Hatalmas ára van a klímaváltozás szempontjából az étel-házhozszállításnak, az egyszer használatos csomagolás pedig az egyik legnagyobb probléma ebben – összegezte a Phys.org ausztrál tudósok kutatását.

Az eredményei szerint csak a tavalyi, a koronavírus-járvány miatti korlátozások alatt 20 százalékkal nőtt meg a lakossági hulladékok aránya Ausztráliában, amely nagyrészt az ételrendelésnek „köszönhető”.

A tudósok szerint a gond az, hogy a legtöbb csomagolás egyszer használatos, ezért megvizsgálták és összehasonlították a különböző csomagolások környezeti lábnyomát, hogy mennyi üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár a gyártásuk.

Ebből a szempontból a legrosszabb, ha egy egész burger menüt rendelünk: 0,29 kg szén-dioxid kibocsátásával ér fel a papírszatyor, a papírdobozok, a műanyag szívószál és a papír italtartó pohár, annak a műanyag tetejének és tartójának a gyártása együttesen.

De még a papírból készült pizzásdoboz legyártása is 0,20 kg szén-dioxid-kibocsátással jár. Ezzel szemben egy kínai menü, ha egy műanyag ételtartóval és egy műanyagzacskóval számolunk, „csak” 0,16 kg szén-dioxidnak felel meg.

Arra hívták fel a figyelmet a kutatók, hogy a papírzacskók gyártása összességében nagyobb kibocsátással jár, mint a műanyagszatyroké, ha annak lebomlását is figyelembe vesszük. A műanyag viszont több hulladékkal és toxikus anyaggal jár, mint a papír.

Azt javasolják, hogy mivel, ha növelik az alapanyagok esetében az újrahasznosítottak arányát, az csupán 10 százalékot spórol meg az újrahasznosítás energiaigénye miatt, így a megoldás sokkal inkább magának a csomagolásoknak a csökkentése, mintsem zöldítése.

Ugyanakkor kiemelték, hogy az is nagyon fontos, mi lesz az adott hulladékkal: elégetik, szemétlerakóba kerül vagy újrahasznosítják.