Az régóta ismert már, hogy a Hold egykoron geológiai szempontból aktív égitest volt. A felszínét lávaóceánok borították, amelyek az idő múlásával kihűltek és megszilárdultak, létrehozva a ma is ismert felszínt. A Marylandi Egyetem kutatói most a Hold túlsó oldalát vizsgálva arra jutottak, hogy még 14 millió évvel ezelőtt is volt geológiai tevékenység az égitesten.

Bár ez meglehetősen hosszú időnek tűnhet, valójában nem az: ha azt vesszük, hogy a Föld kísérője nagyjából 4,5 milliárd éves, akkor ez az időtáv olyan, mintha „épp az előbb” történt volna meg.

A The Planetary Science Journal című tudományos lapban megjelent publikáció szerint nagyjából 3 milliárd évvel ezelőtt kezdett el hűlni a felszín, onnantól kezdve pedig jelentősen csökkent a vulkanikus aktivitás a Holdon. Jaclyn Clark, az UMD kutatója szerint bár az általános vélekedés az, hogy a legtöbb geológiai változás 2,5–3 milliárd évvel ezelőtt ment végbe, a megvizsgált felszín még a közelmúltban is aktív lehetett, és bizonyos területek az elmúlt 200 millió évben alakultak ki. Ez még mindig csak töredéke a 4,5 milliárd éves égitest életének.

Nypaver et al., / The Planetary Science Journal

Nypaver et al., / The Planetary Science Journal

Az UMD kutatói fejlett térképezési és modellezési technikák segítségével 266 olyan kisméretű hegygerincet találtak a Hold túlsó oldalán, amelyek korábban nem voltak dokumentálva. Ezek több holdtengert kereszteznek. A holdtengerek akkor jöttek létre, amikor a Hold felszínébe becsapódó objektumok miatt megolvadt a kőzet, és a láva elterült a felszínen. A Hold túlsó oldalán több ilyen becsapódás történhetett, ugyanakkor egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy gyorsabban is hűlt le, mint a Földről látható felszín.

A mostani felfedezés viszont azt jelzi: ez mégsem igaz.

A legbeszédesebb, hogy e gerincek némelyike ​​nemrég történt becsapódás krátereknél alakult ki. Ezek közül a legutóbbi mindössze 14 millió évvel ezelőtt született – írja a Science Alert.

A szakemberek szerint a Hold hűlése miatti zsugorodás még jelenleg is tart. Hogy ez valóban így van-e, azt még nem tudni biztosan, ugyanakkor az eredmény arra figyelmezteti a jövőbeni küldetések résztvevőit: a Hold képlékenyebb lehet, mint amilyennek tűnik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.