Sok belátásra van szükség, mert a rendszeretet vagy rendetlenség felnőttkorban alig változtatható.
A családok életében a hagyományok nem csupán a család képződményének fontosak, egyéni egészségvédelmét – szülők és gyermekek számára egyaránt – érdemes megbecsülnünk.
Az önismeret, a belső egyensúly megteremtése gyakran felmerülő, „divatos” témák, sokan hangsúlyozzák a fontosságukat. Az olimpiai- és világbajnok kardvívó szájából különösen meggyőzően hangzik, amikor a saját útjáról beszél.
Bár már van néhány vizsgálat, de ki kellene deríteni, mi az igazság a „Mommy Brain” jelenség mögött.
Mi felnőttek vagyunk felelősek gyerekeink biztonságáért, és a biztonságukhoz tartozik, hogy megfelelő határokat kapnak tőlünk. Sokszor szenvedünk azonban amiatt, hogy nem tudjuk a kívánságaikat teljesíteni. Hogyan mehetne gördülékenyebben a nemet mondás?
Szólnak érvek a megértés, de a mindenkire érvényes szigor mellett is – közli egy dán kutatás.
Sokan azt hiszik, hogy az öngondoskodás szinte velünk született, pedig egyáltalán nem magától értetődő: sokan ötlettelenséggel, tehetetlenséggel, ellenállással küzdenek. Jó hír, hogy megtanulható készségről van szó.
A perspektívaváltás pszichológiai háttere az átkeretezés jelenségében rejlik, amelynek során új jelentést tulajdonítunk a körülöttünk lévő eseményeknek.
Sok okos és erős nő szembesül a problémával, hogy nehéz társat találnia. Nőnap alkalmából megnéztük, mi lehet ennek a háttere, és mi segíthet.
A gesztikulálás segíti a gondolkodást – írja könyvében a téma amerikai szakértője.
Családunk körében – jó esetben – könnyebben vállaljuk érzéseinket, szabadabban lehetünk önmagunk, mert bízunk szeretteink elfogadásában és együttérzésében. Sokszor azonban nem alakul ki ez a fajta harmónia.
Külső és belső, magas és alacsony elvárások hatnak arra, hogy milyennek látjuk a párunkat, és a vele megélt kapcsolatot. A nagy Ő kergetése helyett érdemes az elég jó Ő-re figyelnünk, aki sokkal gyorsabban felbukkanhat a színen.
Évszakonként, naponként, óránként próbálta felmérni a baljós időszakokat egy kutatópáros.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb-utóbb testi és lelki harmóniánk nagy kárt szenved. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Vannak egyedülállók, vannak a szülőkkel élő felnőtt „gyerekek”, de nagynénik vagy nagybácsik is, akik úgy részei a családi rendszernek, hogy saját társuk vagy gyerekük nincsen. És jócskán vannak olyanok is, akiket szingliként definiálunk, holott társas kapcsolatban élnek, csakhogy társuknak nem embert, hanem például kutyát vagy macskát választanak.
Egy amerikai egészségközgaszdász régóta sejtett felfedezést tett.
Mindnyájan ismerünk olyan zárkózottan, izoláltan élő embereket, akiknek úgy tűnik, sokkal jobb egyedül, ráadásul párkapcsolat nélkül. Mi lehet annak a hátterében, hogy így élnek? Vajon jól érzik magukat a bőrükben? Kell-e nekik segítenünk?
A helyzet szerencsére nem ennyire vészes, de főképp a fejlett országokban már majdnem tudományos neve is van a jelenségnek: grey divorce revolution, azaz válási forradalom ősz fejjel.
Az egypetéjű ikrek rejtélyes kötődése mindig is érdekelte az embereket. A születésük után különválasztott testvérek szomorú történetéből a kutatók is sok mindent megtudhattak az öröklődés és a környezet hatásairól.
Eltérés mutatkozik a szektorok között, hogy hol mennyien érzik magukat feleslegesnek.
Sajtótájékoztatót tartott a Tisza elnöke a népszavazási kezdeményezésről.
A képek őrültek, de a tanulság súlyos. Földes András írása egy régi felvonulásról.
Ez biztosan nem egy szép barátság kezdete.
A self-talk technikát a mindennapi életben is bevethetjük, nem csak az élsportban.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
