Hiába ér véget a nyár, a fényvédőkre továbbra is szükségünk lehet
A legtöbben a nyaralásuk alatt nyúlnak csak fényvédőhöz, az igazán tudatosak viszont egész évben használják. De számos környezettel, és az egészségünkkel kapcsolatos aggály is felmerült a naptejekkel kapcsolatban az elmúlt években. De melyik a fontosabb? A környezettudatosság vagy az egészségünk védelme?
Évente több mint tízezernyi tonna naptej ázik le a fürdőzők bőréről (és kerül az óceánok vizébe), úgyhogy nagyon nem mindegy, mi is van ezekben. Több alkotóelemről már bebizonyosodott, hogy szerepet játszanak a korallzátonyok pusztulásában, ezért például a Hawaii-szigeteken az élővilág érdekében be is tiltották a fényvédők használatát, és a hormonháztartásra is negatív hatással vannak lehetnek ezek a készítmények.
Magyarországon naptejet nem az alapján választanak az emberek, hogy semmiképp ne ártson a korallzátonyoknak, de egyre nő azoknak a tábora, akik tudatosak. Ők is heteket tölthetnének azonban csak azzal, hogy utánaolvasnak a naptejekkel kapcsolatos, sokszor ijesztgető cikkeknek és kutatásoknak. Jaksa Petra, a Peonilla blog alapítója, szépségszakértő, újságíró, sminkes, a clean, vagyis a tiszta szépség hazai nagykövete megspórolja ezt nekünk: „Egy bevizsgált fényvédő sem káros, ami az EU-ban hivatalos forgalomba kerül. A bőrgyógyászok is azon az állásponton vannak, hogy használjunk bármilyen fényvédőt, mindenképpen jobban járunk, mintha semmivel nem kennénk a bőrünket, vagy növényi olajat kennénk csak magunkra” – mondja.
De mi van, ha valami abszolút természeteset szeretnénk? Számos natúrkozmetikai üzlet oldalán találhatunk olyan információkat, amelyek szerint több természetes olaj is fényvédő hatással bír: ilyen például a sheavaj, a kakaóvaj, a kókusz-, sárgarépamag-, búzacsíra-, málnamag-, avokádó-, olíva-, jojoba-, makadámiadió- és a mandulaolaj. Ez így is van, de a fényvédő hatás ezek esetében édeskevés, így óva intenek a szakértők attól, hogy mondjuk egy kis kókuszolajjal felvértezve feküdjünk ki napozni.
Milyen tévhitek vannak a naptejekkel, a fényvédőkkel kapcsolatban?
„A legtöbben úgy használnak naptejet, hogy a nyaralás előtt vesznek egyet, ezzel bekenik a gyereket, és ha marad, akkor magukat is. Pedig UVA-sugárzás akkor is van, ha felhős az ég és amúgy szakad a hó. Sajnos többen azután veszik csak komolyan a fényvédelmet, hogy kialakult már náluk valamilyen betegség” – mondja a Peonilla alapítója. Naptejet tehát egész évben használnunk kellene - és igen, ez annyival több műanyag csomagolással és szeméttel jár.
Dr. Horváth Zsuzsanna, a Bársony Orvos-Esztétika bőrgyógyásza kihangsúlyozza azt is, hogy nyáron még fényvédő használata mellett sem tanácsos 11-15 óra között a tűző napra kifeküdni, napozni. „Az UV sugárzás mértéke ma már a Meterológiai Szolgálat segítségével óráról órára nyomon követhető. A 7-es UV index már erős sugárzást jelez, akkor már nem szabadna a napon tartózkodni” – javasolja a szakértő.
Jaksa Petra szerint ideje lenne, hogy változzon az, hogy tekintünk a lebarnult bőrre: „Sajnos még az él a köztudatban, hogy a barna bőr az egészséges. Hányszor fordult már elő, hogy valakit megszóltak azért, mert nyáron is fehér marad a bőre, hogy „mit ért akkor a nyaralás”. Holott ez téves: a lebarnult bőr azt jelzi, hogy védekezik a szervezet a káros hatások ellen” – mutat rá a Peonilla alapítója. „Ráadásul a bőrgyógyászok is azt mondják, a bőr nem felejt. Nagyon meghatározó a későbbiekben, hogy például gyerekkorunkban, kamaszkorunkban hányszor égtünk le. Van, akinél 50 évesen alakul ki valami, amit visszavezethetnek egy néhány komolyabb, gyerekkori leégésre” – figyelmeztet, miért különösen fontos, hogy a gyerekek bőrét is kellően védjük.
Dr. Horváth Zsuzsanna ezt azzal egészíti még ki, hogy a napégések hatásai az évek során összeadódnak, a kellemetlen tünetekkel pedig néhány év után biztosan számolni kell. „Pigmentfoltok, ráncok, értágulatok vagy akár jóindulatú, esetleg rosszindulatú bőrdaganatok formájában” – sorolja, miért kell mindenképpen megelőznünk a leégést.
Jaksa Petra szerint a további, fényvédelemmel kapcsolatos tévhitek közé tartozik, hogy magas (így például 50-es) faktorszámú naptejet használ valaki és ezt nem keni újra pár óra elteltével, mert a magas faktorszám ad egy hamis biztonságérzetet. „De 100 százalékban vízálló termék sincs. Már a törülközővel is egy csomót leszedünk a bőrünkről, ha kijöttünk a vízből. Igenis újra kell kenni” – hangsúlyozza.
Ugyanígy veszélyes tévhit az, hogy a fényvédelemmel ellátott kozmetikumok elegendőek, ezt Horváth Zsuzsanna is megerősíti. Egyre több SPF-es termék van, legyen szó színezett hidratálóról, vagy akár sminktermékről. Ezek fényvédő hatása azonban nem elég: egy SPF15-ös hidratálóval valójában nem védjük kellően a bőrünket. „A színezett termékek hátránya pedig az, hogy nem viszünk fel belőlük eleget, mert mire eleget kennénk magunkra, maszkszerűen néznek ki a bőrön” – figyelmeztet Jaksa Petra. Így azt javasolja a szakértő, hogy használjunk „rendes” fényvédőt, majd 2-5 perc elteltével kenjünk rá alapozót, vagy színezett hidratálót, ha szeretnénk.
„Ami még a legtöbb fejtörést okozza az emberek számára, az a mennyiség. A fényvédőkből nem elég egy kis pöttynyit használni az arcra sem. Ha nem kenjük fel a megfelelő mennyiséget, akkor nem számolhatunk a megfelelő védelemmel. Arc esetében körülbelül 1,2 grammal lehet számolni, ami negyed teáskanál mennyiségnek felel meg” – tette hozzá a bőrgyógyász.
A Bársony Orvos-Esztétika szakértője szerint szintén rossz szokás, hogy ha tavalyról maradt még naptej, azt idén ismét elővesszük: „A fényvédők szavatossági ideje felbontás után 12 hónap, ezt jelöli a nyitott tégely jelölés. A tavalyról megmaradt naptejet még fenntarthatósági okokból sem célszerű elhasználni. A nyitott tégely jelölés nem egyezik meg a termék csomagolásán feltüntetett szavatossági idővel, amely a bontatlan termékre vonatkozik. Ha megváltozott a naptej színe, állaga és illata, akkor nem célszerű a bőrre kenni, mert irritációt okozhat” – figyelmeztet. Bár fenntarthatóbb megoldásnak minősül egy tégelyes (vagyis lecsavarható kupakos) termék, mert ebben az esetben ezt újból fel tudjuk használni, nem célszerű: „Higiéniai aggályok merülhetnek fel, ha nem tiszta kézzel nyúlunk a tégelybe.” Ez a baktériumok elszaporodásához vezethet a krémekben.
Nem pusztán arról van szó, hogy nem kellene leégni
Horváth Zsuzsanna szerint fényvédelemről SPF30 alatt nem is beszélhetünk – hangsúlyozza a bőrgyógyász, aki szerint az elsőszámú öregedésgátló termék a fényvédő. „Ha ránctalanító krém vásárlásán gondolkozunk, mindig jusson eszünkbe egy megfelelő fényvédő vásárlása is. A hatása többszörösen megtérül az évek során” – mutat rá.
Jaksa Petra tapasztalatai szerint is a legtöbben azok közül, akik nagyon tudatosan, egész évben használnak fényvédő terméket, leginkább a ráncokat akarják megelőzni. „Mostanra tudjuk, hogy úgy 80 százalékban a káros napsugarak okolhatóak a ráncok kialakulásáért. Azok, akik nap, mint használják, idősebbek például azt is tapasztalják, hogy halványulnak a pigmentfoltjaik, mert ezek védelem nélkül csak sötétednének. Az egészségünknek azonban még fontosabbnak kellene lennie. A bőrrák mellett a laphámrákkal és számos jóindulatú daganattal összefüggésbe hozták már a káros napsugarakat” – hangsúlyozza. A szakértő szerint az lenne ideális, ha rutinná válna, hogy mindenki legalább reggelente bekenje magát valamilyen fényvédő termékkel.
Azt is hozzáteszi, hogy az UV-sugárzás hatással van a bőr korai öregedésére és károsítja a kollagénrostokat. Többféle bőrrák kialakulásáért lehet felelős, mivel magát a sejt DNS-ét képes roncsolni amellett, hogy barnít és a D-vitamin előállításában is szerepet játszik. Az UVB sugarak felelősek elsősorban a napégésért, az UVA okozza a barnulást, tehát olyan terméket célszerű keresnünk, ami mindkettő ellen véd.
Gyógyszertárban vagy drogériában vegyünk naptejet?
Elsősorban kétféle fényvédő terméket különböztethetünk meg: kémiai és fizikai fényvédőt. A kémiai és fizikai fényvédők is úgy működnek, hogy elnyelik az UV-sugarakat és a bőrben hővé alakítják. A különbség annyi, hogy míg a kémiai fényvédők a sugarak 100 százalékát elnyelik, addig a fizikai fényvédők körülbelül 95 százalékát, a maradék 5 százalékot pedig visszaverik.
Jaksa Petra arról is beszélt, hogy a bőrgyógyászok inkább azt javasolják, gyógyszertárban vásároljunk fényvédő termékeket, ha a biztonságra akarunk törekedni. „Semmiképpen ne rendeljünk sehonnan, ahol még az összetevőket sem tüntetik fel, csak azt, hogy organikus vagy bio egy termék” – figyelmeztet a szakértő. Megemlít egy érdekes esetet is, ami ráadásul nem is „no name” webshoppal történt meg. „Nemrég hatalmas botrányt okozott, hogy népszerű, ázsiai és koreai fényvédő termékekről derült ki, hogy igazából SPF 50 helyett csak SPF 18-as hatásuk volt” – mondja. Valójában itt a bevizsgáló szervek vétettek.
Horváth Zsuzsanna szerint az elmúlt időszakban már valóban jobbnál jobb fényvédő termékeket dobtak piacra a cégek, ezek vásárlásához is adott jó tanácsokat.
- Bármilyen állagút (krém, folyékony, permet, hab vagy spray) választhatunk.
- Kifejezetten száraz, zsíros, vagy akár rozaceás bőrre kifejlesztett terméket is kapunk.
- Ha aggódunk amiatt, hogy irritációt okoz valamelyik összetevő, keressünk hipoallergén, érzékeny bőrűeknek kifejlesztett fényvédő terméket.
- Azért is célszerű gyógyszertárakban nézelődni, mert itt kérhetünk akár több napra elegendő termékmintát is. Így megbizonyosodhatunk arról, hogy megfelel a bőrünknek az adott termék, mielőtt megvennénk egy teljes kiszerelést belőle.
A szakértő szerint a fizikai és a kémiai fényvédőknek is van előnye és hátránya: „A fizikai fényvédők gyakrabban hagynak fehér foltot a bőrön, azonban jól védenek UVA és UVB sugarak ellen is. A kémiai összetevők tartósságot és könnyed formulát, valamint magas UVA védelmet képesek nyújtani. Viszont az UV sugárzás hatására kevésbé stabilak, szemben egy fizikai fényvédővel” – sorolja.
Jaksa Petra szerint igazából mindegy is, hogy éppen milyen fényvédőt használunk. „Gyerekeknek inkább a fizikait ajánlják, ezek valóban fehérebbek, paszta állagúak. A tapasztalataim szerint pont, az organikusabb, bio termékek pedig ragacsosabbak. Az a legfontosabb, hogy megtaláljuk azt a terméket, amit szeretünk és valóban használunk.”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
"Nem minden jó a bőrnek, ami természetes"
A szépségipart is elérték a fenntartható törekvések: egyre több cég igyekszik száműzni a műanyag csomagolást, és hódítanak a természetes összetevőkből készülő kozmetikumok. De vajon ugyanazzal teszünk jót a bőrünknek, mint a környezetünknek?
Ne igyuk meg, amúgy minden jobb a semminél – naptejkisokos UV-riasztásos napokra
Hogy válasszak naptejet, milyen összetevőkre figyeljek, mikor és hogy kell használni, mit kenjünk a gyerekre, lehetünk-e allergiásak ezektől a készítményektől, mit tegyek, ha vegán vagyok? Míg korábban főként a tengerparton nyaralók vagy síelők életét keserítette meg az erős UV-sugárzás, már Magyarországon is egyre gyakrabban adnak ki figyelmeztetést. Mi pedig feltettünk minden kérdést, ami a védekezésről eszünkbe jutott.
