A vírusterjedés szimulációja még a mai nagy kapacitású számítógépeknek is nehéz feladat, mivel kapcsolati hálózataink kiterjedtek, bonyolultak, ráadásul időben – nem kis mértékben épp a vírusvédelmi intézkedések miatt – igencsak változóak. A hagyományos szimulációkban oly gyakran használt népszámlálási adatokra ezért éppen ezekben az igazán éles helyzetekben nem igazán lehet támaszkodni – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerda reggeli közleményében.

Karsai Márton és a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó munkatársai ezért elkészítették a Magyar Adatszolgáltató Kérdőívet (MASZK), mely, mint a kutató előadásában elmondta, egyfajta “gördülő népszámlálásként” naprakész adatokat szolgáltat a társadalom működéséről, kapcsolatrendszereiről – különös tekintettel a fertőzés terjedésével kapcsolatos információkra. Mennyire lelkiismeretesen hordunk maszkot? Hány emberrel találkozunk naponta? Milyen messzire vezetnek jellemző utazásaink? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott válaszok lehetővé teszik a vírusterjedési modellek igazítását a valós körülményekhez, és az előrejelzések segíthetik a megfelelő intézkedések kiválasztását is.

Az ide kattintva elérhető MASZK-kérdőívet március 23-a óta több mint 220 000-en töltöttek ki. A felhasználó beazonosítására alkalmas demográfiai adatok megadására csak egyszer van szükség, ezzel a későbbiekben gyorsítható az egyébként sem túl hosszú kitöltési folyamat.

A kutatók szerint az egyre erősödő második hullámban még fontosabb, hogy minél többen vegyenek részt napi rendszerességgel a kutatásban.

Az MTA közleménye arra az aggályra is kitér, hogy egy interneten, önkéntesen kitöltött kérdőív mennyire reprezentálja a társadalom valós helyzetét. A kutatók erre is gondoltak: minden hónapban egy reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatásban is felteszik a MASZK kérdőív kérdéseit, és az itt kapott válaszok szerint súlyozzák az interneten beérkezett, sokkal nagyobb adattömeget.

Az eddigi eredményekből, amint Karsai Márton az alább megtekinthető előadásában is elmondta, világosan látszik, hogy a tavaszi szigorú korlátozó intézkedések olyannyira lecsökkentették a társas kapcsolatok számát, hogy igazából nem is alakult ki Magyarországon első hulláma a járványnak. A kutató által bemutatott grafikonból az is látszik, hogy a társas kapcsolatok igazán ősz elején, a szabadságok végével és az iskolakezdéssel emelkedtek meg, és mostanra, a szigorúbb intézkedések hatására kezdtek ismét csökkenni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.