Viharos tiltakozást váltott ki Európa-szerte, hogy az Európai Unió 21 tagállama – köztük Magyarország is – aláírta az internetes kalózkodás megfékezésére szánt Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA ). Az online kalózkodás elleni egyezményként beharangozott megállapodás egyik aláírója pedig a diplomáciában példátlanul őszintén és egyenesen kért nyilvánosan bocsánatot. Többek között az is szerepel Szlovénia tokiói nagykövete, Helena Drnovsek Zorko nyilatkozatában, hogy parancsra írta alá a szerződést, és a ratifikáció elleni nyilvános tüntetésre szólította fel az embereket – írja a The Reigster. Bevallja, puszta nemtörődömségből írta alá az ACTA-t, és nem fordított kellő figyelmet az ügyre. Azt is hozzáteszi, hogy már látja, a megállapodás az internet korlátozásával a gyermekeink jövőjét teszi kockára.

A nagykövet tüntetésekre szólította fel az embereket, és arra biztat mindenkit, hallassa a hangját, ha elégedetlen.
Hasonló tüntetéseket terveznek a többi európai országban – köztük Ausztriában, Belgiumban, Nagy-Britanniában, Bulgáriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Skóciában, Svédországban, Svájcban és itthon is. Magyarországon a Felhívás! Mondj NEM-et az ACTA-ra Magyarországon! Facebook-oldal szerint 2012. február 11-én lesz a tüntetés Budapesten. A helyszín és a további részletek később derülnek ki.

A magyar protestálók szerint az ACTA – miután érvénybe lép – "büntetőjogi felelősséget hárít a csatlakozó országok (tehát egyúttal Magyarország) internetszolgáltatóira a jogvédett tartalmak közvetítéséért, amivel csak a kisebb baj lesz, hogy azonnal magával rántja majd a jelenlegi leglátogatottabb honlapjainkat – pl.: YouTube, Piratebay, Wikipédia és a többi –, de ügyfelei internetforgalmának teljes felügyeletére kényszeríti majd az internetszolgáltatókat".

Közben a lengyel kormány bejelentette, polgárai reakciója miatt felfüggeszti az ACTA a ratifikációját. Lengyelországban zajlottak ugyanis Európa legnagyobb ACTA-ellenes tüntetései – Guy Fawkes-maszkos protestálók, tiltakozók ezrei vonultak utcára országszerte, és hackertámadások miatt több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai is.

A lengyel miniszterelnök szerint, akit az AFP idéz, indokolt véget vetni a ratifikációs folyamatnak, mert a megállapodás aláírása nem párosult kellő egyeztetéssel és előkészítéssel. Donald Tusk megígérte, az egyezményt felül fogják vizsgálni, és nem lehet kizárni, hogy végül nem hagyják jóvá.

Eddig több mint 340 000 ember írta alá azt az online petíciót, mely az Európai Parlament (EP) képviselőit arra szólítja fel, ne engedjék, hogy hatályba lépjen a szerződés. Egy másik oldalon több mint 1 700 000 szimpatizánst gyűjtöttek össze. Az EP dönthet a ratifikálás ellen. Erre biztatta társait a francia EP-tag, Kader Arif, aki lemondásával akarta felhívni a figyelmet a visszásságokra. Nyilatkozatában a szocialista politikus azt írta, nem hajlandó részt venni a színjátékban, később a Guardiannek azt nyilatkozta, túl nagy a megállapodás kockázata – komoly  jogi szankciókkal fenyegeti azokat is, akik nem hamis táskákat vagy cipőket csempésznek át a határon, csak néhány fájlt töltenek le az internetről.  Elméletileg egyetlen dal vagy film a számítógépen is komoly szankciókat vonhat maga után – érvelt. Arif nem akarja, hogy illegálisan letöltött fájlok után kutatva a határon az MP3-lejátszókat vagy a laptopokat vizslassanak a határőrök. Hangsúlyozta: egyértelműbb különbséget kell tenni az átlagpolgárok és a hamisítók között, hiszen utóbbiak kereskedelmi célból hamisítanak. Szerinte az ACTA túl messzire megy.

Több fórumon is elhangzott, és a YouTube-on publikált videóban is szóba kerül, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával, zárt ajtók mögött zajlottak a tárgyalások. Kereskedelmi egyezményként kezelték, titkosan.

Access

A BBC egyik témába vágó cikkében Darrell Issa amerikai szenátor szavait is idézi. A SOPA erőteljes kritikusa aggodalmát fejezte ki az ACTA-val kapcsolatban a davosi Világgazdasági Fórumon. Szerinte az ACTA sokkal veszélyesebb, mint a SOPA.

Márpedig a SOPA (Stop Online Piracy Act) és a PIPA (Protect Intellectual Property Act), azaz az amerikai „kalóztörvény” az Egyesült Államokban óriási felzúdulást keltett. Nemrég a történelem eddigi legnagyobb internetes tiltakozása zajlott a tervezetek ellen, amiben mintegy tízezer szervezet vett részt.

Bár az illetékesek cáfolják, hogy bármi összefüggés lenne a SOPA, a PIPA és a Megaupload-ügy között, nagyon is beleillik az új koncepcióba a Megaupload bezárása körüli botrány is.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) hét személyt vádol a Megaupload fájlmegosztó oldal vagy „Mega Conspiracy” ügyben. Kim Dotcom (Kim Schmitz) és hat társa a vádak szerint több mint félmilliárd dolláros kárt okozott szerzői jogok megsértésével – és ezen 175 millió dollárt keresett. Kim Dotcom két társát óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de maga Kim Dotcom nem védekezhet szabadlábon – kérelmét a Legfelsőbb Bíróság is elutasította. Ha pedig bűnösnek találják, akár húsz év börtönt is kaphat.

A mintegy ötvenmillió felhasználó által igénybe vett szolgáltatáson tárolt tartalmakat egyelőre nem törlik – február közepéig legalábbis haladékot kaptak.

Hasonló a helyzet a The Pirate Bay ügyében: miután a svéd Legfelsőbb Bíróság elutasította a fellebbezésüket, szerzői jogok megsértése miatt börtön vár a világ legnagyobb torrentoldalának alapítóira.