„Aludd ki magad, jót fog tenni!” – hangzik el gyakran a tanács azoknak, akik épp egy nehéz perióduson mennek keresztül a munkájuk, a párkapcsolatuk vagy valamilyen más megpróbáltatás miatt. A témával kapcsolatos eddigi legátfogóbb tanulmány most azt mutatja, a fenti mondat nem csupán üres frázis, hanem valóban jó hatással lehet az emberre egy kiadós alvás.

A The Guardian beszámolója szerint a University College London kutatói által végzett felmérés azt mutatja, hogy az emberek reggel vannak a legjobb lelki állapotban, a legrosszabbul pedig éjfél körül érzik magukat. Erre ugyanakkor hatással vannak a napok és az évszakok is. „Általában reggelre minden jobbnak tűnik” – összegezték a kutatók a BMJ Mental Health folyóiratban közzétett publikációjuk eredményét.

Az valószínűleg senkinek sem jelent újdonságot, hogy a mentális egészség és a jóllét nem konstans állapot, azzal azonban viszonylag kevés tanulmány foglalkozott eddig, hogy ezek miként változhatnak a nap folyamán. A tudósok ezért azt akarták feltárni, hogy a napszak összefüggésben áll-e a mentális egészség, a boldogság, az élettel való elégedettség, az életérzés és a magány állapotváltozásával, valamint, hogy ezek az érzéseket befolyásolják-e a különböző napszakok, évszakok vagy évek.

A szakemberek ehhez egy, a koronavírus-járvány idején kezdődött felmérés adatait használták fel. A kérdőíveket 2020 márciusa és 2021 novembere között rendszeresen töltötték ki a résztvevők, 2022 márciusáig pedig tovább monitorozták a lelkiállapotukat a szakemberek.

Ennek eredményeként 49 ezer felnőtt töltötte ki a nagyjából 1 millió kérdőívet. A vizsgálat résztvevői olyan kérdésekre adtak választ, mint például:

• Az elmúlt héten mennyire érezte magát boldognak?
• Mennyire volt elégedett az életével?
• Mennyire érezte úgy, hogy az életében végzett tevékenységek értékesek?

A kutatók olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az életkor, az egészségi állapot vagy az, hogy az adott személynek van-e munkája.

Az eredmények azt mutatták, hogy a boldogság, az élettel való elégedettség hétfőn és pénteken magasabb értéket mutattak, mint vasárnap, az emberek pedig kedden voltak a legboldogabbak. Arra azonban nem találtak bizonyítékot, hogy a magány érzése a hét különböző napjain eltérő mértéket mutat.

Egyértelmű bizonyítékot találtak ugyanakkor arra, hogy a hangulatot a szezonális hatások is befolyásolják. A télhez képest tavasszal, nyáron és ősszel is alacsonyabb volt a depressziós és szorongásos tünetek mértéke, a magányosság érzése, valamint magasabb volt az élettel való elégedettség is.

A mentális egészség nyáron volt a legjobb, az évszakok azonban nem befolyásolták a napközbeni változásokat. Mivel a kutatás megfigyelésen alapul, így az okokat nem lehet feltárni, a szakembereknek azonban a napközben változásokkal kapcsolatban van egy elméletük. Úgy vélik, a mentális egészségben és jólétben a nap folyamán bekövetkezett változások a szervezet biológiai órájának működésével lehetnek összhangban.

A kortizol – a hangulatot, a motivációt és a félelmet szabályozó hormon – mennyisége például röviddel az ébredés után a legmagasabb a szervezetben, és lefekvés körül éri el a legalacsonyabb szintjét. A hétköznapok és a hétvégék közötti különbség a szakemberek szerint az jelentkezhet, mert az emberek más sorrendben csinálnak dolgokat hétvégén, mint hétköznapokon.

A kutatók szerint a vizsgálatot érdemes lenne nagyobb léptékben is elvégezni, hogy pontosabb képet lehessen kapni például az emberek mentális egészségéről. A napi rutin átszervezése például a jövőben segíthet akár abban is, hogy kevésbé érezzék depressziósnak magukat az emberek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.