A nemzeti csúcs egyetlen, de nagyon egyértelmű üzenetet közvetített: ez a társaság most a legjobb célpont a spekulációra, ezek aztán képtelenek bárminek az eldöntésére. Tessék bennünket megtámadni! Szomorú, hogy a rendszerváltás idején összerántott garnitúra erre volt képes: a Valutalaptól a Valutaalapig vezetni az országot.
Bayer Zsolt újfent embereset zsidózott a Magyar Hírlap véleményrovatában. Pesti vicceket helyezett antiszemita olvasatba a Lepke szárnya c. írásában. Önmagában ez lábjegyzetre se volna méltó. A nap lenyugszik, a hold felkel, Bayer zsidózik. Bayer a piacképes antiszemitizmus üzletágának frontemberévé vált. Mely jelenség reprezentánsaként öntudatlan eszköze, célszerszáma a radikáljobb Fidesz általi cinikus, de hatékony kezelésének.
Fantasztikus művek gyakori témája, hogy mi történik, ha megszűnik a kölcsönös függőség ember és gép között. És az intelligenciaszintünket meghaladó robot, komputer önjáróvá válik. Saját döntéseket hoz, és nem hajlandó elismerni bennünket felettesének. Ugyanezt a lehetőséget boncolgatja populáris formában D. J. Caruso akciómozija, a Sasszem.
Gyurcsány Ferenc megint még azelőtt akarta az országot megmenteni, hogy tudta volna, miről van szó. A költségvetés és az adótörvények visszavonása helyes, bár elkésett döntés volt. De innen szakmailag, és nem nyilvános bejelentgetésekkel kellett volna tovább haladni. Teljesen feleslegesen nemzeti szintű kerekasztalt hívott össze, ahol se munka, se döntés nem lehetséges. A megjelentek többségének nincs gazdasági kompetenciája – ha szólnak, baj, ha nem szólnak, az is baj.
Előre megjósolható, Gyurcsány Ferenc szombaton, a Nemzeti Csúcstalálkozón, a „válságos időkre való tekintettel” komoly gazdasági megszorításokat javasol majd, amelyeket az ellenzék, ugyancsak a válságra hivatkozva, lesöpör az asztalról. Eközben a két oldal hívei kölcsönösen egymást fogják vádolni, esetleg egy-két bizottságot alakítanak, majd szétszélednek. Az összefogás ezúttal is elmarad.
A hazai médiában nem kapott túl nagy visszhangot, hogy az angliai Norichban három részeg fiatal szeptember harmincadikán agyonverte Frank McGarahan negyvenöt éves bankárt, aki egy litvániai hajléktalan védelmére kelt. Az értelmetlen, öncélú erőszak Magyarországon sem ismeretlen.
A politikai elit által működtetett struktúra és intézményrendszer kimerült. Egyre inkább érdemes elgondolkodni egy ma még bizarrnak tűnő megoldásról, az MSZP-Fidesz intézményes, kormányzati szintű együttműködéséről, azaz egy nagykoalícióról. Nem lehetne-e ennek kiindulópontja a nemzeti csúcs? Hazai példa is van. A Deák Párt és a Balközép Párt 1875-ben, ádáz belpolitikai küzdelmek után egyesült– tekintettel az akkori gazdasági-pénzügyi vészhelyzetre.
Egy magyar devizaválság, vagy egy magyar bankpánik mindent leértékel és olcsóvá tesz Magyarországon. A jegybank és a költségvetés eszközei elégtelenek egy ilyen akció feltartóztatására, ráadásul nem lehetünk biztosak abban, hogy az állami döntéshozók racionálisan cselekszenek. A Budapesti Értéktőzsde eseményei, az OTP és a MOL érthetetlen zuhanása, a forint devalválódása, az egyértelmű spekulációs támadások azt jelzik, hogy a hadművelet megindult. De ki vagy kik állnak mögötte?
Első pillantásra remek alkalomnak tűnik a szabadpiaci gazdaság támadóinak a jelenlegi pénzügyi válság. Apokaliptikus képekben festik le a globális tőkerendszer haláltusáját. Mi viszont óvatosságra intünk. A Pravda annak idején havonta megjósolta: a kapitalizmus a szakadék legszélén táncol. Utána mégis a tervutasításos szovjethatalom dőlt be. Válságok rendszerint innováció- és kreativitásnövelő hatással járnak. Már ha felkészülten reagálunk a következményekre.
Ma avatja fel a Budapesti Városvédő Egyesület Ocskay László százados emlékpadját és emlékoszlopát a Városligetben. Mintegy két és fél ezer üldözött, köztük nők, gyerekek köszönhették neki életüket. Korábbi beszámolónkat újabb részletekkel egészítük ki.
Az Országgyűlés képviselőcsoportjainak mindegyike – legalábbis elvben – támogatja a szabad demokraták koncepcióját: állapítsanak meg a költségvetésre kiadási plafont. Közgazdász körökben ebben látják a biztosítékot, hogy nem ismétlődik meg a 2001 és 2006 közötti állami túlköltekezés, az elmúlt évek makrogazdasági egyensúlytalansága. A javaslat és szellemisége mélyen antiliberális és antidemokratikus - a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának ellenvéleménye.
A fedélzeten gondtalanul mulatoznak, zajlik a társasági élet, miközben a hajó feltartóztathatatlanul halad a jéghegy felé. Az utasoknak fogalmuk nincs, mi vár rájuk. Költségvetésünk mutatószámait tanulmányozva olyan érzésünk támadhat, hogy a végrehajtó hatalom is ilyen boldog tudatlanságban él. Terveiből egy gyarapodó, felemelkedő, biztos jövőképű ország körvonalai rajzolódnak ki. Amely bátran költekezhet, hiszen van miből.
Az MSZP vezetésében mintha új bűnbak került volna elő az elmúlt hat év gyászos mérlegének magyarázatára: a külső tényezők – a nemzetközi gazdasági helyzet rosszabbodása, az Európai Unió támogatáshoz fűzött remények meghiúsulása mellett - a „belső ellenség” ténykedése. Legalábbis erre vall az az interjú, amelyet magyar polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Szilvásy György adott a Der Standard című osztrák lapnak.
A holokauszt zsidó, egyetemes és magyar tragédia. Megtörténtét tagadni és az áldozatok tudományosan megállapított számát politikai vagy ideológiai okokból kisebbíteni morálisan és történelmileg elfogadhatatlan” – szögezik le a Kommentár folyóirat idei 3. számában, Tizenkét állítás a Soáról címmel megjelent tézisek. Közreadója Ablonczy Balázs, a Kommentár főszerkesztője, és Novák Attila, a Szombat szerkesztője, „civilben” mindketten történészek.
Itt lenne végre az ideje, hogy néhány tökös ügyész abbahagyná az aktatologatást, a jobbra és balra tekingetést és tenné a dolgát. Az ügyészség vezetői pedig észbe kapnának, és az alkotmányos rend védelme érdekében olyan kiemelt ügyként kezelnék a vesztegetés gyanús botrányokat, mint azt tették a 90-es évek elején Olaszországban.
A miniszterelnök szerint az Országgyűlés áruló, ha elutasítja az energiaszolgáltatókat megcélzó „Robin Hood” adót bevezetését. Gyurcsány Ferenc, belpolitikai túlélésre játszva, pluszpénzt szedne az energiacégektől, amelyből a távhőre szoruló fogyasztókat támogatnák. Populista sarcának célja, hogy megőrizze és gyarapítsa bázisát az előrehozott nélkül is közelgő uniós és országgyűlési választásokon. Amúgy az energiaszolgáltatók feltehetően a fogyasztókon fogják leverni a magasabb adókat.
Fel van-e készülve Magyarország, hogy rákapcsolódjon a várható új amerikai doktrínákra, igazi kapcsolatok nélkül? Részt tudunk-e venni a közös európai stratégiai építkezésben az európai stratégiai partnerség és a hiteles kormányzás hiányában? Képesek leszünk-e óvatosabb, de folyamatos együttműködést fenntartani Oroszországgal, vagy marad hol a lakájkodás, hol az egércincogású hadüzenet politikája? A bel- és külpolitikailag, illetve gazdaságpolitikailag sodródó Magyarországnak jelenleg nincsenek külső horgonyai, biztos stratégiai partnerei.
Gyurcsány Ferenc mozgástere alaposan beszűkült: Megegyezés c. dolgozatával nem sikerült a közéleti diskurzusba behoznia a politikum és társadalom együttműködésén alapuló „partnerállam” vízióját. Őszöd óta képtelen nagypolitikai kormányzást folytatni, parlamenti többség híján pedig a szakpolitikákra redukált kormányzás sem megy. A minisztériumokból törvényelőkészítő munkáról nem érkeznek hírek. Vegetatív kormányzás folyik- írja elemzésében Bozóky Tamás , a Méltányosság politikaelemző központ munkatársa
Emléktáblát kap a magyar szociáldemokraták egyik legjelentősebb politikusa Györki Imre. Györki szembeszállt Rákosival, 1950-ben életfogytiglanra ítélték. 1956-ban ugyan kiengedték, de a börtönben szerzett súlyos betegsége két évvel később végzett vele. A magyar szociáldemokrácia máig viseli a kommunista párttal végrehajtott fúzió következményeit. Létezik ugyan egy MSZDP nevű párt, ám egyetlen képviselője az MSZP soraiban foglal helyet a parlamentben.
Lassan, de trendszerűen itatja át életünk minden szegletét a baksiskultúra. Alig vált publikussá a Transparency korrupcióindex-jelentése, máris tetten értek egy APEH-osztályvezetőt. Méghozzá kétmilliós vesztegetés bekaszálása során. S ez, látható tünetként alátámasztja a nemzetközi szervezet diagnózisát. Eszerint a 39. helyről a 47.-re csúsztunk vissza a becsületességi ranglistán.
Pedig a magyar kormány nagyon sokat vár az új elnöktől.
Szerdai ülésükön az erről szóló napirendi pontot 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el. Varga Zs. András, a Kúria elnöke nem szavazott.
Egy szankciósértés szerte a világon egy bank ellehetetlenülését okozhatja – akár Szingapúrban, ahol azt sem tudják, hogy létezik Rogán Antal nevű ember.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
