Botrányos körülmények között fogadta el az Országgyűlés a túlmunka szabályainak lazítását lehetővé tevő törvénymódosítást, amely gyorsan kiérdemelte a rabszolgatörvény nevet, és amelynek megszavazása több ezer embert vitt ki az utcára. A Fidesz szerint azért kell lazítani a túlmunka szabályain, hogy aki többet akar keresni, az többet tudjon túlórázni. Csakhogy 2017-ben Magyarországon átlagosan négyórányi munkával lehetett annyit keresni euróban számolva, mint Ausztriában eggyel, de vásárlóerő-paritáson is két magyar munkaóra ért egy osztrák munkaórát.

Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az Eurostat legfrissebb összesítése szerint a magyarországi életszínvonalnál csak a bolgár rosszabb az egész Európai Unióban. Már a románok is lehagynak minket: náluk az uniós átlag 68 százalékát teszi ki a vásárlóerő, míg nálunk a 62 százalékát, ami ráadásul rosszabb, mint a korábbi években.

Marabu

A szegénység egyik jele az is, hogy a fél ország szeméttel fűt, és számukra a szigetelés is luxusnak számít. Egy nyíregyházi alapítvány igyekszik segíteni nekik egy egyszerű megoldással: szalmabéléssel.

A kormány eközben megint nekifut a falvak fejlesztésének, ám ez valószínűleg éppen annyira nem segít majd a legszegényebbek helyzetén, mint a minimálbér emelése. Pláne, hogy egyelőre azt sem tudjuk, hogy a legalacsonyabb fizetés mennyi is lesz jövőre.

Tudjuk viszont, mennyi lesz Spanyolországban: Nyugat-Európa egyik legszegényebb államában 1000 euróra, vagyis több mint 320 ezer forintra emelkedik jövőre a minimálbér, a kormány a franciához hasonló lázongást igyekszik elkerülni ezzel.

A Fideszt és a magyar kormányt a jelek szerint ez nem aggasztja, mivel a túlóratörvényen kívül más lépéssel is kimutatta, nem kíván a munkavállalók védelmére kelni. Miután a kormány az uniós Tanácsban sikertelenül szavazta le az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló javaslatot, annak európai parlamenti megerősítésekor a fideszes képviselők is nemmel szavaztak.

A hét képe

A magyar szellem: amikor az új magyar sportszermárka találkozik a magyar parlament új csúcsteljesítményével.

Facebook / MKKP Rákosmente

Nehezen megmagyarázható politikai döntések persze nem csak nálunk születnek. Elég a britekre gondolni, ahol a Brexit körüli zűrzavar lassan már minden létező műfaj kereteit kimeríti az abszurd drámától a szappanoperáig. A hétre egy lefújt parlamenti szavazás, egy sikertelen párton belüli puccs és egy kudarcba fulladt utolsó utáni mentési kísérlet jutott Theresa May kormányfő életében, ami hírekből kellő muníciót adott. Azt azonban még mindig nem tudjuk, jövő március 29-én milyen feltételekkel hagyja el az Egyesült Királyság az Európai Uniót.

De hogy nehogy ebből a zűrzavarból és civakodásból kimaradjon a magyar kormány: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcson álhírterjesztőnek nevezte Orbán Viktort azért, mert a miniszterelnök azt állítja, ő tehet a Brexitről. A nagy politikai zajban alig tűnt fel, hogy Magyarországon több szerethető dolog is megszűnt a héten. Siófok egyik legjobb cukrászdájának tulajdonosai azért döntöttek a bezárás mellett, mert túl sok lett a vendég és nem akarnak tömegtermelni. A Fáma, Budapest egyik legmenőbb fine dining éttermének vezetői ennyire nem lehettek sikeresek, a helyet ugyanis azzal az indokkal zárják be az év végén, hogy „sajnáljuk, de úgy tűnik, Magyarországon egyelőre nem működik ez az étteremkoncepció”.

AFP / Alberto Pezzali

A Traubi pedig egy jogvita miatt lehet a múlté: az osztrák eredetű, de az elmúlt évtizedekben annál magyarabbá vált márka gyártója ellen felszámolást kezdeményezett a gyártóüzeme bővítésével megbízott vállalkozó.

És hogy ne csak nekünk legyen rossz: ismét a bélmegyeri vadászoknak adott igazat a bíróság Mészáros Lőrinc üzleti körével szemben. Így lassan bele kell nyugodnia a Fejér megyei oligarchának és úri társaságának abba, hogy a békési négyezer hektáros területen nem fog vadra lőni.