4,9 százalékkal nőtt 2019-ben a magyar GDP

– számolta ki a KSH, egy nappal az után, hogy az Európai Bizottság is 4,9-re módosította a saját előrejelzését. Ez valamivel kisebb a 2018-as 5,1 százaléknál, de még így is pozitív meglepetés. Úgy tűnik, hogy a béremelkedések és a hatékonyság növelése ellensúlyozni tudta azt, hogy az ipar már a lassulás jeleit mutatja. Sőt, bár még nem ismerünk minden európai adatot, nagy a valószínűsége annak, hogy a negyedik negyedévben a magyar vagy az ír lesz az EU legmagasabb növekedési mutatója.

Borús jelek azonban vannak bőven. Az ipari termelés hároméves mélypontjára zuhant, az építőipar pedig másfél éves mélypontra lassult.

MTI / Balaton József

Arról korábban sem volt vita, hogy 2018 és 2019 volt a két csúcsév, utána pedig lassulás jön, most azonban a kormány azzal állt elő: 4,0 helyett csak 3,5 százalékos növekedést remélnek idénre. Amiatt sem lehetünk boldogok, hogy a német gazdaság (amely éves szinten még így is jobban nőtt a vártnál) az év végén már gyengélkedett, a brit pedig állóra fékezett az utolsó negyedévben.

Annak volt igaza, aki a múlt vasárnapi összefoglalónk szavazásán azt választotta: már ezen a héten meglesz a 340-es forint/euró árfolyam. Igaz, két munkanap is eltelt úgy a hét elején, hogy nem volt történelmi mélypont, szerdán azonban már ott járt az árfolyam, ahol eddig még sosem: 340,29 forintot is elkértek egy euróért.

Az MNB korábban sok ilyen alkalommal közölte, hogy őket az infláció foglalkoztatja csak – most egy nappal a mélypont elérése után az is kiderült, hogy az infláció több, mint hétéves rekordra, 4,7 százalékosra nőtt. Nagy Márton, az MNB alelnöke erre már megszólalt, és egy háttérbeszélgetésen megígérte: a jegybank lépni fog, ha kell. Vagy nem, ha nem kell – tette hozzá, de a piacot ez már annyira nem foglalkoztatta. A forint villámgyorsan visszaerősödött a 337-es szintig, pénteken pedig rövid időre már a 334-es tartományban is járt.

Bezárja ózdi, főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyártó üzemét a multinacionális ABB-csoport – jelentette be a cég. A 2020 végi bezárás nagyjából ezer munkahelyet érint, vagyis az ózdi járásban negyedével nőne az álláskeresők száma.

Reviczky Zsolt

Elmentünk Ózdra, és megtudtuk: a cég vezetése 20-30 perccel a hivatalos bejelentés előtt jelezte az önkormányzat felé, hogy a gyár bezárására készül. Az ABB a gyár termékei iránti kereslet csökkenésével indokolta az üzem bezárását. A legutóbbi céges beszámoló szerint 11,2 milliárd forintot kellett céltartalékként elkülöníteni egy visszahíváshoz kötődően – ennek valószínűleg azokhoz a hibás lakossági kismegszakítókhoz lehet köze, amelyektől több százezret hívtak vissza Franciaországban.

Túry Gergely

A hét képe: Mészáros Lőrinc elzavarta munkatársunkat, ahelyett, hogy válaszolt volna a kérdésre, mennyi pénzt kap a cége az államtól a Mátrai Erőműért.

Hatályba lépett a kuruzslótörvény, amely minden eddiginél szigorúbban büntetné a jogosulatlanul „gyógyító” csodadoktorokat – csakhogy kellemetlen mellékhatásaként azokat is elzárással büntethetik, akik egészségügyi vagy klinikai szakpszichológusi végzettség nélkül alkalmaznak pszichoterápiát, illetve alternatív gyógymódokat. Az új szabályozáson főleg a pszichológusok döbbentek meg.

Nem véletlenül: a törvényszövegből nem derül ki, hogy mit értenek terápia alatt, így művészet-, család- vagy gyászterapeuták is veszélybe kerülhetnek, hiába végeznek valódi segítő munkát, míg a sarlatánok nyugodtan tovább tevénykedkedhetnek, csak nem szabad azt mondaniuk, hogy terápiát végeznek.

Az adományozás nem lomtalanítás – mondják évek óta az ezzel foglalkozó szervezetek, de az üzenet még mindig nem ment át teljesen. Előfordul, hogy jó szándékból, de átgondolatlanul adományoznak az emberek. Olyan is megesett például, hogy valaki egy elhunyt rokona protézisét hagyta az adománycsomagban.

„Rengetegszer érezzük azt, hogy csak selejtezni szeretnének” – mondták kérdésünkre az Ökumenikus Segélyszervezetnél. A szakemberek azt kérik: ha valaki segíteni szeretne, hívjon fel egy szervezetet, és kérdezze meg, mire van szükség. Mindemellett, mondják, a magyarokban igenis nagy a szolidaritás.

Közel ötvenmilliárd forintot vettek ki ingatlanos cégeikből a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. Ahogy az elmúlt években szokásukká vált, a különböző ügyletekből befolyt pénzt az Optima vagyonkezelőbe csoportosították át, vállalati kötvények formájában.

2019 végére az alapítványok összesen, a még meglévő ingatlanokkal együtt 274,8 milliárd forintos vagyonról számoltak be. Ebből 238 milliárd forint volt az Optimánál - ennyi Optima-kötvényt tartottak öt különböző sorozatból-, de azt nem tudni, hogy ott pontosan mihez kezdenek a vállalati kötvényeken keresztül odacsatornázott pénzzel. Így ugyanis a pénz már valóban elveszíti közpénz jellegét.

Az utóbbi időben kétszer is merészet lépett a Coca-Cola: először a meleg párokat bemutató Love is love kampánnyal, majd Schobert Norbert szülő nőket érintő megjegyzésére reagáló hirdetéseikkel. A cég magyarországi kommunikációs menedzserével, Szűcs Judittal és Kölcsei Gergely senior brand menedzserrel beszélgettünk ezekről a kampányokról. Mint elmondták, arról még magyar hatáskörben döntöttek, hogy egy ilyen hirdetést elindítanak, de például arról nem dönthettek saját maguk, hogy a Brexittel kampányoljanak-e.

Túry Gergely

A Love is love kampánynál „éreztük, hogy sérteni fog bizonyos köröket, igaz, ilyen szintű szélsőséges reakcióra nem számítottunk” – mondták el. És idén is dolgoznak egy ötleten, ami „fontos társadalmi kérdésekre reflektál”.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: