Akár már szeptemberben beüthet egy kisebb válság – ezzel lepte meg az újságírókat Gulyás Gergely a Kormányinfón. A miniszter azt mondta, ezt a kijelentését „megbízható szakértői véleményekre” alapozta – így hát mi is megkérdeztünk szakértőket, valóban lesz-e válság ,és tényleg szeptemberre kell-e ezt várnunk. Ők úgy látják, sokkal inkább óvatosságról van szó. A kormánynak idén még két választást végig kell vinnie, és meg kell magyarázni, miért nem lesz hatalmas költekezés.

Annyi biztosnak tűnik: a tavalyi 5 százalékos GDP-növekedést nem lehet tovább tartani, de mivel az EU-támogatások várhatóan gyorsabban fognak érkezni, mint eddig, a pénzforgalmi egyenleg javulhat, és gyorsabban csökkenhet az államadósság is. A külső körülmények valóban egyre több kockázatot jelentenek, hiszen az amerikai-kínai kereskedelmi háború veszélye még nem múlt el, a német gazdaság is lassul, azt pedig még csak megtippelni sem nagyon lehet, mit jelenthet a Brexit.

Újra előálltak az ötlettel: egybe kell gyúrni a MÁV-ot és a Volánt. A tömegközlekedési rendszerek egységesítését évek óta tervezgetik, most a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjában találkoztunk újra ezzel az elképzeléssel. A változtatásokat – mind például az átjárható jegyrendszer létrehozását, az indokolatlan párhuzamosságok felszámolását – 2021 végére ígérik.

MTI / Máthé Zoltán

Bella Jakab, a Közlekedő Tömeg Egyesület munkatársa úgy fogalmazott minderről: egy nagy elhatározás kellene. Szerinte ha rendszerszinten gondolkoznak, a buszoknak akkor is a vonatokra kellene vinniük az utasokat, ha ebben a Volán nem érdekelt. Csakhogy az eddigi példákon azt láthattuk, hogy a busztársaság lobbijával nem könnyű szembemenni.

Elsősorban a kőbánya-kispesti végállomástól legtávolabb eső óbudai buszgarázsból tervezi megoldani a BKV a 3-as metró felújításának második szakaszában a pótlóbuszok kiadását – tudtuk meg. Földrajzilag hatékonyabb lenne, ha a dél-pesti garázs adna ki pótlóbuszokat a déli szakaszra, de ott főleg kevésbé megbízható Van Hool járművek állomásoznak, ráadásul abban a munkaerőhiány is probléma.

Az északi alagútszakaszon már a metrószerelvények próbafutásai zajlanak, várhatóan március végére meglesz az átadás. Utána egy hét szünet várható, majd a Nagyvárad tér és a Kőbánya-Kispest metróvégállomás között lezárják a déli szakaszt. A BKV ezen a héten tette közzé a pályázat eredményét a Közbeszerzési Értesítőben, a Strabag 24,5 milliárd forintért végzi a munkát, vagyis 400 millió forinttal drágábban újítják fel a déli szakasz öt megállóját, mint amennyiből az északi szakaszon hat állomást kihoztak.

A hét képe: a diósgyőrit választották az év legszebb stadionjának.

YouTube / Diósgyőri VTK

Kétórás sztrájkot tartottak a Hankook Tire Magyarország Kft. dunaújvárosi gyárában a 18 százalékos béremelést követelő dolgozók, válaszul a cég bejelentette, hogy átlagosan 13,6 százalékkal megemeli a béreket. A sztrájk előtt a szakszervezet azzal vádolta a cégvezetést, hogy a munkásszállón lakókat fenyegették, de a vállalat tagadta, hogy kitenné a szállóról azokat, akik beszüntették a munkát.

Csakhogy a szakszervezet így sem elégedett. A VDSZ elnöke azt mondta, komoly az esély az újabb sztrájkra a Hankooknál, a cég ajánlata, a „diktátumként végrehajtandó” béremelés ugyanis éppen azokat a problémákat hozza felszínre, amelyek miatt előzetesen egyeztetni kívántak a cégvezetéssel. Az érdekképviseletnél úgy számolnak: a dolgozók többsége alig 10 százalék emelést kap.

„Akkor itt mindenki ilyen sundám-bundám dolgot csinál a kertészetben? Ez nem így működik. Próbáljon meg mindenki tisztességesen gazdálkodni, és ne az adót elkerülni, meg összevissza mindent csinálni” – így reagált egy szegedi kertészeti konferencián Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára, amikor azzal szembesítették, hogy ha nem csökkentik az ágazati termékek áfáját, akkor kénytelenek továbbra is adót optimalizálni, a könyvelésben megkeresni a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit.

Hideg zuhanyként érte a kertészeket a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatójának, Karsai Gábornak az előadása is. Ebből kiderült, hogy a mostani növekedés 3 százaléka az uniós támogatásoknak köszönhető, ráadásul ezeket a kedvezményezettek nem arra használták fel, ami eredményt is hozott volna a versenyképesség növelésében. Arról már nem is beszélve, hogy az uniós források a jövőben megfeleződhetnek.

A bankok lettek a csok és a hitelezés felpörgetésének első nyertesei. A héten több bank is közzétette beszámolóját, ezekből kiderült például, hogy a K&H nyeresége egy év alatt 38 százalékkal nőtt, így a cég 57,8 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el 2018-ban. Az Erste nyeresége pedig úgy érte el a 61 milliárd forintot, hogy minden szegmensben jelentősen több hitelt tudott kihelyezni, mint egy évvel korábban.

Fülöp Máté

Az OTP még egy héttel korábban adta ki, micsoda elképesztő eredményt ért el: 10 százalékkal nőtt a bevétele, egymilliárd euró lett az éves nyereség. Így aztán Csányi Sándor a Forbes friss listáján vissza is előzte Mészáros Lőrincet, 307 milliárd forintos vagyonnal ő lett újra Magyarország leggazdagabb embere. A felcsúti oligarcha először került fel a dollármilliárdosok listájára, a világ 2057. leggazdagabb embereként – igaz, mindkettejük vagyona eltörpül Soros György 2312 milliárd forintja mellett.

Egy tanulmány szerint az EU évente több mint 352 ezer tonna elektronikai hulladékot tüntet el olyan országokban, mint Ghána, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld vagy Ukrajna. Ebben az esetben büszkék is lehetünk magunkra: a tíz megvizsgált EU-tag közül egyedül Magyarország nem volt részese a szemétexportnak.

Az ingyen összegyűjtött hulladék exportálása óriási környezeti károkat okoz, Afrikában tízezrek fizetnek az egészségükkel azért, hogy csekély jövedelemre tegyenek szert a hulladék feldolgozásával. A használhatatlan maradékot aztán elégetik, még a feldolgozóktól húsz kilométerre is mérgek mutathatóak ki az emberek vérébe.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!