szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

A forint gyengülése miatt hibáztatták már a médiát, hivatkoztak a szilveszteri buliból józanodó spekulánsokra, de azt is mondták, hogy örülnünk kellene a gyengülésnek. Összegyűjtöttük, hogy az elmúlt évtizedek nagy forintgyengüléseire mit reagáltak a politikusok és a gazdasági döntéshozók.

2003: Jó is a gyenge forint

2003 nyara óriási forintgyengüléssel kezdődött: június első napjaiban 245-250 forintról tíz nap alatt 268,5-re ugrott egy euró ára – akkor még ez volt az új történelmi mélypont. Az árfolyam esésének oka egyértelmű volt: a Járai Zsigmond vezette MNB és a Medgyessy-kormány közös döntéssel június 4-én eltolta a forint ingadozási sávját (azaz a sávot, amelyből ha kilép az árfolyam, be kell avatkozni – ezt a rendszert végül 2008-ban törölték el), a kormány pedig ezzel együtt 76 milliárd forintos „takarékossági intézkedést” jelentett be, ezt pedig a vártnál sokkal rosszabbul fogadta a piac.

Így számoltunk
A cikkünkben – a 2010-es eset kivételével – azokat az eseteket mutatjuk be, amikor a forint újabb történelmi mélypontra került. Az MNB adatait vettük figyelembe, méghozzá az euróhoz képest mért napi középértéket. Ez a szám általában egy kicsit az alatt van, ami a médiában történelmi mélypontként megjelenik, a hírekben ugyanis az is szerepel, amikor egy napon belül van egy-egy kiugró szám, de a nap egészében alacsonyabb az átlagos árfolyam. Például ezekben a napokban szinte minden nap 338,4-338,7 körül van a mélypont, a 24 órás átlag viszont 337,6-337,9 közötti.

A döntést azzal indokolták, hogy a gyengébb forintra szükség van, mert ez jelent nagyobb biztonságot azoknak, akik külföldre adnának el termékeket. Járai és a kormány is úgy számolt, hogy a 240-nél erősebb forint már káros volna a gazdaságunk számára.

©

 Egy héttel később Járai már arról beszélt, hogy meg kell védeni a 250-es árfolyamot, az MNB 6,5-ről 7,5, majd egy héttel később 9,5 százalékra emelte az alapkamatot. A hónap végén viszont már azt magyarázta a jegybankelnök, hogy elhibázott volt az időzítés és a kommunikáció is, ennek hatására amikor már épp megnyugodni készült volna a piac, újra beszakadt a forint. Szép lassan aztán megnyugodtak a kedélyek, 260 körül stabilizálódott az árfolyam, a kormány pedig megígérte: 250-260 forint körül lesz az átváltási arány, amikor 2007-ben vagy 2008-ban bevezetjük az eurót.

2003: Spekuláció

2003 végén egy rövid időre újabb történelmi mélypontra ért a forint: december 2-án 272 forintba került egy euró. Ezt akkoriban külföldi pénzügyi spekulációkkal magyarázta nemcsak a kormány és a jegybank, hanem független elemzők is. Az MNB és a kormány közösen lépett: kiadtak egy nyilatkozatot, hogy az MNB minden lehetséges eszközzel megakadályozza a forint gyengülését, és már ez önmagában elég volt arra, hogy pár nap alatt 262-ig visszamenjen az árfolyam. Segített az is, hogy épp a spekuláció után érkeztek kimondottan jó adatok a magyar gazdaságról.

2006: Majd a kamatcsökkentés segít

2006 júniusának elején 260 volt az árfolyam, a hónap közepére azonban új történelmi mélypontra, 272-re gyengült a forint. További két hét telt el, és már 282 forintot kellett adni egy euróért. A közvélemény akkoriban arra figyelt, hogy Gyurcsány Ferenc egy hónappal a választási győzelem után megszorításokat jelentett be, de az igazi gyengülést nem ez okozta, hanem az, hogy a miniszterelnök a Reutersnek arról beszélt: elmozdulhat a forint az árfolyamsáv közepe, 282,36 felé. Ezt azonnal be is árazta a piac, a forint a nyilatkozat idején 264-es árfolyamnál tartott, pár héttel később már 282,69-nél.

©

A kormány kitartott a gazdaságpolitikája mellett – mindezt azzal indokolták, hogy ha javul a gazdasági teljesítmény, akkor csökkenhetnek a kamatok. Ezzel ellentétesen sok elemző azt várta, hogy az MNB nagy kamatemelésbe kezd, hogy nyugtassa a befektetőket. De a jegybank óvatos volt: június és október között öt lépésben emelte 6-ról 8 százalékra az alapkamatot.

2009: Szenvedés a világválságban

2009 első munkanapján 265 forintba került egy euró, január 13-án már 281-nél járt az árfolyam. 23-án már 287-nél tartottunk, február 4-én pedig először meglett a 300,00-s napi középárfolyam. Minimális megnyugvás után folytatódott a zuhanás: végül a március 6-i 316,00 lett az új mélypont.

©

Persze a világgazdasági válság egyik legmélyebb pontján csak az volt a kérdés, hogyan lehet menteni, ami menthető. A befektetők menekültek azokból a devizákból, amelyek mögött nem érezték stabilnak a gazdaságot. Vagyis a világ gazdasága is nagy bajban volt, de ezen belül Magyarország is kimondottan sérülékenynek számított. Az MNB még azon volt, hogy az előző őszi vészkamatemelését leépítse, közben interveniált, amikor elérte a forint a 300-as szintet, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig 150-200 milliárd forintos kiadáscsökkentést ígért. Végül a tavasszal nyugodtak meg kicsit a kedélyek, amikor már lehetett tudni, hogy Bajnai Gordon lesz az új kormányfő, és neki elhitték a piacokon, hogy komolyan gondolja a gazdaságpolitikai szigort. Az árfolyam előbb beállt 295-300 körülre, majd a nyárra már 265-270-re tért vissza.

2010: A legendás Kósa-nyilatkozat

Ritkán ér el akkora bravúrt egy politikus, hogy egyetlen nyilatkozatával akkorát rontson az árfolyamon, mint Kósa Lajos 2010 júniusában. A Fidesz alelnöke alig egy héttel az után, hogy megalakult a második Orbán-kormány, arról beszélt, hogy államcsőd közeli az ország helyzete, és „a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg”. Nem volt jó ötlet: a forint árfolyama aznap 274-ről 281-ig szakadt be, a következő munkanapon pedig már 287-nél tartott. Ez nem volt történelmi mélypont, de két munkanap alatt addig sem, azóta sem volt ekkora beszakadás (2008-ban, amikor nem sokkal kerültük el az államcsődöt, volt ennél nagyobb napi esés, de ott másnapra korrigált a forint).

2011: Nemzetközi támadás!

2011 őszén az eurózónában egyre nagyobb volt a félelem attól, hogy a görög gazdaság összeomlik, egy ilyen helyzetben pedig megint azok az országok kerültek bajba, amelyek amúgy is sérülékenyebbek voltak, így jártunk mi is. Előbb másfél hónap alatt 271-ről 295 forintra ugrott az euró ára, majd novemberben 316,23 lett a történelmi mélypont. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszer ekkor bejelentette, hogy a kormány mégis tárgyalni fog az IMF-fel, és ez elég volt arra, hogy 305-ig visszaküldje az árfolyamot.

Aztán másfél héttel később ez az erősödés semmivé vált, amikor a Moody’s bóvli kategóriába sorolta át a magyar gazdaságot. A kormány arról kezdett el beszélni ez után, hogy spekuláció és nemzetközi támadás folyik az ország ellen, a Simor András vezette MNB pedig két kamatemeléssel próbált segíteni.

Simor András
©

A jegybank lépése, valamint a kormány és az IMF közeledése arra elég volt, hogy 300 közelébe kerüljön a forintárfolyam, 2012 első négy munkanapján viszont 321,93-ig zuhant. Ebben benne volt az is, hogy a görög helyzet miatt nem lehetett nyugodt egész Európa, de az is kérdéses volt, hogy lesz-e Magyarország–EU/IMF megállapodás. Mindenesetre a kormánypárt szerint annyi történt, hogy „amikor visszajöttek a szilveszteri buliból a brókerek, akkor újra támadásba lendültek”.

2018: Csak a sajtó fújja fel

2018-ra már hozzászokhattunk ahhoz, hogy a forintárfolyam grafikonja évek óta úgy néz ki, mint egy nyílegyenes, vízszintes vonal, 315-ös szint körül. Azon a nyáron aztán kezdődött az újabb gyengülés: szép lassan 330,04-ig gyengült az árfolyam. A „szép lassan” itt most különösen fontos része a mondatnak, az ugyanis, ahogyan mostanában romlik a forint, egészen más, mint ami 2003 és 2012 között történt. Akkor egyszeri sokkok okozták általában a gyengülést, és egy napon belül akár 5-8 forintot is ugrált az árfolyam. Most annyi történik, hogy a világgazdaság helyzete fokozatosan egyre bizonytalanabbá válik, a befektetők inkább oda viszik a pénzüket, ahol magasabbak a kamatok, mint nálunk, az MNB pedig nem emel kamatot. Így nem egyszeri nagy romlást látunk, hanem több év leforgása alatt gyengül a forint 320-ról már lassan 340 közelébe.

©

Amikor ezzel először szembesültünk, 2018 nyarán, a kormány úgy reagált, hogy „ez egy médiahack”, csak a sajtó fújja fel, ami történik, egyébként is, az ország gazdasági teljesítménye jó. A most már Matolcsy György vezette MNB pedig ebben az időszakban ismertette meg a sajtóval azt a mondatát, amelyet azóta is minden alkalommal elismételnek, amikor az árfolyamról kérdezik őket: „az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás”.

2019-2020: Itthon kéne nyaralni

2019 közepétől tovább folytatódott a lassú gyengülés. Ekkor előbb eljutottunk oda, hogy teljesen természetes lett a 330 forintos euró, nem sokkal később pedig már ott tartottunk, hogy kimondottan nagy erősödésnek számított, amikor csak 330-nál járt az árfolyam, sokkal gyakoribb volt a 335 forint körüli euró. Az ok ugyanaz, mint egy évvel korábban: bizonytalan nemzetközi környezet, az MNB pedig rekordalacsonyan tartja az alapkamatot. A magyarázatok is hasonlók, a jegybanké például hónapok óta nagyrészt szó szerint ugyanaz minden egyes kamatdöntés indoklásakor. Nem mondtak mást akkor sem, amikor 2019 novemberében már 337-nél jártunk, és akkor sem, amikor 2020 januárjában még ennél is gyengébb lett a forint. Jelenleg a napi középárfolyamban a történelmi mélypont a 2020. január 30-i 337,98, és ez gyakorlatilag napról napra romlik, az egyszeri értékben pedig 338,74-nél nem volt gyengébb sosem a forint.

Meglepetést egyedül Varga Mihály keltett, aki egy interjújában arra a kérdésre, hogy mit üzen a gyenge forint miatt aggódó magyar turistáknak, azt mondta:

Izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek. Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csak egy hajszálon múlt: megint majdnem összeütközött két műhold

Csak egy hajszálon múlt: megint majdnem összeütközött két műhold

Ha kíváncsi, hogyan hat a mentális állapotára a járványhelyzet, most kiderítheti

Ha kíváncsi, hogyan hat a mentális állapotára a járványhelyzet, most kiderítheti

Törölné vagy újra elhalasztaná az olimpiát a japánok közel háromnegyede

Törölné vagy újra elhalasztaná az olimpiát a japánok közel háromnegyede