Ha követelései nem teljesülnek, a Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes vezette Megegyezés kilép a kormányból, ami annak bukását okozhatja. A 460 fős lengyel képviselőházban a kormánynak ma is csak 232 képviselője van, Gowin 11 emberének távozása a frakcióból a többség elvesztését jelentené.

A párt vezetősége szombaton három órás vita után bejelentette: csak akkor hajlandó folytatni a közös kormányzást a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságossággal (PiS), ha követelései szerint módosítják az adórendszer és az önkormányzati finanszírozás terveit, valamint ha nem teszik lehetetlenné az amerikai tulajdonú TVN televízió működését.

Híres a "szerelem"

Gowin, aki 2013-ban a kormányzó Polgári Platformból, Donald Tusk kormányából állt át az akkor ellenzéki PiS-hez, már jó ideje konfliktusban áll a vezető kormánypárttal, amely meg is próbálta megosztani a Megegyezést, de csak hét képviselőt tudott átcsábítani. Tavaly Gowin akadályozta meg, hogy a járvány csúcsán, előkészítetlenül, levélszavazással válasszanak köztársasági elnököt. 2020 végén ő közvetített, hogy Lengyelország ne vétózza meg az EU helyreállítási alapját. Aztán ellenezte a végül meg nem valósult reklámadót, amely elsősorban a független médiát sújtotta volna.

A párt kicsi, és Kaczynski szívesen megszabadulna tőle, de nélküle nehéz lenne kormányozni. A mostani ultimátumot egyébként az váltotta ki, hogy Morawiecki miniszterelnök leváltott egy miniszterhelyettest, aki bírálta a kormány gazdasági programját, de erről az illető saját miniszterét és pártelnökét, Gowint meg se kérdezte.

Belső repedések

A PiS maga sem egységes. Júniusban három képviselő kilépése miatt néhány napra meg is szűnt a kormány parlamenti többsége, bár aztán korábbi kilépők visszatérésével helyreállt. Kaczynski így is furcsa szövetségeseket keres egy-egy szavazáshoz, hol egy szélsőjobb frakcióval, hol néhány szélsőbalos képviselővel egyezkedik támogató szavazatokról.

Nehezíti a helyzetet a vita az Európai Unióval, amelynek bírósága elmarasztalta a lengyel igazságszolgáltatás úgynevezett reformját, vagyis függetlenségének gyengítését, a feszültséget pedig tovább növelte, hogy a varsói Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította ezt az ítéletet, annak ellenére, hogy a lengyel alkotmány tartalmazza az uniós jog elsőbbségét. A miniszterelnök fél az uniós helyreállítási alap 170 milliárd eurójának elvesztésétől,

„Napi több millió euró büntetést fogunk fizetni a hülyeségük miatt" - durvul a vita Lengyelországban

„Ő a mi csodafegyverünk" - mondta Radoslaw Sikorski volt külügyminiszter. Sokan tőle várják Kaczynski legyőzését 2023-ban, rögtön neki is látott a kormány támadásának, de a pártban sem mindenki örül.

csakhogy Gowin ellentétpárja, a másik, radikális kis koalíciós pártot vezető Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter minden engedmény ellen tiltakozik. A kormány tagjai közül elsőként mondta ki, hogy nem kell minden áron uniós tagnak lenni, sőt már az EU-tól független Európa Tanács emberi jogi egyezményét is támadja.

Meghajlottak az EU előtt

Ebben a helyzetben hangzott el Kaczynski pénteki bejelentése, hogy megszüntetik a Legfelső Bíróság fegyelmi kamaráját, amely a vita közvetlen tárgya. Nem az EU ítélet miatt, hangsúlyozta, mert azt nem ismeri el, hanem mert nem vált be. Ez azonban látszatlépés: ennek a testületnek a politikai alapon kinevezett bírái ott maradnának a Legfelső Bíróságon, sőt a mostani büntető kamarába besorolva éppen ott változtatnák meg az arányokat a jogállamhoz ragaszkodó kollégák rovására.

Súlyos vádak

Van más komoly viszály is. A magyar Számvevőszéknek megfelelő Legfelső Ellenőrző Kamara elnöke, Kaczynski korábbi bizalmasa súlyos vádakat emel Ziobro igazságügyi minisztériumának gazdálkodása ellen, míg a miniszter legfőbb ügyészként éppen az ő mentelmi jogának felfüggesztését követeli a parlamenttől, mert őt gyanúsítja pénzügyi bűncselekményekkel. Érdekes lesz, hogy a képviselők közül hányan fogják ezt támogatni.