Egy napon, mikor Hszi Csin-pingnek semmi dolga nem akadt, eszébe jutott, hogy tenni kéne valami nagyon fontosat, és mielőtt ezt tovább dúdolná mindenki, térjünk át a gazdasági hírekre: tizennyolc megállapodást írt alá Kína és Magyarország a kínai elnök látogatásán. Ebből a legfontosabb minden bizonnyal nem a cseresznye és szarvasmarha-szaporítóanyag Kínába induló exportjának beindítása, sokkal inkább a nukleáris ipar teljes vertikumára készülő együttműködési program, az e-autók töltőhálózatának továbbfejlesztése, a reptéri gyorsvasút, és a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű tervezése. A keleti diktatúrák felé nyitás és a nukleáris együttműködés kapcsán még azt volt érdemes megemlíteni, hogy állítólag ki lehetett volna szorítani az oroszokat a paksi bővítésből, de Orbán Viktor ragaszkodott a Roszatomhoz.

Hszi Csin-ping és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatója

MTI / Koszticsák Szilárd

Ennek kapcsán pedig újra össze lehetett számolni: több mint ezer milliárd dollárral tartoznak az Új Selyemút program keretében eladósodott országok Kínának. Az AitData 2023-as jelentése szerint a kínai hitelek 80 százaléka olyan államoknak jut, amelyek adósságcsapdába estek, vagy nagyon közel állnak ehhez. Hszi nem mellesleg előbb Szerbiában járt, az európai körútját pedig Franciaországban indította. Az igazán nagy horderejű ügyekben Emmanuel Macronnal nem jutott el igazi előrelépésig.

Miközben a kormány arról beszél, hogy alacsony szinten stabilizálódott az infláció, tizennégy hónapnyi lassulás után a drágulás üteme újra nőni kezdett. Dráma most még nincs, a 3,7 százalék a jegybanki célsávon belül van, csakhogy a bázishatás most fut majd ki, a havi növekedés pedig már hónapok óta kimondottan nagy, úgyhogy ennél rosszabb számokat várhatunk.

Az igazi gonosz most a szolgáltató szektor, az hajtja fel jócskán az árakat, de áprilisban kimondottan drága volt a benzin is. A kormány hetek óta fenyegeti a benzinkutakat, hogy csökkentsék az árakat, különben beavatkozás lesz – azok pedig csökkentik is, igaz, elsősorban az olcsóbbá váló kőolaj és a kicsit erősödő forint miatt. Nagy Márton mindenesetre ezt úgy értékelte, hogy egyelőre nincs ok beavatkozásra, a kutasok pedig örülnek is a döntésnek, szerintük akkor lehet megőrizni az ország ellátásbiztonságát, ha a kormány nem piszkálja a piaci folyamatokat.

Veres Viktor

És ha már energetika: tabutémához nyúlna az Európai Bizottság, a javaslata szerint ugyanis be kellene tiltani az orosz cseppfolyósított gáz továbbhajóztatását az EU-s kikötőkből, de a tagállamok saját használatra vehetnének orosz LNG-t. A tervek még így is viszonylag puhának tűnnek, pedig, ha bekerülnek a most tárgyalt, 14. szankciós csomagba, komoly következményekkel járhatnak az orosz gazdaságra.

Nagy Márton egy módszertanilag igencsak megkérdőjelezhető számításon alapuló véleménycikket írt arról, hogy a románoknak igenis rosszabb, mint nekünk, például a GDP nem is annyira fontos. A HVG ennél azért mélyebben számolt utána, mennyire megalapozott most a bezzegromániázás.

Az például biztos, hogy a tavalyi Európa-bajnok inflációnk miatt Romániában már többet érnek a fizetések, és nagyobb a GDP is, sőt, a gyerekes háztartások fizetésében is megelőzött minket a keleti szomszéd. Azzal azonban mindenképp árnyalni kell a képet, hogy a román fizetések csak a helyi vásárlóerővel kiigazítva érnek többet – vagyis az országon belül elköltve –, euróban számolva a magyar fizetések magasabbak.

A hét képe: Nagy Mártonon az ársapka – a mém, ami miatt kirúgtak egy minisztériumi dolgozót. A bíróság most ötmillió forint kártérítést ítélt meg első fokon a szabálytalanul elküldött alkalmazott számára.

TASZ

Most már tényleg mindjárt megnyílik az első Primark-üzlet Magyarországon is. Az „olcsón sokat” üzleti modell eddig stabil nyereséget hozott a fast fashion áruházláncnak, az alacsony árak és a gyorsan pörgő készlet elvileg jó reményekkel jogosítja fel a Primarkot az itteni terjeszkedésre is. De ahogy azt bemutattuk, a Primark működése eltér a többi fast fashion márkától.

Eközben óriási változások vannak az online vásárlásoknál is: a Temu letarol mindent, ha így megy tovább, az év végére toronymagasan a legnagyobb lesz az egyébként gyengélkedő magyar piacon. Nagyon fontos fejlemény az is, hogy a 3,9 milliósról mostanában nagyon nehezen növelhető teljes magyar online vásárlói bázist ők képesek voltak 200-250 ezer fővel bővíteni a nagyon intenzív akciók és hirdetések miatt.

Alig 0,3 százalékponttal lenne nagyobb az idei növekedésünk, ha véget érne az orosz-ukrán-háború – ezzel a számítással lepte meg a Pénzügyminisztérium azokat, akik végigolvasták a legújabb konvergenciaprogramot. Meg Gulyás Gergelyt is, aki kérdésünkre a kormányinfón azt mondta erről a számról, hogy „szakmailag tarthatatlan, akárki írta le”. A PM mindenesetre úgy kalkulál, hogy ha évi 4 százalékos növekedés lenne 2025-től (nagy meglepetés volna, ha bejönne ez), akkor nem lenne szükség megszorításokra.

Túry Gergely

Az idei költségvetés helyzete pedig egészen tragikus: az eredetileg tervezett egész éves 2514 milliárd forint hiány helyett április végéig tartunk 2597 milliárdnál, és már a kormány sem tesz úgy, mint ha komolyan venné a saját tervét. A kamatkiadásokra idén eddig 1507 milliárd forintot költött az állam, 632 milliárddal többet, mint tavaly az első négy hónapban. Ennek nagyrészt az volt az oka, hogy az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír kamatait most kellett kifizetni.

Rendhagyó listát készített a HVG, immár másodszor, a legnagyobb magyar cégekről: az ESG Top 40 megmutatja, milyen felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból. A tavalyihoz hasonlóan az idei listán is az abszolút első a Magyar Telekom-csoport lett, míg a második helyen az MVM-csoport végzett, a bronzérmet pedig a CIB Bank Zrt. nyerte el, vagyis a 2-3. helyezett helyet cserélt.

Lakos Gábor

Bár fontos a belső motiváció, az ESG rendszere sokat segít abban, hogy a vállalat maga jobb legyen – mondta Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője, az ESG top 40-et készítő csapat vezetője. És míg 2023-ban az elérhető 134 pontból csupán az abszolút győztes cég tudott száz pont fölé kerülni, 2024-ben (miközben az elvi maximum 42 ponttal több volt) ez már hét vállalkozásnak sikerült. A 2023-ashoz képest volt pozitív irányú elmozdulás mind adatmennyiségben, mind adatminőségben, de leginkább azok a cégek bővítették az adatszolgáltatási köreiket, amelyek már eddig is a mutatók többségéről közzétettek adatokat.

Nem csaptak nagy hírverést neki, de szép csendben törölték a Hundub Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t. Persze a magyar Facebooknak ígért oldal már évek óta nem működött, miután gyakorlatilag az indulása percében lehetett látni, hogy komolytalan az egész, de a törlésig most jutottak el. Ehhez képest meglepő, hogy a Sólyom Airways még mindig megvan, egy budapesti cégtemető címére bejegyezve, de létezik.

Amikor átnéztük az elmúlt évek nagy ígéreteinek indult, majd bedőlt cégeit, arra is rábukkantunk, hogy Vajna Tímea egykori fánkozója ma már egy építőipari vállalkozás. Persze időközben új tulajdonoshoz került, aki át is nevezte. Kovács Ákos borpatikáját Mészáros Lőrinc kezdte el felszámoltatni, de ezt még csak-csak elviseli az ország, az sokkal kínosabb volt, amikor a NER-hez közeli szereplők úgy döntöttek, megpróbálnak bankárkodni.