Míg alszik, az agya nagyon is dolgozik: a svájci ETH Zürich kutatói alvó emberek pupilláit elemezték, és megállapították, hogy a csukott szemhéjak mögött több történik, mint gondolná.

A Nature Communications tudományos folyóiratban publikált elemzésből kiderült: alvás közben a pupillák folyamatosan változtatják a méretüket, ami az úgynevezett „agyi aktiváció” jeleit mutatja. Tehát az agy ilyenkor is reagál az ingerekre.

Mint a Caroline Lustenberger, a tanulmány társszerzője kifejti, a pupilla „dinamikája” tükrözi az éberségi állapotot, valamint azt, hogy az egyes, alvás-ébrenlét-szabályozásért felelős agyi régiók aktivitását. A szakember szerint ezek a megállapítások ellentmondanak az olyan korábbi feltételezéseknek, melyek úgy vélték, hogy alvás közben alacsony az éberség szintje.

Az említett agyi régió neve locus coeruleus, és az agytörzsben helyezkedik el. A tanulmányozása közismerten nehéz, amikor az ember alszik; itt jött képbe a szem, amiről ismert, hogy tükrözi az agyi aktivitást. Lustenberger és kollégái úgy vélték, emiatt alkalmas az alvás közbeni agyi aktivitás megfigyelésére is.

Itt érdemes megállni egy kérdés erejéig: Hogyan? Elvégre, amikor az ember alszik, csukva van a szeme. Ezt természetesen a tudósok is nagyon jól tudták, és korábban nem is volt még példa arra, hogy alvás közben figyeljék meg valaki szemmozgását. De a kutatók megoldották, még ha a végeredmény hasonlít is egy kicsit egy horrorfilmre: az alanyok egyik szemét felragasztották, nedvesítették, majd egy áttetsző kötést tettek rá. Így nézett ki, és bár semmilyen durva dolog nincs a képen, jobb, ha egy nagy levegő után tekinti csak meg:

Figyelem!

A kép megtekintését kizárólag erős idegzetű, felnőtt látogatóinknak ajánljuk!

Elmúltam 18 évesNem múltam el 18 éves

Neural Control of Movement Lab / ETH Zurich

A kutatók szerint az sem volt probléma, hogy a résztvevőknek nyitott szemmel kellett elaludniuk; mint a Gizmodo szerint elmondták, egy sötét szobában az ember egyszerűen megfeledkezik arról, hogy a szeme egyébként nyitva van.

De rákanyarodva az eredményekre, a kutatók a pupillamozgásból megállapították, hogy az alanyok agyi aktivitásának szintje folyamatosan változott alvás közben. Az is kiderült, hogy a hangra adott reakció attól is függ, hogy az ember agyi aktivitása épp milyen szinten van.

A csapat további vizsgálatokat tervez a területen, hogy kiderülhessen például az is, az agyi aktivitás miként befolyásolhatja az alvást. Ha erős ok-okozati összefüggést találnak, egy nap ez a módszer az alvászavarok és a poszttraumás stressz szindróma diagnosztizálásában, valamint a kómában fekvő betegek felépülésének figyelésében is hasznosítható lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.