Összeszedtük, mivel töltötte 2020-at Áder János

Összeszedtük, mivel töltötte 2020-at Áder János

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A köztársasági elnök március óta leginkább aláírásokkal adott magáról hírt, interjút nem adott, és ha hosszabban is beszélt valahol, akkor is többnyire a környezetvédelem volt a téma.

Igazán nem mondhatjuk, hogy Áder János a legizgágább szereplője a magyar politikai életnek, de a koronavírus óta szinte láthatatlanná vált a köztársasági elnök. Annyira, hogy ugyan az öt legfőbb közjogi méltóság között ő az, aki “kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”, ráadásul ő a magyar honvédség főparancsnoka, mégsem folyik bele például az operatív törzs munkájába, nem szólal meg a járvány alakulásával, az országot érintő korlátozásokkal kapcsolatban sem.

Nézzük csak, mikor tűnt fel Áder János a járvány kezdete óta: március 15-én még mondott egy beszédet, amelyben arról beszélt, hogy elmaradt a közös ünneplés (ez volt az első nagyobb ünnep, amit töröltek az épp terjedő vírus miatt). Érdekesség, hogy a vírus szó például nem hangzik el a beszédében. Március végén a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényről magyarázta el nyilatkozatában, hogy megfelel az Alaptörvénynek, valójában nem korlátlan időre szól, és a kormány csak a vírus elleni védekezésre fogja használni.

Nagypénteki beszédben pedig türelmet kért mindenkitől, és arra hívta fel a figyelmet, életeket menthetünk azzal, ha betartjuk az ünnep alatt is a szabályokat. (Időközben április 6-án kinevezte a GVH elnökét az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyetteseit, de tábornoki előléptetés és kinevezés is volt április 6-án.)

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita vért ad a II. Civil Véradás elnevezésű programban
©

Április 23-án feleségével elment vért adni, ahol ő nem, de Herczeg Anita mondott pár szót: az összefogás és a segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozta.

Az április 27-i államtitkári és tábornoki kinevezések után Áder május 2-án bukkant fel újra, akkor a Parlamentben ítélte időtállónak a 30 éves Országgyűlést és a többi között arról beszélt,

az elmúlt hetekben a járvány nemcsak törékenységünkre figyelmeztetett, de a társadalmi összefogás erejét is megmutatta.

Május végén már azzal tűnt fel, amiről a legtöbben ismerik: aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseinek titkosításáról, és a kulturális szférában alkalmazottak státuszváltozásáról szóló törvényt is.

Június 4-én Trianon százéves évfordulóján újra a Parlamentben szólalt fel, értelemszerűen Trianonról beszélt, június 16-án koszorúzott és 19-én gyászmisén vett részt. Közben június 17-én pedig újra aláírt, ezúttal a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt látta el szignójával.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott emlékülésen az Országházban 2020. június 4-én.
©

Június 23-án kinevezte a Kúria és az MNB elnökhelyettesét, rektori megbízásokat adott át.

Június 30-án a Semmelweis Napon a Szent László Kórházban beszélt a koronavírus elleni orvosi küzdelemről, az első világháborúval vonva párhuzamot. A többi között azt mondta, az új koronavírus elleni küzdelem hangja és az I. világháborús lövészárkok katonáinak tapasztalata drámaian összeillik, és valahányszor a járványról esett szó az elmúlt hónapokban, az ember szinte öntudatlanul is háborús nyelvezetre váltott, nem véletlenül.

Az egészségügyi dolgozók számára a tényleges háborús terepen, a szokatlan körülmények a legnehezebbek. Amikor a lehetőségek korlátozottak, de a terhelés hatalmas. Amikor orvos és betege bajtársai egymásnak, és mindennapos az életveszély.

Hosszan méltatta az orvosokat és köszönetet is mondott nekik a munkájukért. Ugyanaznap fogadta a szlovák házelnököt, majd július másodikán a szlovén elnökkel tárgyalt, akivel közös sajtótájékoztatót is tartottak. Áder ott arról beszélt, a koronavírus-járvány kezelésében a két ország a lakosságszámához viszonyítva a legjobban teljesítők közé tartozik az Európai Unióban, mind a megbetegedések, mind az elhalálozások alacsony száma alapján.

A koronavírus-járvány elleni hatékony fellépésben a gyors, időben meghozott intézkedéseknek mindkét országban döntő jelentőségük volt

- mondta az államfő. Emellett beszélt a természeti értékek megóvásáról és az illegális migráció elleni küzdelem fontosságáról. Még aznap fogadta a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj magyarországi döntőjének résztvevőit és felkészítő tanáraikat a Sándor-palotában.

Áder János köztársasági elnök (j) és Borut Pahor szlovén államfő sajtótájékoztatója a Sándor-palotában 2020. július 2-án.
©

Nem sokkal később bírókat nevezett ki, és aláírta a kata szigorítását is. Talán kijelenthető, hogy 2020 legkiugróbb teljesítményét akkor hozta, amikor keresztbe tett kicsit Mészáros Lőrincnek, és blokkolta az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervét a visszaváltható/újrahasznosítható palackokkal kapcsolatban, pedig úgy tűnt, ezt a tervet is a felcsúti üzletemberre szabták. Augusztus 19-én díjakat adott át, 20-án pedig tisztavatáson mondott beszédet és felavatta az Összetartozás emlékművét.

Augusztus 31-én kinevezte a Kúria elnökhelyettesét, majd szeptember 4-én elment Rubik Ernő könyvbemutatójára a MOME-ra, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem diáktüntetői várták. Áder bevonult, az SZFE-ügyről ott sem mondott semmit, és máshol sem említette meg.

Ezután szeptember 11-én tűnt fel Gödöllőn, a Nemzeti Parkok Hete megnyitóján, ahol a környezetvédelem fontosságáról beszélt, szeptember 23-án és 30-án az ENSZ közgyűlésre küldött videóüzenetet, ebből az elsőben említette meg a koronavírust és az általa okozott válságot. Október 5-én is a klímakatasztrófára hívta fel a figyelmet az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett fenntarthatósági témahét online nyitórendezvényén.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál, valamint a Magyar Nemzeti Parkok Hetének megnyitóján a Gödöllői Királyi Kastély udvarán 2020. szeptember 11-én.
©

Áder azt mondta, a klímaváltozással, fenntarthatósággal összefüggő kérdések a koronavírus-járvány elmúltával is megmaradnak, és elsütött egy szóviccet is:

a Föld azt üzeni, hogy “Ébresztő, élj ökosan!”

Ugyanott a gyerekeknek azt mondta,

bezárjuk az utolsó nagy szénerőművet, a Mátrai Hőerőművet,

majd gyorsan kiderült, nem úgy gondolta, mint ahogy a sokan értették. A beszédek között sok dolga volt: szeptember 14-én kinevezte a Nemzeti Választási Iroda elnökét, egy hétre rá Novák Katalin minisztert illetve egy államtitkárt és egy tábornokot, majd fogadta az MTA új elnökét és még aznap a Meteorológiai Világszervezet főtitkárát, majd szeptember végén érkezett udvariassági látogatásra hozzá a kirgiz elnök, végül pedig egy államtitkári kinevezéssel zárta a hónapot.

Október 1-én tudta le a járvány alatt adott egyetlen köztársasági elnöki interjúját: a Zalai Hírlapnak beszélt a fenntarthatóság fontosságáról. Koronavírusról, járványról vagy lezárásokról egyáltalán nem beszélt Áder, a járványt a riporter említette meg kétszer, de mindannyiszor a környezetvédelemre futott ki a kérdés.

A nemzeti gyásznapon, október 6-án rádióüzenetet intézett az állampolgárokhoz.

Október közepén megint aláírt: bár a Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a Liga Szakszervezetek is arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az orvosok szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt, de megtette, azzal a kommentárral, hogy ritkán tapasztalható konszenzussal született meg a törvény (valójában a javaslat béremelésre vonatkozó részeit egyeztették a Magyar Orvosi Kamarával, de a szigorú összeférhetetlenségi és átvezénylésre vonatkozó szabályokat nem).

Október 19-én a Három tenger kezdeményezés videókonferenciáján vett részt és elment a Parlamentbe a Kúria elnökének eskütételére, majd október 25-én bejelentette, zöld ügyekről szóló podcastot indít. Ebből öt rész készült eddig, a másodikban Szlávik János infektológus főorvos volt a vendég, aki arról beszélt, magzati károsodást nem okoz a koronavírus-fertőzés, de a várandós nőknél jelentkező tünetek és szövődmények, például a láz, a tüdőgyulladás, kiválthat koraszülést vagy vetélését.

Áder János köztársasági elnök (b) a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés vezetőinek videókonferenciáján Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. október 19-én.
©

Október 28-án egy államtitkár mellett kinevezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, majd másnap az osztrák laboratóriumba látogatott. Az Alexander Van der Bellen osztrák államfővel folytatott megbeszélés utáni sajtótájékoztató nagyon tanulságos volt.

Míg Áder a koronavírusról a Köztársasági Hivatal honlapján elérhető MTI hír szerint annyit mondott, hogy fontos megőrizni a jószomszédi kapcsolatot, mert így mérsékelni lehet a koronavírus-járványból eredő károkat mindkét országban illetve a járvány miatt a turizmusban súlyosak a veszteségek mindkét országban, Budapesten és Bécsben is a szállodák jelentős része „kong az ürességtől”, addig az osztrák elnök nem köntörfalazott: azt mondta, "a járványhelyzet az elmúlt hetekben élesedett."

Akkor már látszott, hogy a magyar számok egy héttel követték az osztrák adatokat, és Áder annak ellenére nem mondott semmit, hogy a látogatás napján volt először háromezer fölött az új igazolt fertőzöttek száma idehaza.

November 4-én az Új köztemetőben koszorúzott, majd ritkán látott dolog történt: Áder visszadobott egy törvényt az Országgyűlésnek. A családi gazdaságokról szóló törvényben adatvédelmi problémát fedezett fel, az általa jelzett hibákat végül javították, novemberben pedig el is fogadták. December 21-én még ennél is tovább ment: a hulladékgazdálkodási törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

Közben, december 2-án a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség online konferenciáján beszélt arról, hogy meg kell akadályozni Magyarország vízgazdálkodásának bedőlését.

Az év legvégére két dolog maradt: egyrészt felajánlott magyar segítséget a földrengés sújtotta Horvátországnak, másrészt megszületett az újévi beszéd, amiben minden eddiginél hosszabban beszélt a koronavírusról.

Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a Sándor-palotában 2020. december 29-én
©

Ezek alapján úgy tűnik, Áder a második hullámból szinte teljesen kicsekkolt: se irányt nem mutatott, se bármiféle véleményt nem fogalmazott meg még a legtöbb halálos áldozatot hozó időszakban sem, a teljes irányítás jól láthatóan Orbán Viktor kezében volt. A kérdéseinket feltettük a Köztársasági Elnöki Hivatalnak is azzal kapcsolatban, mi az oka Áder visszafogott szerepléseinek, és mi a köztársasági elnök véleménye a koronavírus elleni védekezés sikerességéről, szerintük Áder igenis elvégezte a teendőit.

"A köztársasági elnök a pandémia tavaszi kezdete óta folyamatosan ellátta és ellátja az alaptörvény által rá rótt azon feladatokat, melyek a jogalkotással, állampolgári ügyekkel, kegyelmi kérvényekkel, kinevezésekkel kapcsolatosak" - áll a válaszban, ami felsorolja a Áder nyilvános programjait. "Szigorú biztonsági előkészületek után villámlátogatáson találkozott Bécsben az osztrák államfővel, néhány nappal azelőtt, hogy Ausztria komoly korlátozásokat vezetett be. Az államfő ezek mellett Magyarországra akkreditált nagyköveteket fogadott - és fogad majd januárban is - bemutatkozó látogatáson. Ez lehetőséget ad arra is, hogy az elmaradt diplomáciai programok pótlásáról egyeztessenek" - tudtuk meg a köztársasági elnök programjának egy részét, de mint kiderült, több online konferencián is részt vett.

A tévés beszédeket is felsoroló válasz szerint nem stimmel az az állítás, hogy keveset foglalkozik a koronavírussal: "A köztársasági elnök a járvány első hullámától kezdve számos alkalommal szólt a pandémiáról: szíves figyelmébe ajánlom a nagypénteken elhangzott beszédet, a március 15-én és augusztus 20-án elhangzott ünnepi beszédeket, de érdemes elolvasnia a Semmelweis-napi beszédet is, mely a Szent László Kórházban hangzott el. Áder János rendszeresen podcastbeszélgetéseket is folytat: Kék Bolygó című podcastja két alkalommal is foglalkozott a koronavírus-járvánnyal."

Hozzászólások