Az OKSZ is arra figyelmeztet, amire a HVG már hétfőn felhívta a figyelmet: az árrés nem egyenlő a profittal. Az OKSZ nemzetközi élelmiszer-kiskereskedői az árrésből fizetik meg közel 50 ezer magyar munkatársuk munkáját, a piaci áron fizetett rezsit, a közterheket és az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5 százalékos kiskereskedelmi adót.

„Ez utóbbi összeget, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizessék a költségvetésbe” – írja a szervezet.

A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop-szabályozás nem vonatkozik – fogalmaz a közlemény.

Az OKSZ levezeti: a legolcsóbb 1,5 százalékos UHT-tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul, és „nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott”. A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban a tojás (M, 10 db/doboz) esetében átlagosan 10 százalék körül, a vaj esetében 11 százalék, míg a tejföl esetében 16 százalék körül volt átlagosan. Emlékeztetőül: Orbán Viktor a hétfői bejelentéskor a fenti termékcsoportokra 60-80 százalékos árrést említett.

Reviczky Zsolt

Az intézkedés ráadásul növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit. A pénteki Orbán-rádióinterjúban elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrésszabályozás

a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók.

A szabályozás több problémát is felvet szerintük: a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni. Azokban az országokban ugyanis, ahol létezik árrésszabályozás, ott a beszállítókra és a termelőkre is érvényes, például Szerbiában és Romániában.

Az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak.

A szövetség az együttműködés pártján áll – írják. Ennek kapcsán pedig továbbra is nyitott a kormányzattal és más szövetségekkel a szakmai párbeszédre, melynek végső célja a magyar családok támogatása mindenkor – zárul a közlemény.

Nem is tudják értelmezni a rendelet egyes részeit

Az OKSZ a Portfolio megkeresésére azt is közölte: a rendelet szövegében már az „árrés” fogalmának meghatározása sem segíti a eligazodást, hiszen a haszonkulcs, illetve a termékek fajlagos árának fogalma keveredik.

Úgy vélik, hogy értelmezési problémák lesznek még termékkategóriák cikkelem szintű azonosításával is, bár a részletszabályok értelmezése folyamatban van. A kereskedők olyan útmutatót, iránymutatást várnak, amely segíti a hátralevő egy-két napban a felkészülést – írta a kereskedelmi szövetség.

Arról is írtak: a boltok a rendelkezés hatálya alatt, tehát május 31-ig szinte biztosan veszteséggel fognak működni, de megjegyezték, hogy a beszállítói árak alakulásán sok múlik majd a későbbiekben is.