Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Gigantikus ígérethalom hangzott el Orbán Viktor évértékelőjén. A családvédelminek nevezett hét pontot – csok kibővítése, kölcsön az először házasodó nőknek, a négygyerekes anyák adómentessége, hiteltartozás csökkentése a gyerekek születésekor, autóvásárlási program nagycsaládosoknak, bölcsődebővítés, nagyszülői gyed – még csak nagy vonalaiban ismerjük, de annyi már biztos: több százmilliárd forintról lehet szó, amely meghatározott körhöz érhet el. Az ígéreteket részletesen itt elemeztük.
Azóta kiderült: a tízmilliós hitel tartozásának elengedéséhez nem három gyerek kell, hanem a már megszületetteken kívül még három. Szociális bérlakásokat sem fognak építeni, Novák Katalin szerint azért, mert a magyarok saját lakásban szeretnének élni - erre válaszolta a Habitat for Humanity azt, hogy a szegényebbeknél ez nem érzelmi kérdés. A pluszpénz javarészt a polgárosodó középréteghez áramlik, de elhangzott a kritikák között az is, hogy a részmunkaidőt nem támogatja a kormány továbbra sem. Az ingatlankereskedők pedig már azt számolgatják, mennyivel drágulhatnak a lakások a csok kibővítése után.
Orbán az évértékelő beszédében – amelyből a hazugságnak vagy féligazságnak számító állításokat az e heti HVG tételesen szembesítette a tényekkel - nem csak a családokat emlegette. Azt a célt is kitűzte, hogy „a sikeres magyar vállalkozók fektessenek be külföldön, az ott megtermelt profitot hozzák haza, kiegyenlítve a Magyarország területéről kivitt profit mennyiségét”. Kiszámoltuk, van-e erre esély, és arra jutottunk: a küldetés sikere beláthatatlan távolságban van.
Csodák persze léteznek, de nagyjából olyan magyar sikersztorit kellene összehozni Orbán tervének megvalósulásához, mint amilyen a finneknél a Nokiáé. A magyar multik amúgy nem állnak rosszul regionális összevetésben, de a méretük legalább egy nagyságrenddel így is elmarad az itt lévő külföldi multiktól. Vagy egyszerűen csak arról van szó: ilyen szép szavakkal vezeti fel a miniszterelnök, hogy Mészáros Lőrinc cégei külföldi terjeszkedéssel próbálkoznak.
Facebook
Lemondott a kormány az Elios-projektek uniós finanszírozásáról – írta Jávor Benedek. A Párbeszéd EP-képviselője úgy értesült, hogy a magyar kormány kiveszi az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios projektjeinek számláit. Amikor rákérdeztünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, mi igaz ebből, azt a választ kaptuk: az operatív program teljes keretét ki tudja használni az ország, mert a magyar hatóság 110 százalékot ítélt oda, „és mind a 100 százalék lehívásra került olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között”.
Csakhogy ez azt jelenti: a kormány nem tagadja, hogy magyar közpénzből kell fizetni az Elios projektjeit. Mivel az államkasszából előfinanszírozzák a projekteket, ha egy beruházást nem támogat az EU, akkor azt vagy leállítják, vagy a magyar adófizetők állják a költségeket. Az Elios esetében ez történhet – a teljes összeg 13 milliárd forint lehet. Jávor egyébként közadatigénylésben kikérte az Elios-ügyről készített OLAF-jelentést, de nem kapta meg a dokumentumokat sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem a minisztériumtól, arra hivatkozva, hogy azok nem közérdekű adatok. Hódmezővásárhelyen eközben le kell cserélni a lámpákat, mert „nem megfelelő a közvilágítás a fényerősség és az egyenletesség szempontjából, ezért új lámpákat kell felszerelni a tram-train útvonalán”.
A hét képe: veszélyeztetett fajokra cserélte a Lacoste a krokodilt.
(Forrás: Lacoste.com)
Szégyenletes, de lassacskán Románia lesz Magyarország legnagyobb vetélytársa. Ezt nem egy ellenzéki politikus állította, hanem Parragh László. A kamarai elnök szerint a magyar üzleti életben nem több és nem kevesebb az összefonódás, mint tőlünk nyugatra vagy keletre.
Orbán Viktor magángépes reptetéséről szólva azt mondta, ez szerinte nem sokban különbözik attól, mintha valaki a saját autóján vinne el valakit a sarokig. Egy másik nyilatkozatában pedig arról beszélt: az elemzők direkt kisebb gazdasági növekedést jósolnak, mert nem szeretik a kormányt. Az elemzők amúgy valóban alábecsülték a tavalyi növekedést: a GDP 4,8 százalékkal lett magasabb a megelőző évinél a várt 4,5 helyett.
Villámgyorsan, hetek alatt lenyomta a kormány huszonegy Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás részleges visszaállamosítását. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea mindössze négy munkanapot kapott, hogy az üzletet nyélbe üsse a településekkel. Megszereztük a megállapodást, ez alapján a települések a részvényeiknek azt a részét, amelyet átadnak ( a teljes csomag 35%-a), ingyenesen ruházzák át az államra.
Kifogása egyedül Siófok független polgármesterének, Lengyel Róbertnek volt az állam színre lépésével szemben. Azt elismerte, hogy az önkormányzatok nem voltak jó gazdái a BAHART-nak. Csakhogy szerinte a probléma az, hogy ha egy település megszabadulna a részvénycsomagja most még nála maradó részétől, akkor a többi önkormányzat elővásárlási joga pénz nélkül mit sem ér, jöhet a magánbefektető. A helyiek már most sejteni vélik, melyik kikötőt melyik nagyvállalkozó nézte ki magának a Balatonnál.
Rendszeresen átverték a legnagyobb szálláskereső oldalak a gyanútlan netezőket – erre a megállapításra jutott a brit versenyhivatal. A Competition and Markets Authority egyszerre hat szálláskereső portált vizsgált.
Azt már egy fogyasztóvédelmi szervezet sorolta fel, hogy milyen trükközésekkel találkoztak, amikor a versenyhivataltól függetlenül vizsgálódtak. Rendszeres például a vásárlók nyomás alatt tartása, vagyis a „Már csak egy szoba maradt ezen az áron!” jellegű üzenetek. A rejtett költségek eltitkolása vagy a találati lista manipulálása sem ritka. Azt pedig a piaci kofáktól tanulhatták el, hogy egy nem létező, magasabb árat kamuznak be, amihez képest csodás akciónak látszik a fizetendő összeg. De az is megtörtént, hogy hirdetésben olyan árat írtak, amilyen már a szállásfoglaló oldalon sem létezett.
Máté Péter
Az OTP-nél október 16-án lehetett utoljára lakástakarékpénztári szerződést kötni, február elején azonban újraindult a szerződési lehetőség. Az állami támogatás helyett bónusznak nevezett befizetésarányos jóváírást adnak az ügyfeleknek.
Az OTP várakozásai szerint a tavalyi szint nagyjából harmadát érheti el idén a piac, 100-150 ezer új lakástakarék-szerződéssel kalkulálnak. Ez a négy-öt évvel ezelőtti szerződésmennyiségnek felel meg.
