Apró részletekben mondja el a kormány, hogyan fogja kezelni idén és jövőre azt a 100-200 milliárd forintos lyukat, ami a tervezettnél jóval lassabb gazdasági növekedés miatt jelenik meg a büdzsében: a tavaly júniusi 29 pontos első akciótervet, az őszi második akciótervet és a tavaszi Széll Kálmán-tervet követő negyedik Orbán-csomagból a hét szinte minden napjára jutott egy morzsa.

Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár szerint 8-10 tétel kell majd a lyuk befedéséhez, melyek között akár megjelenhet az adócsökkentés jövőre esedékes második fázisa, a szuperbruttósítás megfelezésének elhalasztása is. Matolcsy György azzal állt elő, hogy az adóhatóságnak rá kell feküdnie az áfabehajtásokra, amivel máris több száz milliárd forintos többletbevételhez juthat a költségvetés (az reális, hogy ennyi pénz nem folyik be, az már kevésbé, hogy be is lehet szedni).

Adóemelések jönnek

Orbán Viktor három alkalomra felaprózva mondta el a lényeget, hogy a kormány felgyorsítja a Széll Kálmán-tervben bejelentett változásokat (ami egyelőre, úgy tűnik, azt jelenti, hogy az eredeti menetrend szerint halad tovább és idén elfogadja a legfontosabb törvényeket, hogy a változások jövőre életbe léphessenek), megemeli az alkohol és a cigaretta jövedéki adóját (ez első nekifutásra a dohánylobbi miatt nem sikerült), emelkedhet a szerencsejáték adója, elhalaszthatnak olyan állami kiadásokat, amelyek ráérnek egy-két év múlva is (ami akár azt is jelentheti, hogy a magánnyugdíjaktól átvett megtakarításokból mégsem vásárol ki az állam 200 milliárd forint értékű PPP-szerződést, vagy nem váltja ki a MÁV, BKV adósságát, de erre eddig semmilyen konkrét utalás nem történt).

Orbán Viktor kalkulál

Stiller Ákos

A kormányfő azt is meglebegtette, hogy az államnak bizonyos feladatokból teljesen ki kell szállnia a költségvetési helyzet miatt, vagyis bizonyos területeken 100 százalékos lesz az elvonás. Ezzel azonban a kormányfő lehet, hogy nem valami újat akart mondani, hanem a Széll Kálmán-terv már ismert intézkedéseit írta körül, amelyek éppen azt jelentik, hogy bizonyos területeket, társadalmi csoportokat nem finanszíroz tovább az állam. De hogy mi nem kap, mennyit, az nem derült ki, mert odáig a Széll Kálmán-terv sem jutott még el.

Savanyú csoki, bioenergiaitalok, káosz

Csütörtökön életbe lépett a chipsadó, melyet „a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának a visszaszorítására” fogadtak el júliusban. A törvény pontatlan, a végrehajtási utasítás a nyári szünet alatt nem született meg, így a gyártók sok esetben csak vélelmezik, hogy mit gondolhatott a jogalkotó.

Az adó üdítőitalra, energiaitalra, előre csomagolt cukrozott készítményekre, sós snackra és ételízesítőkre terjed ki, és meghatározott só-, cukor, valamint koffeintartalom felett kell megfizetni. Az új törvény 20-40 milliárd forintos többletbevételt jelenthetne a büdzsének, ezt azonban mérsékelheti a megdráguló élelmiszerek keresletének visszaesése, a feketekereskedelem erősödése, valamint az is, hogy az érintett gyártók alkalamazkodnak az új helyzethez: kevésbé lesz sós a chips, nem lesz édes a csoki, az energiaitalok pedig koffeintartalmú mixtúra helyett élénkítő teává alakulnak.

Kemény idők jönnek a munkanélküliekre

Szeptember elsejével életbe léptek a közmunkatörvény legfontosabb rendelkezései, melyekkel a kormány biztosítaná, hogy katonás rendben le lehessen vezényelni a tervezett több százezres közmunkaprogramot. Ehhez meglehetősen kemény szabályokat alkotott: szeptembertől bárkiből lehet közmunkás, és az ország bármely pontjára elvihetik hónapokra, a minimálbérnél jóval alacsonyabb bérért.

Változtak az álláskeresési járadék szabályai is: az eddigi 270 nap helyett már csak 90 napig kaphatják az álláskeresők. Az álláskeresési járadék lejárta után eddig 90 napig járó álláskeresési segély pedig már csak azokat illeti meg, akiknek 5 évük van a nyugdíjig, de közülük is csak azok jogosultak, akik rendelkeznek az öregségi nyugdíjhoz szükséges 40-42 év szolgálati idővel. A segély összege a minimálbér 40 százaléka lehet.

Így kezdődik a hitelesmentés

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága hétfői ülésén megalapította a bajba került lakáshiteleseket segítő, tavaly októberre ígért Nemzeti Eszközkezelőt, és Csillag Tamást, a Diákhitel Központ Zrt. korábbi vezérigazgatóját jelölte ki vezérigazgatónak. Az eszközkezelő 5000 fizetésképtelen adós ingatlanát veszi meg a bankoktól 2014-ig, és erre 20,5 milliárd forintot költ.

Matolcsy György bejelent

MTI/EPA

Elstartolt a kormány másik hitelesmentő akciója, az ócsai projekt is. A Belügyminisztérium illetékes helyettes államtitkára szerint nagyjából tízmilliárd forint lehet az 500 lakásból álló devizahiteles telep felépítésének teljes költsége. Ez kevesebb annál a 15 milliárdnál, amit a kormány bevallott az uniónak, de visszaosztva egy ház még így is nagyjából 20 millió forint lesz. Pedig a kormány negyedennyiért vagy még kevesebbért is vehetne lakásokat a fizetésképtelen adósoknak az eszközkezelőn keresztül.

A kormány módosítja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló, alig két hónapja elfogadott törvényt is. A javaslat szerint többen vehetnék igénybe az árfolyamgátat: például azok, akiknek 2015. január 1-jét megelőzően jár le a hitelük, valamint azok, akik a Fészekrakó Program keretében állami kezességgel vettek fel devizahitelt. Orbán Viktor a héten egy interjúban azt mondta, a bankoknak részt kell vállalniuk a devizahitelek terhéből, és a veszteségmegosztás lesz az ősz egyik legfontosabb feladata, miközben az otthonvédelmi program is folytatódik, sőt, új elemekkel bővülhet.

Mindenesetre legkevesebb 140 ezer fizetési zavarba került adós várja a számára is megfelelő megoldást.

Szociális cikcakkok

Szeptembertől megszűnik az állami gáz- és távhőtámogatás. A fűtési költségek szociális támogatására csak a lakásfenntartási támogatás marad, ami eddig is létezett az önkormányzatoknál. Most egy kalapba kerül az összes, lakhatással összefüggő szociális támogatás, miután a lakásfenntartási támogatás a fűtés mellett minden egyéb rezsiköltségre (lakbér, közös költség, csatornahasználati szemétszállítás, áram- és vízfogyasztás) kiterjed.

A lakhatástámogatási rendszerre elkölthető pénzről hézagos volt az információ: idénre a Nefmi közleménye szerint 22,5 milliárd jutott volna, ami lényegesen kevesebb a tavalyi 70 milliárd körüli keretnél, vagyis a jelenlegi támogatási szint fenntartásával nem lett volna elég télidőre. Végül azonban a pénteki Magyar Közlönyből kiderült: a kormány 65 milliárd forintot csoportosított át a lakástámogatási rendszerbe, így valószínűleg az eddigihez hasonló méretű marad a fűtéstámogatási rendszer a lakástámogatási rendszeren belül.