bele a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-be a Miniszterelnökség budapesti fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Miután a repülőtéren 6,5 milliárd forintos fejlesztési programot jelentettek be, Schneller Domonkos egy levélben bádogvárost, karámot, koszt emlegetett, és azt, hogy nincs oka elhinni, hogy megvalósítják az ígéreteket.

Budapest Airport

Megpróbáltunk utánajárni, mi lehet a meglepően kemény beszólás oka. Lehetséges, hogy a reptér kiépítendő vasúti kapcsolata miatt van vita a kormány és a Budapest Airport között, de az is elképzelhető, hogy valakinek nem tetszik, hogy egy stratégiai cég még nem az államé. Vagy egyszerűen tényleg a kosz és a csikkek zavarják a kormányt.

Hat békési településen tavaly nyár óta működik az ingyen ebédet osztó népkonyha. Többet is szeretett volna a bűncselekményekkel meggyanúsított Simonka György parlamenti képviselő indítani, de a helyi polgármesterek nem álltak kötélnek. Tótkomlóson viszont azóta is működik a népkonyha, de a helyi képviselők, pártállástól függetlenül, szinte kezdettől fogva gyanakvással fogadták.

hvg.hu

Mindenkinek kellemetlen egy olyan szolgáltatást piszkálni, amely könnyebbé teheti a valóban nehéz körülmények között élők mindennapjait. Csakhogy sokak szerint túl sok normatívát igényelnek a népkonyhák, nem a valós fogyasztás után. Hogy ez tényleg így van-e, azt nem egyszerű kideríteni, mindenesetre mióta csak taj-számért adják ki az ebédet, sokkal kevesebben esznek ott.

A hét képe: Donald Tusk és Theresa May az újabb Brexit-tárgyalás után. Arcuk tükrözi a helyzetet.

AFP

Tíz hónappal a bezárása után, a G-nap negyedik évfordulóján újra megjelent a Magyar Nemzet – így is lehet értelmezni azt, hogy a lap keddtől ismét ott van az újságárusoknál. Vagy úgy is: először jelent meg Magyar Nemzet néven a Magyar Idők. Az időzítés szimbolikusan is jelzi, hogy a NER totális győzelmet aratott Simicska Lajos fölött.

Fazekas István

Megnéztük, mennyiben lett más a helyzet az országban attól, hogy az elmúlt négy évben lecserélték az oligarchákat. Az egykori Simicska-cégek jelentős része mostanra Mészáros Lőrinc közelébe került, a médiabirodalom koncentrációja most akkora, amilyenről Simicska csak álmodni mert. Ami pedig a csúcsoligarchák gazdagságát illeti: Mészáros vagyona ma több mint ötszöröse annak, mint amennyi Simicskáé volt a csúcson.

Az nem újdonság, hogy a várható élettartam kimondottan alacsony Magyarországon, de most az Eurostat azt vizsgálta meg, mennyi időt tölt egészségben egy magyar. Ez az eredmény is lehangoló.

Arra jutottak ugyanis a statisztikusok, hogy a magyar nők átlagosan 60,2 egészségben eltöltött évre számíthatnak, de még így is jobban jártak, mint a férfiak, akiknél 59,5 év az átlag. Vagyis úgy is nézhetjük a számokat: az átlagos magyar egyetlen egészségben eltöltött nyugdíjas évben sem reménykedhet.

Hatott az Audi-sztrájk példája több más cégnél is. A Tescónál a bérszámfejtők szüntették be a munkát – aztán a megyei kormányhivatal ellenőrei is megjelentek az irodaközpontban, hogy megnézzék, mindenki megkapja-e a fizetését. A miskolci SEG Automotivnál a figyelmeztető sztrájkig jutottak el.

A hatvani Bosch-gyárban más a helyzet: ott a szakszervezet azzal büszkélkedik, hogy a cégvezetés majdnem minden kérésükre igent mondott, annyira el akarják kerülni a munka leállását. Érthető is ez valahol: már kiderült, hogy egy gyár számára nagyjából bármilyen megoldás jobb a sztrájknál, az Audinál például tízezernél is több autó nem készült el a győriek akciója miatt.

Halált előidéző gondatlan közveszély okozás miatt rendelt el nyomozást a nyergesújfalui azbesztgyár ügyében a rendőrség. A büntetőeljárás nem kártérítésről szól, hanem arról, hogy az elhalálozások és betegségek kialakulásának személyi felelősét a rendőrség kinyomozza és a bíróság a büntetőjogi felelősségét megállapítsa és megbüntesse.

Az egykori selypi cementgyár

MTI / Komka Péter

A héten döntést hozott a Kúria egy másik, azbesztszennyezéssel összefüggő haláleset miatt. A Fővárosi Törvényszéknek egy újabb elsőfokú perben kell körüljárnia, mindent megtett-e az állam annak érdekében, hogy a selypi cementgyár működése miatt egy ottani férfi ne kapjon halálos azbesztmérgezést. A Kúria ítélete szerint fennáll az államnak, mint tulajdonosnak a kártérítési felelőssége a gyár szomszédságában lakók „szükségtelen zavarása” miatt.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!