Fedezet kell a választások előtti pénzszórásokra, a különféle adókedvezmények ellentételezésére, ezért dobhatta be a kormány azt a javaslatot, hogy az önkormányzatok csak a Magyar Államkincstárban parkoltathatják a napi működésre éppen fel nem használt, eddig bankszámlákon kamatozó pénzeiket – vélekedett a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöksége keddi, Érdre kihelyezett ülésén. Gémesi György, a szervezet elnöke, Gödöllő polgármestere az ülés utáni sajtótájékoztatón leszögezte: a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bedobott elképzelés ellentétes az Alaptörvénnyel, mert az önkormányzatok saját bevételeit is a kincstárba terelné, márpedig ez „az emberek pénze, és őket illetik meg a kamatok is”.

Jóllehet a Nemzetgazdasági Minisztérium értelmezésében a tervezet nem csorbítaná az önkormányzatok autonómiáját, és nem kerülne nekik semmibe, Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere úgy véli: a kormány „a maradék önállóságuktól is megfosztja az önkormányzatokat”. Nonszensznek tartja, hogy a nap végén utalják át a működésre épp fel nem használt pénzeszközeiket a kincstárba, hogy éjszaka „finanszírozzuk a költségvetést”, majd reggel kérjék vissza, amire aktuálisan szükségük van. Egy efféle rendszer akadályozná a települések napi működtetését, és technikailag is nehezen kivitelezhető. „Az ország bajban van, de ezt nem az önkormányzatok ellehetetlenítésével kell megoldani” – fakadt ki.

Egyelőre az sem világos, hogyan érintené az új szabályozás azokat az önkormányzatokat, amelyek folyószámlahitelből élnek; félő, hogy negatívan befolyásolná a hitelképességüket. Csőzik szerint az a kormányzati érvelés sem fogadható el, hogy a szabad pénzek központosítása rálátást biztosítana a kormányzatnak az önkormányzatok helyzetére, hiszen már most rálátnak minden egyes fillérre.

„A kormány formálisan is megszünteti az önkormányzatiságot, ami ellen tiltakozunk” – jelentette ki Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a MÖSZ társelnöke. Azt a maradék forrást is elveszik, amivel még azután rendelkeznek, hogy az elmúlt öt évben az állami finanszírozás reálértékben 20 százalékkal zsugorodott, miközben a feladatok nem csökkentek. Így az önkormányzatok ma már az alapvető, kötelező funkcióikat is nagyrészt helyi bevételekből oldják meg. „Egy csapatnak kellene lennünk a kormánnyal, nekik is, nekünk is az a feladatunk, hogy közszolgáltatásokat nyújtsunk. Együttműködés helyett azonban ellenségeskedés alakult ki” – jelezte.

Nem véletlen, hogy a MÖSZ Érden tartott elnökségi ülést, miután a közel 80 ezer fős lakosságával a tizedik legnagyobb magyar vidéki város – ha nem történik semmi – a nyári időszakban fizetésképtelenné válik. A 22 milliárd forintos költségvetésű megyei jogú város kasszájából 1,7 milliárd forint hiányzik, amit csak az önhibájukon kívül bajba kerülő önkormányzatoknak juttatható rendkívüli állami támogatásból lehetne fedezni – az idei költségvetést ennek reményében fogadták el.

Érd mint kertváros „kakukktojás” a hasonló pozíciójú települések között, mert gyakorlatilag nincs ipara, ennélfogva elegendő iparűzési adója sem. „Miután ezt elmondtam egy televíziós interjúban, egészen magas helyről kérték el a telefonszámomat, s bár még nem hívtak, remélem, lesz lehetőségem lobbizni” – bizakodott. A HVG érdeklődésére, van-e megoldás, ha az állam nem segít, leszögezte: a városvezetők juttatásainak a megnyirbálásával kezdik a takarékoskodást, de a helyi szolgáltatások visszafogására is rákényszerülhetnek, a „három uszodánkból már ma is csak egyet tudunk nyitva tartani”. Csőzik szeretné elkerülni, hogy az állam költségvetési biztost küldjön Érdre, ám némi összefüggést lát a saját „jajkiáltásuk” és a között, hogy az említett törvényjavaslatnak része a költségvetési „biztos” vagy „felügyelő” kiküldésének a könnyítése is.

A MÖSZ elnökségi ülésének eredeti fő témája amúgy a szolidaritási hozzájárulás folyamatos növekedése lett volna, vagyis a helyi iparűzési adó egy részének központosítása és újraosztása. A csődközeli helyzetbe került Érd például félmilliárd forintot fizet be a maga elégtelen bevételeiből, elvben azért, hogy támogassa a legrosszabb pénzügyi helyzetű kistelepüléseket. A mintegy 855 tehetősnek tartott önkormányzattól kezdetben elvont évi 50-60 milliárd forintból tavaly már mintegy 300 milliárdos, az idén pedig 360 milliárd forintos sarc lett, amit tetéz a versenyképes járások programra kasszírozandó további 65 milliárd.

„Azt tudjuk, hogy kinek mennyi szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie, ám az már nem nyilvános, hogy ki milyen alapon mennyit kap meg ebből. Félő, hogy nem a rászoruló településeket, hanem a kormányt finanszírozzák belőle” – hiányolta a demokratikus kontroll hiányát Eszes Béla, a MÖSZ másik elnökségi tagja, egy kistelepülés, Jánoshida polgármestere. „Rossz az áthallása” annak is, hogy a Magyar Falu Programra 2024-ben szánt 50 milliárdból, illetve az idei 35 milliárdból „annak juttat a kormány, aki megfelelő” – folytatta. Miután az önkormányzatok méltatlan kivéreztetése már a fideszes vezetésű városok egy részét is felháborítja, Gémesi levélben követel Nagy Mártontól tájékoztatást a pénzek pontos elosztásáról.

Karácsony Gergely továbbra is vitatja, hogy a szolidaritásiadó-kötelezettségben élen járó Budapestnek 50 milliárd forinttal többet – elvben közel 90 milliárd forintot – kellene befizetnie az államkasszába, mint amennyit onnan kap. De legalább Érdet kisegíthetnék belőle – szögezte le. A HVG kérdésére, hogyan áll most pontosan a főváros közműcégének tulajdonszerzése a Mini-Dubaj-projekt tervéről elhíresült Rákosrendezőn, kijelentette: nem kaptak még hivatalos értesítést arról, hogy a kormány által tudomásul vett elővásárlási joguk révén tulajdonossá is váltak volna, és arról sincs hír, hogy a másik elővásárlási jogosult, a kormányhoz közel álló Stockton Zrt. élni akar-e ezzel. Arra készülnek azonban, hogy az övék lesz a terület, és megállapodhatnak Lázár János építési és közlekedési miniszterrel azoknak az állam által vállalt fejlesztéseknek az elvégzéséről, amelyek az arab befektetővel kötött eredeti szerződésben szerepelnek. „Ez utóbbiakhoz képest a terület megtisztítása negyedannyi költség” – szögezte le. A főváros által elképzelt fejlesztést egy frissen felállított projektbizottság készíti elő, a főpolgármester pedig szerdán Luxemburgba utazik, hogy az Európai Befektetési Bank képviselőivel tárgyaljon a finanszírozásáról.

Borítóképünkön Csőzik László érdi polgármester látható.