Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A kormány nem tagadja, hogy magyar közpénzből kellene fizetni az Elios-projekteket; mindenki azt számolgatja, mit hozhatnak Orbán Viktor családügyi bejelentései; államosítják a balatoni hajózást. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Gigantikus ígérethalom hangzott el Orbán Viktor évértékelőjén. A családvédelminek nevezett hét pontot – csok kibővítése, kölcsön az először házasodó nőknek, a négygyerekes anyák adómentessége, hiteltartozás csökkentése a gyerekek születésekor, autóvásárlási program nagycsaládosoknak, bölcsődebővítés, nagyszülői gyed – még csak nagy vonalaiban ismerjük, de annyi már biztos: több százmilliárd forintról lehet szó, amely meghatározott körhöz érhet el. Az ígéreteket részletesen itt elemeztük.
Azóta kiderült: a tízmilliós hitel tartozásának elengedéséhez nem három gyerek kell, hanem a már megszületetteken kívül még három. Szociális bérlakásokat sem fognak építeni, Novák Katalin szerint azért, mert a magyarok saját lakásban szeretnének élni - erre válaszolta a Habitat for Humanity azt, hogy a szegényebbeknél ez nem érzelmi kérdés. A pluszpénz javarészt a polgárosodó középréteghez áramlik, de elhangzott a kritikák között az is, hogy a részmunkaidőt nem támogatja a kormány továbbra sem. Az ingatlankereskedők pedig már azt számolgatják, mennyivel drágulhatnak a lakások a csok kibővítése után.
Orbán az évértékelő beszédében – amelyből a hazugságnak vagy féligazságnak számító állításokat az e heti HVG tételesen szembesítette a tényekkel - nem csak a családokat emlegette. Azt a célt is kitűzte, hogy „a sikeres magyar vállalkozók fektessenek be külföldön, az ott megtermelt profitot hozzák haza, kiegyenlítve a Magyarország területéről kivitt profit mennyiségét”. Kiszámoltuk, van-e erre esély, és arra jutottunk: a küldetés sikere beláthatatlan távolságban van.
Csodák persze léteznek, de nagyjából olyan magyar sikersztorit kellene összehozni Orbán tervének megvalósulásához, mint amilyen a finneknél a Nokiáé. A magyar multik amúgy nem állnak rosszul regionális összevetésben, de a méretük legalább egy nagyságrenddel így is elmarad az itt lévő külföldi multiktól. Vagy egyszerűen csak arról van szó: ilyen szép szavakkal vezeti fel a miniszterelnök, hogy Mészáros Lőrinc cégei külföldi terjeszkedéssel próbálkoznak.
Lemondott a kormány az Elios-projektek uniós finanszírozásáról – írta Jávor Benedek. A Párbeszéd EP-képviselője úgy értesült, hogy a magyar kormány kiveszi az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios projektjeinek számláit. Amikor rákérdeztünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, mi igaz ebből, azt a választ kaptuk: az operatív program teljes keretét ki tudja használni az ország, mert a magyar hatóság 110 százalékot ítélt oda, „és mind a 100 százalék lehívásra került olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között”.
Csakhogy ez azt jelenti: a kormány nem tagadja, hogy magyar közpénzből kell fizetni az Elios projektjeit. Mivel az államkasszából előfinanszírozzák a projekteket, ha egy beruházást nem támogat az EU, akkor azt vagy leállítják, vagy a magyar adófizetők állják a költségeket. Az Elios esetében ez történhet – a teljes összeg 13 milliárd forint lehet. Jávor egyébként közadatigénylésben kikérte az Elios-ügyről készített OLAF-jelentést, de nem kapta meg a dokumentumokat sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem a minisztériumtól, arra hivatkozva, hogy azok nem közérdekű adatok. Hódmezővásárhelyen eközben le kell cserélni a lámpákat, mert „nem megfelelő a közvilágítás a fényerősség és az egyenletesség szempontjából, ezért új lámpákat kell felszerelni a tram-train útvonalán”.
A hét képe: veszélyeztetett fajokra cserélte a Lacoste a krokodilt.
(Forrás: Lacoste.com)
Szégyenletes, de lassacskán Románia lesz Magyarország legnagyobb vetélytársa. Ezt nem egy ellenzéki politikus állította, hanem Parragh László. A kamarai elnök szerint a magyar üzleti életben nem több és nem kevesebb az összefonódás, mint tőlünk nyugatra vagy keletre.
Orbán Viktor magángépes reptetéséről szólva azt mondta, ez szerinte nem sokban különbözik attól, mintha valaki a saját autóján vinne el valakit a sarokig. Egy másik nyilatkozatában pedig arról beszélt: az elemzők direkt kisebb gazdasági növekedést jósolnak, mert nem szeretik a kormányt. Az elemzők amúgy valóban alábecsülték a tavalyi növekedést: a GDP 4,8 százalékkal lett magasabb a megelőző évinél a várt 4,5 helyett.
Villámgyorsan, hetek alatt lenyomta a kormány huszonegy Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás részleges visszaállamosítását. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea mindössze négy munkanapot kapott, hogy az üzletet nyélbe üsse a településekkel. Megszereztük a megállapodást, ez alapján a települések a részvényeiknek azt a részét, amelyet átadnak ( a teljes csomag 35%-a), ingyenesen ruházzák át az államra.
Kifogása egyedül Siófok független polgármesterének, Lengyel Róbertnek volt az állam színre lépésével szemben. Azt elismerte, hogy az önkormányzatok nem voltak jó gazdái a BAHART-nak. Csakhogy szerinte a probléma az, hogy ha egy település megszabadulna a részvénycsomagja most még nála maradó részétől, akkor a többi önkormányzat elővásárlási joga pénz nélkül mit sem ér, jöhet a magánbefektető. A helyiek már most sejteni vélik, melyik kikötőt melyik nagyvállalkozó nézte ki magának a Balatonnál.
Rendszeresen átverték a legnagyobb szálláskereső oldalak a gyanútlan netezőket – erre a megállapításra jutott a brit versenyhivatal. A Competition and Markets Authority egyszerre hat szálláskereső portált vizsgált.
Azt már egy fogyasztóvédelmi szervezet sorolta fel, hogy milyen trükközésekkel találkoztak, amikor a versenyhivataltól függetlenül vizsgálódtak. Rendszeres például a vásárlók nyomás alatt tartása, vagyis a „Már csak egy szoba maradt ezen az áron!” jellegű üzenetek. A rejtett költségek eltitkolása vagy a találati lista manipulálása sem ritka. Azt pedig a piaci kofáktól tanulhatták el, hogy egy nem létező, magasabb árat kamuznak be, amihez képest csodás akciónak látszik a fizetendő összeg. De az is megtörtént, hogy hirdetésben olyan árat írtak, amilyen már a szállásfoglaló oldalon sem létezett.
Az OTP-nél október 16-án lehetett utoljára lakástakarékpénztári szerződést kötni, február elején azonban újraindult a szerződési lehetőség. Az állami támogatás helyett bónusznak nevezett befizetésarányos jóváírást adnak az ügyfeleknek.
Az OTP várakozásai szerint a tavalyi szint nagyjából harmadát érheti el idén a piac, 100-150 ezer új lakástakarék-szerződéssel kalkulálnak. Ez a négy-öt évvel ezelőtti szerződésmennyiségnek felel meg.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
A létesítmény egyelőre arra vár, hogy újra kinyithassanak.