A NER komoly bizniszektől eshet el, miután Orbán szövetségese kikapott Szlovéniában
Az új szlovén kormány aligha fogja beengedni a NER-t a Száva turisztikai csoportba vagy a magyar államot a koperi kikötőbe. A határon túli „fejlesztési” támogatásoknak azonban aligha lesz képes útját állni. NER-közeli szereplők vélhetően továbbra is „befektetők” maradnak a szlovén médiában, bár az ellenzék épp emiatt tudta hazaárulással vádolni Janez Jansát.
Orbán Viktor két hét alatt egy választást megnyert, egyet pedig elvesztett – előbbit Magyarországon, utóbbit a szomszédos Szlovéniában. A magyar állam, illetve a Fidesz gazdasági holdudvara ugyanis a NER regionális hatalmi ambícióinak és puha revizionizmusának jegyében többszörösen is közvetlenül érintett volt a szlovéniai voksolásban. Politikailag a Fidesz szlovéniai szövetségese a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS), illetve annak vezetője, az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel személyesen jó kapcsolatot ápoló Janez Jansa.
A választást az újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom nyerte, ennek vezetője, Robert Golob alakíthat kormányt. Golob már a választások éjszakáján jelezte: a Szociáldemokratákkal kíván koalíciót kötni. A Szabadság Mozgalomnak és az SD-nek összesen 48 mandátuma lehet a 90 fős parlementben. Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel sem tud többséget alkotni: a Jansa vezette SDS 27, az NSi 8 mandátumot szerzett.
Az, hogy Janez Jansa elveszítette a kormányzás lehetőségét, hatással lesz a NER (a magyar állam és a Fidesz-közeli vállalkozói kör) szlovéniai ténykedésére is.
A Száva-biznisz szinte biztosan ugrott
Az egyik közvetlen következmény a szlovéniai kampányban is meghatározó témává vált Száva-csoport eladása. Év elején pattant ki, hogy a 12 hotelt magában foglaló turisztikai csoport NER-közelbe kerülhet, a cégrészesedés vevője a Komonczi Zsolt tulajdonában álló Atlantis Property nevű cég. Komonczi közeli üzlettársa Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója, a Mol felügyelőbizottságának tagja. Komonczi emellett többször is üzletelt Tiborcz Istvánnal, például egy pesti belvárosi luxusszállodai bizniszben volt a társa.
A Száva-csoport többségi tulajdonosa a szlovén állam, kisebbségi tulaja pedig az amerikai York Funding alapkezelő, amely túl akar adni a részesedésén. A szlovén államnak elővásárlási joga van – ilyeténképpen nem mellékes, hogy NER-barát kormány van-e hatalmon Ljubljanában. Az ellenzék elsősorban azzal kampányolt a Jansa-kormány ellen a parlamenti választások előtt, hogy a mostani vezetés kiárusítja az országot Orbán Viktornak. A demonstráció közleményében épp ezért azt is felidézték, hogy a Mol megvásárolta az OMV szlovéniai kúthálózatát, az OTP bankokat vett, magyarok terjeszkednek a szlovén médiapiacon, és próbálnak hozzájutni a koperi kikötőhöz.
Miután az ellenzék alakíthat kormányt, borítékolható, hogy a szlovén államtól függő üzletek – legalábbis egyelőre – kútba esnek. Ebbe a csoportba sorolható a Száva-csoportba történő NER-es bevásárlás.
Egyébként nem ez az első üzlet a csoport és a NER között. Egy magyar állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. vásárolta meg 2019-ben a lendvai Terme Lendava wellness-komplexumot a Száva-csoporttól. A Comitatus-Energiát, és vele a Terme Lendavát azóta már kiszervezték állami tulajdonból egy közalapítványba, a kormány ugyanis átadta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak.
A Mol terjeszkedése megnehezedhet
Szintén elég nagy port kavart Szlovéniában, amikor a Jansa-kormány stratégiai megállapodást kötött a magyar Mollal, illetve leszerződött a Mollal a közszféra autóinak üzemanyaggal való ellátásáról. A szlovén köztisztviselők addig a Petrol benzinkútjain tankoltak, ebben a vállalatban a szlovén állam a legnagyobb tulajdonos.
A dolog attól volt különösen pikáns, hogy a magyar olajtársaságnak csak 53 töltőállomása van Szlovéniában, ami a Petrol és az OMV állományának nyolcadrésze. Az elhelyezkedésük is problémás, a kutak többsége a közintézményeknek kieső helyen, Kelet-Szlovéniában van. Ljubljana tágabb környékén csak három Mol-benzinkút üzemel, és még a ljubjanai autópálya-csomópontnál sincs magyar benzinkút. Igaz, A Molnak hamarosan jóval több töltőállomása lesz Szlovéniában: tavaly nyáron állapodtak meg, hogy 300 millió euróért megveszik az OMV 120 kútját. A tranzakció várhatóan idén le is zárul.
Egyelőre nem világos, az új szlovén kormány felmondja, felmondhatja-e a Mollal kötött megállapodást. Igény minden bizonnyal lenne rá.
Koperben a NER nem jut ki a tengerre
Ami a koperi kikötőt illeti, a magyar kormány régi vágya, hogy kijáratot szerezzen az Adriára. 2018-ig Koper volt a kormány elsődleges kiszemeltje, ám az Orbán által nyíltan támogatott jobboldali populisták elvesztették az országgyűlési választást, Koper pedig „zárójelbe került” – ahogy Orbán fogalmazott.
A kormány (vagyis a magyar állam) Koper helyett Triesztben vett egy 300 méteres partszakasszal rendelkező kikötői területet, illetve kikötői koncessziót. Nem volt egyszerű tranzakció, az olasz cégadatbázis tanúsága szerint 2020. december 17-én került a kikötői projektre létrehozott magyar állami zrt, az Adria Port százszázalékos tulajdonába a koncessziót birtokló, Aquila nevű olasz cég – másfél évvel azután, hogy az ügyletet Szijjártó Péter külügyminiszter lényegében lezártként bejelentette.
Arra azért még várni kell, hogy újra tengerjáró hajók köthessenek ki magyar kikötőben. A terület jelen állapotában lerobbant rozsdaövezet, olajfinomító működött rajta, nem mellesleg a létesítményt a második világháborúban légitámadás érte. Így a 300 méteres partszakasz kikötője és a mögé tervezett logisztikai központ kialakítása előtt kármentesíteni kell.
Orbán Viktor 2020 őszén egy Janez Jansánál tett látogatást követően azt mondta, érzékeny kérdés a koperi kikötő és az odavezető vasútvonal megépítésének ügye. „Ebben Magyarország szívesen vesz részt, mert bár az olaszországi Triesztben már vásárolt egy kikötőrészt, Koperben is érdekelt, ha ez Szlovéniának is megfelel” – állította a miniszterelnök. Nos, az új szlovén kormánynak jó eséllyel nem fog megfelelni, hogy Magyarországot beengedje Koperbe. Igaz, ebben előrelépés a Jansa-kormány alatt sem történt, legalábbis nem akkora, amit a felek kommunikáltak volna.
Még jobban felpörgethetik a határon túli támogatásokat
Orbán Viktor a választások (mármint mind a magyarországi, mind a szlovéniai) előtt 2022 februárjában Lendván járt, ahol Jansával egyeztetett, majd bejelentették, hogy megállapodást írtak alá a Mura- és a Rábavidék fejlesztéséről.
A magyar kormány előszeretettel nyújt támogatásokat határon túli, magyarlakta területekre. A támogatások elsősorban (de nem kizárólag) a Bethlen Gábor-alapon keresztül áramolnak, évi százmilliárdos nagyságrendben. Ezekben egyébként Szlovénia a legkisebb szelet, egyedi támogatások alapján 2020-ban szűk 3 milliárd forint ment a Muravidékre, miközben Erdélybe több mint 51 milliárd.
A szomszédos országok (nem Fidesz-barát) kormányai alkalmanként szoktak e támogatások miatt panaszkodni, mivel azokat a magyar állam a célállamok intézményeinek bevonása nélkül osztogatja elég jól láthatóan a maga érdekeinek megfelelően. Így ezeket a pénzeket a belügyeikbe való beavatkozásként értékelik. Ahogy egyébként a Fidesz is – már persze akkor, ha Magyarországra érkező támogatásokról van szó (ld. a Norvég Alap ügye, vagy tetszőleges uniós támogatások), arra még nem volt példa, hogy a Fideszből bárki felvetette volna, hogy itt bizony kettős mérce kerül alkalmazásra.
A szlovéniai kormányváltás aligha akadályozza majd a Fideszt e „fejlesztési” támogatások célba juttatásában – sőt. A támogatások osztogatásának elég látványos célja egyrészt a határon túli (határon innen is szavazó) magyarok jóindulatának biztosítása, másrészt a Fidesz helyi partnereinek és klienseinek megerősítése. Ami még fontosabb, ha éppen barátságtalan vagy kevéssé barátságos politikai erő van hatalmon az adott országban.
A februári látogatáson Szlovénia továbbra is számíthat arra, hogy Magyarország baráti befektetői környezetet fog működtetni a számára. Magyarország jelenleg a hetedik legnagyobb befektető Szlovéniában, de „a magyar gazdaság súlya alapján jobban szeretnénk szerepelni”, és „szeretnénk a harmadik-negyedik helyre feljönni”. Ez a cél minden bizonnyal változatlan.
A NER médiaportfoliót épített Szlovéniában
Annak ellenére, hogy a magyar befektetéseket nem feltétlenül fogadják szívesen Szlovéniában. A Száva-csoport NER-közelbe kerülése mellett meglehetősen nagy botrányt kavart Szlovéniában, amikor kiderült: magyar kormányközeli cégek bőkezűen lapátolták a pénzt az SDS-hez köthető szlovéniai médiacégekbe. A szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt írta, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. A Telex által szemlézett cikk szerint a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott.
A portál szerint az R-Post-R több mint 700 ezer eurót kapott a Habony Árpád alapította Nouvelle Media nevű cégtől, és 160 ezer eurót a Yozzi Global Trade Kft.-től, ami mögött Bonyár Miklós, korábban MSZP-közelinek mondott vállalkozó áll. Ezen kívül a cég 2017 márciusa és 2019 januárja között több mint hatmillió eurót kapott két magyar cégtől, a Belfrytől és a Riposttól. Az R-Post-R ezt a pénzt teljes egészében az SDS propagandasajtójának utalta át – írták. A Ripost ma már a KESMA alá tartozik, az egy ideje Aczél Zoltán vezette Belfryről pedig a G7 írta azt korábban, hogy 2016 és 2018 között összesen mintegy 300 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, és több szálon is kapcsolódik a Mészáros-csoporthoz és Szíjj Lászlóhoz.
Schatz a fideszes üzleti körök balkáni médiatérfoglalásának egyik figurája, egy Habony-közeli céggel együtt vásárolta be magát saját érdekeltsége a Nova24tv-be, ami szintén a szlovén SDS párt médiabirodalmához tartozik. A Necenzurirano szerint a Nova24TV 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió eurót kapott Magyarországról.
A Szabad Európa cikke szerint 2018-ban lényegében a Magyarországról érkezett pénzek mentették meg az SDS pártsajtóját a csődtől – illetve tették lehetővé, hogy a médiumok még a fideszes propagandasajtó mércéjével mérve is durván hangulatkeltő, egyoldalú cikkekkel, műsorokkal, továbbá fizetett Facebook- és Instagram-hirdetésekkel tolják az SDS kampányát.
A NER-médiából még baj lehet
Jani Möderndorfer ellenzéki politikus április közepén jelentette be, hogy büntetőfeljelentést tesz a Telekom Slovenije, a Szlovén Demokrata Párt (SDS), valamint a NovaTV24.si és több természetes személy ellen hivatali visszaélés, valamint hűtlen kezelés gyanújával – számolt be a Telex. Möderndorfer az SDS pártsajtójának „rogáni” finanszírozása miatt létrejött parlamenti vizsgálóbizottság alelnöke, feljelentését azonban önállóan tette meg, mert a bizottság elnöke állítása szerint maga is a kormánypárt oldalán áll az ügyben, holott a beszerzett dokumentáció alapján – Möderndorfer megítélése szerint legalábbis – a NovaTV24 működése és gazdasági adatai egyértelműen vitathatók. A gyanú szerint bizonyos pénzmozgások Orbán Viktor szlovén szövetségesének, a jobboldali Szlovén Demokrata Pártot vezető Janez Jansának megválasztását voltak hivatottak segíteni.
Rendőrségi, bírósági eljárások menetét elvileg nem befolyásolhatja, hogy az SDS kormányon van-e vagy sem. Ami a politikai vizsgálatokat illeti, például a parlamenti vizsgálóbizottságokét, már más a helyzet, ellenzéki pozícióból ezek működését az SDS sokkal kevésbé gátolhatja. Így arra lehet számítani, hogy ezek újult erővel folytatódnak. Az SDS és Janez Jansa számára nyilván rendkívül kellemetlen lenne, ha esetleg bírósági ítéletek mondanák ki, hogy a pártmédiát a magyar kormány környezetéből pénzelték. Még kellemetlenebb lenne, ha ilyen ügyben konkrét személyeket ítélnének el. A Fidesz számára a belpolitikai kockázat csekély, a párt szavazóit mindez vélhetően tökéletesen hidegen hagyja, de még az ellenzéki szavazókat sem villanyozza fel különösebben. Kivéve, ha a szlovén bíróságok esetleg magyar állampolgárt vagy állampolgárokat is bűnösnek találnának – esetleg a miniszterelnök közvetlen környezetéből.
Möderndorfer szerint a Jansa-kormány 2020 márciusi hatalomra kerülése után változott az SDS sajtójának finanszírozása. Biztosra vehető, hogy a Fidesz – hacsak nem muszáj – nem kívánja elengedni Jansát és az SDS-t, magyarországi szereplők így továbbra is „befektetői” maradhatnak a szlovén médiapiacnak.
Kiemelt képünkön: Janez Jansa szlovén miniszterelnök és magyar kollégája, Orbán Viktor
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
