A hét, amikor Demján jól kiosztotta Orbánt
Szép csendben távozott az IMF és az EU küldöttsége az első tárgyalási forduló után, a két szervezet szerint konstruktívak voltak a tárgyalások, a kormány pedig őszre tervezi a megállapodást – a nézetkülönbségek ellenére. Emellett Demján Sándor nagyvállalkozó komoly kritikákkal illette a kormány gazdaságpolitikáját, egy magyar tehén pedig komoly kormányzati simogatást kapott parádés teljesítményéért. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Itt is volt az IMF, meg nem is. A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége a hét közepén utazott el szép csendben Magyarországról, miután tárgyalásokat folytattak Simor Andrással, az MNB elnökével és Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Csütörtöki közleményében a szervezet hangsúlyozta, hogy "konstruktívak voltak a tárgyalások" a magyar kormánnyal, egyelőre többet azonban nem árultak el, mivel még értékelik az első tárgyalási forduló tapasztalatait. Thanosz Arvanitisz, az IMF-küldöttség vezetője ugyanakkor összegző nyilatkozatában rámutatott: a gazdaságpolitikának arra kell törekednie, hogy fenntartható módon haladjon előre a szükséges költségvetési konszolidációval, állítsa helyre a pénzügyi szektor szilárdságát, hozzon létre üzletbarátabb környezetet, és támogassa a strukturális reformok végrehajtását, építve az első Széll Kálmán-terv céljaira.
Orbán a másfél hetes tárgyalási folyamat kapcsán megjegyezte, hogy megközelítésbeli különbség van a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a magyar kormány gondolkodása között. Ez szerinte helyes, mert ők a pénzért felelősek, mi pedig több mint 10 millió magyarért – tette hozzá a kormányfő, aki egyúttal jelezte, abban a tekintetben, hogy mit kell tenni, a várakozásokhoz képes sokkal nagyobb egyetértés van. A miniszterelnök hozzátette, hogy az IMF úgy gondolja, hogy ha jól megy a bankoknak, akkor jól megy az egész gazdaságnak, de ebben az esetben nemzeti kormányokra nem is lenne szükség. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője Tusnádfürdőről, a Bálványi Nyári Szabadegyetem egyik pódiumbeszélgetésén fejtette ki nézeteit az IMF-tárgyalásokról. Rogán szerint az IMF jónak tartja a 2012-es költségvetést, ugyanakkor ő nem érti, hogy eddig miért politikai kérdések hátráltatták a gazdasági témák megnyitását. A Fidesz frakcióvezetője emellett újfent kirohant a multik ellen is, szerinte "a nemzeti kormányoknak a saját adófizetőik oldalára kell állniuk a multikkal szemben. A felhatalmazást a választóktól, nem a multiktól kapták".
Az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Mihály kemény tárgyalássorozatnak nevezte az IMF–EU-megbeszéléseket, de hozzátette, hogy a kormány a gyors megállapodásban érdekelt. Varga szerint a főbb vonalakban egyetértés mutatkozik a nemzetközi szervezetek delegációival, az államháztartási hiány további csökkentését, az államadósság mérséklését, a versenyképesség erősítését mindkét fél kiemelten fontos kérdésnek tartja, a megoldási módokat azonban sokszor másképp látják (az egykulcsos adóról sem akar lemondani a kormány). A tranzakciós illeték jegybankra történő kivetése kapcsán vannak a legtávolabb az álláspontok, ebben az ügyben az Európai Központi Bank (EKB) szerint a pénzügyi tranzakciós illeték jegybankra történő kivetése csorbítja az MNB pénzügyi működési és intézményi függetlenségét, és nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával, bomlasztja a jegybank eszköztárát, amellyel el kell érnie az árstabilitást és a pénzügyi rendszer stabilitását. Ennek kapcsán az Európai Bizottság pedig meg is kezdte a vizsgálódást, és uniós jogsértési eljárás is indulhat Magyarország ellen. Orbán viszont továbbra is köti az ebet a karóhoz, hogy a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv forrásaihoz a jegybanknak is hozzá kell járulnia. (A kormány a jegybankra kivetett illetékkel csak egy pénzügyi trükköt hajt végre, mivel az így keletkező 100 milliárd hiányt az MNB-nél a következő évben ki kell pótolnia, így az a következő évi költségvetési hiányt növeli, ha nem találnak egyéb forrásokat az így keletkező lyuk betömésére). Az IMF-EU delegációja legközelebb szeptemberben tér vissza, akkor pedig már nem csak tapogatózó tárgyalásokra lehet számítani.
Demján kiosztotta Orbánt
A hét talán legizgalmasabb eseménye a csütörtöki Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kibővített elnökségi ülése volt, ahová a miniszterelnököt is meghívták. Orbánt szokatlanul kemény szavakkal illette a szervezet ügyvezető elnöke, Demján Sándor nagyvállalkozó, aki szerint a kormány gazdaságpolitikája egyáltalán nem unortodox, az adóemelésekkel megtámogatott költségvetési bevételi oldalnál "nincs ortodoxabb". A nagyvállalkozó beszédében kitért az itthoni katasztrofális beruházási helyzetre is, szerinte az uniós pályázati rendszer egyáltalán nem szolgálja a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) érdekeit, a vállalkozások pedig nem nyereségesek, így nem tudtak kitörni az itthoni vészhelyzetből. Demján a Mol-részesedés tavalyi állami megvásárlását rossznak tartja, mivel az egyáltalán nem járult hozzá az itthoni GDP növekedéséhez. Emellett a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása sem volt egy jó lépés, szögezte le a VOSZ ügyvezető elnöke. A nagyvállalkozó szerint azonban vannak előremutató irányok, például a munkahelyvédelmi akcióterv, vagy a nyugdíj és oktatás területén meglépett intézkedések, "ám ezeket már az uniós belépésünk előtt meg kellett volna tennünk". Demján szerint össze kell fognunk, enélkül nem lehet sikeres az ország, és minden magyar állampolgár a mindenkori kormány sikerében érdekelt. A nagyvállalkozó mihamarabb megegyezne az IMF-fel is.
Az ülésen részt vevő kormányfő a sok kritika hatására nem mondta el előre megírt beszédét, hanem kijelentette, hogy ő hallja a megfogalmazott problémákat, ugyanakkor "meg kell értenünk, hogy a világ megváltozott", az új gazdasági világrendben pedig a már Európa legtöbb részén alkalmazott keleti nyitás politikájával karöltve Közép-Európa komoly fejlődési potenciál előtt áll, és ebben Magyarországnak is részt kell vennie. Orbán szerint jobb is, hogy nem volt itt az IMF az elmúlt másfél évben, mivel így nem tudtak volna olyan lépéseket megtenni, mellyel elkerülhető vált a 2010-es kormányváltás utáni összeomlás. Így, bár súlyos itthon a helyzet, a kormány azért harcol, hogy benn tudjon maradni a régiós körben, és csökkenteni tudja az ország államadósságát, mivel ez mindenfajta növekedés legfőbb gátja (a Bloomberg jelentése szerint ugyanakkor a lecsúszás már folyamatban van, Magyarország távolodik a régióból). A kormányfő emellett arra is kitért, hogy csökkenteni kell az állami bürokrácia működésének anomáliát, ugyanakkor a bürokráciát ért kritikák egy részével nem tud egyetérteni, mivel "a bürokraták az én katonáim", így ha valaki őket kritizálja, akkor a főnök is negatív reflektorfénybe kerül, ez pedig korántsem állja meg a helyét ebben az esetben, nem ilyen rossz a helyzet.
Beruházási alappal törjünk előre
A VOSZ csütörtöki elnökség ülésén Demján azt is felvetette, hogy létre kell hozni egy négy évre szóló, körülbelül 2000 ezer milliárd forintra rúgó beruházási alapot, amellyel – mivel költségvetési forrás, banki hitelek nincsenek a fejlesztésekre, az uniós források pedig sokszor akadozva érkeznek – segíteni lehetne az itthoni beruházások alacsony szintjének emelésén, és így munkahelyeket is lehetne teremteni. A nagyvállalkozó legszívesebben egy úgynevezett szolidaritási kötvénnyel finanszírozná meg az alapot, melynek részleteiről egyelőre nincsenek bővebb információk, ám az több ponton hasonlíthatna az egykori békekölcsönhöz. Így a tehetősebb réteget megcélzó beruházási forma megvásárlásával később tulajdonrészt, vagy akár a kötvény kamattal növelt összegét kaphatnák meg az ide befektetők. Szakértők szerint azonban a terv több sebből is vérzik, mivel ekkora pénzösszeget nem is tudnának felszívni a magyar kkv-k, és az alapot csak piaci alapon szabadna működtetni, és kizárólag megfelelő üzleti tervvel és megtérülési kilátásokkal rendelkező vállalkozásokat és projekteket szabadna támogatni. Az alapok fedezete sem lehetne kizárólag állami-költségvetési forrás, hanem a beruházási céloktól függően, különböző arányban kellene bevonni nagy nemzetközi és regionális tőkebefektetési alapokat is.
Orbán kézbe veszi külpiacainkat
A Miniszterelnökségen komoly átalakulások zajlanak, melynek e heti legfontosabb fejleménye Becsey Zsolt külgazdasági megbízott távozása volt. Ezzel a lépéssel egy européer technokrata-szakpolitikus megbízatását vonta vissza a miniszterelnök. Pedig Becsey Orbán emberének számított, hiszen a hvg.hu információi szerint még az ő nyomására került 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumba külgazdasági államtitkárnak. A lépésnek ugyanakkor megvan a belső logikája is: Becsey is áldozata lett a Miniszterelnökség átalakításának. Lázár János érkezése, valamint Szijjártó Péter június 2-i kinevezése külügyi és külgazdasági államtitkárrá valamelyest már mindezt előrevetítette – a személyi változásokkal kapcsolatos véleményeket azonban egyetlen megkérdezett szakigazgatási forrás sem kívánta névvel kommentálni.
Az angolul kiválóan beszélő Szijjártó pályafutásában teljesen új falatnak tűnik a külgazdaság. Bár mint országgyűlési képviselő több parlamenti bizottságban is dolgozott, a külgazdasággal és külügyekkel legfeljebb Orbán Viktor szóvivőjeként foglalkozott eddig. Az mindenesetre látszik, hogy nem akar tétlenkedni: kinevezése után szinte azonnal ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol külügyi és külgazdasági témákban tárgyalt. Majd a napokban Bakuba utazott – igaz, államtitkári kinevezése mellé egy sor gazdasági vegyes-bizottsági (társ)elnöki posztot is kapott, közte az azeri viszonylatét.
Dél-Európa egyre mélyebbre süllyed
A világ eközben nem a magyar fejlemények miatt izgult igazán, hanem a spanyol, olasz és természetesen a görög problémák miatt. Már hétfőn látszott, hogy rosszul indul a hét az unió déli perifériája számára, felröppent a hír, hogy a nemzetközi szervezetek elzárnák a pénzcsapot, és nem adnának több pénzt Görögország számára, mivel Athén nem veszi komolyan a megszorítások végigvitelét. Úgy látszik, hogy az új görög kormányban sem bíznak az európai politikusok, több elemző is elképzelhetőnek tartja, hogy Angela Merkel német kancellárnak egyszer csak elege lesz abból, hogy már megint Németországnak kell hitelt folyósítani a "lusta görögöknek", így a nemzetközi források elapadásával akár már szeptemberben kifogyhatnak a hellének a pénzből.
A görögök mellett Olaszországban is komoly gondok vannak, több nagyváros (Milánó, Palermo, Nápoly) is csődközeli helyzetben van. Spanyolországban pedig már hat tartomány folyamodott központi szövetségi támogatásért, mivel megrendült pénzügyi helyzetüket nem tudják maguk megoldani. Pénteken pedig olyan hírek röppentek fel, mely szerint az ibériai állam kormánya mintegy 300 milliárd eurós mentőcsomagról tárgyal Németországgal. Ez jelentősen nagyobb összeg, mint a már korábban betervezett 100 milliárd eurós csomag, és ebben az esetben már nem csak a spanyol bankrendszer megmentése lenne a cél, hanem a rendkívül magas spanyol állampapír-kamatok kiváltása is a sokkal olcsóbb IMF–EU-megállapodással. A 300 milliárd eurót a spanyolok a 100 milliárdos bankmentő csomag mellé, és nem helyett kérnék. A spanyol kormányszóvivő ugyanakkor cáfolta a piaci értésüléseket a 300 milliárdos tervről.
Változnak a tarifák a MÁV- és a távolsági Volán járatokon
Változik szeptembertől a közösségi közlekedésben alkalmazott díjrendszer. A buszközlekedésben a jegyárak minden viszonylaton magasabbak lesznek, mint a pótjeggyel növelt vasúti tarifa – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán. Az emelt szintű szolgáltatások pótjegyárai az utazási távolsággal arányosan alakulnak majd. A minőségi autóbuszos felár növekedése a várakozások szerint versenyképesebbé teszi a vasúti InterCity és EuroCity járatokat. Olyan tarifarendszert akarnak kialakítani, amely a vasúti utazást támogatja és igazodik a szolgáltatások színvonalához – olvasható az erről szóló közleményben. A módosítások az előzetes becslések szerint évi 3 milliárd forinttal növelik a szolgáltatók bevételeit, ezzel kismértékben csökkennek a költségvetés terhei is. A bevezetett változtatások utasforgalomra gyakorolt hatásait a szaktárca legkorábban fél év múlva felméri, majd a tapasztalatok alapján megteszi az esetleg szükséges korrekciókat. A várakozások szerint a tarifarendszer módosítása elősegíti az utazási igények kötöttpályás közlekedés felé irányítását, a helyközi közösségi közlekedés versenyképességének javítását
Egy tehén lett a magyar agráripar sztárja
A Kedves nevű mezőfalvai tehénnek a hétfői nap biztos piros betűs napként fog bevonulni életébe. A földi regnálása alatt eddig 130 ezer liter tejet adó tehenet személyesen a vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor köszöntötte a rekord felállítása alkalmából. A miniszteri simogatás és felszalagozás minden bizonnyal további rekordokra sarkallja majd Kedvest, hiszen a tehén "teljesítménye a szakmai hozzáértés és gondosság terméke", a mezőfalvai gazdaságban pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a jövőben is így maradjon.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
