A teljes tehéntejből keletkező savó kitűnő fehérje, mert legjobb forrása a szükséges aminosavaknak. Az izomfehérje felépülését ennek megfelelően kifejezetten gyorsítja, ugyanakkor növeli az antioxidáns glutation szintjét, amely a szabadgyökök károsító hatását ellensúlyozza. 

Az öregedés az izomtömeg fokozatos leépülésével jár. A rendszeres tréning ezt jelentősen fékezheti, bár teljesen megállítani nem tudja. Korábban a szaksajtóban olyan közlemények jelentek meg, amelyek azt tanácsolták az időseknek, hogy kevesebb fehérjét fogyasszanak, mert a többletet nem tudják fölhasználni, fehérjeigényük csökken.

Yifan Yang és munkatársai Kanadában évek óta az izomélettan kérdéseivel foglalkoznak. Idén a British Journal of Nutrition közölte dolgozatukat, amely 71 évesnél idősebb emberek izomrostszintézisével foglalkozik. A munkacsoport 37 egészséges és panaszmentes férfit vizsgált, akik vagy nem fogyasztottak tejsavófehérje-készítményt, vagy emelkedő adagban kapták a szert, 10-40 gramm dózis között.

A vizsgált személyek fél lábbal kemény fizikai terhelést végeztek, miközben nyugalomban lévő lábuk izomzata volt a kontroll. A kutatók az izomszövet fehérjeszintézisét mérték, nyugalomban, illetve terhelés után, mielőtt azok vagy nem kaptak tejsavófehérjét, vagy különböző mennyiséget fogyasztottak belőle.

Kiderült, hogy nyugalmi állapotban az egészséges idős emberek a fehérjehiányos étkezéshez képest napi 20 gramm fehérjebevitellel voltak a legjobb izomfehérje-egyensúlyban. Az izommunka az izomrostok fehérjeszintézisét viszont minden tejsavófehérje-adag esetén megnövelte. Optimális adagnak a 40 gramm bizonyult.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy míg korábbi mérések tanúsága szerint fiatal emberek számára az izomzat fehérjeszintéziséhez az optimális dózis 20 gramm, és annál több tejsavófehérje már nem növeli a beépülést, addig az idősebb korosztály esetén, a korábbi nézettel ellenkezőleg, a fiatalok fehérjeadagjának a duplája adja a legjobb eredményt izommunka esetén.