Az évtizedes szokástól eltérően a kormány csak novemberben nyújtotta be a következő évi – ez esetben a 2025-ös – költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, a büdzsé végszavazását december 20-ára tűzték ki.

A kormány évekig kötötte az ebet a tavaszi-nyári büdzsékészítés karójához, annak ellenére, hogy látványos kudarcokhoz vezetett. Sőt, mondhatni értelmetlen volt, a válságok terhelte körülmények közt és a kapkodó gazdaságpolitika mellett a költségvetéseket megközelítően sem sikerült végrehajtani. Hogy mást ne mondjunk,

az idei évet a kormány 2,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezte, de a vége 4,5 százalék lesz. Vagy több.

Általában közelebbről jobban látni a dolgokat, igaz ez a gazdasági-költségvetési előrejelzésekre is. A 2025-ös költségvetés így elvileg stabilabb, mint a megelőző évekéi voltak. Arról azonban szó sincs, hogy kőbe lenne vésve, vagy akár nagy pontossággal közelítené a valóságot.

Azonnal kezdődhet a farigcsálás

Ott van rögtön az az eljárási probléma, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) beolvasztása a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM) a költségvetés elfogadásával párhuzamosan zajlik. A költségvetési törvényt az országgyűlés ezért úgy szavazza meg, hogy abban szerepel a tárca fejezete.

A PM alatti címeket így már a törvény elfogadása után át kell sorolni az NGM alá. Erre minden bizonnyal veszélyhelyzeti rendelettel keríteni majd sort a kormány.

Nagyobb probléma, hogy a költségvetés alapjai máris repedezettek. A büdzsét a megszűnő Pénzügyminisztériumban 3,4 százalékos gazdasági növekedést és 3,2 százalékos inflációt feltételezve tervezték. Ez már a tervezet benyújtása előtt optimistának – költségvetési szempontból: kockázatosnak – minősült, ahogy arra a tervezetet véleményező Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet.

Az alapfeltevések egyre inkább optimistának tűnnek. A jegybank friss előrejelzése szerint az infláció magasabb lesz, köszönhetően egyebek mellett éppenséggel a kormány által végrehajtott jövedékiadó-emelésnek. A gazdasági növekedés lehet 3,4 százalék, de ez a jegybank előrejelzési sávjának teteje. A legtöbb nemzetközi intézmény, elemző – beleértve a Fidesz-közeli Századvéget – 3 százalék alatti növekedést jósol. A PM-et hamarosan magába fogadó NGM és Nagy Márton miniszter egy ideje már leginkább csak úgy fogalmaznak, hogy

cél a 3 százalék fölötti növekedés.

Költségvetési kockázat egyébként maga Nagy Márton és a PM megszűnése – a miniszter a gazdasági élénkítés híve, amelynek oltárán feláldozhatónak tartja a költségvetési szigort. Márpedig ez egy szigorú költségvetés, az amúgy magas hiányt ugyanis nagyrészt az államadósság brutális, a GDP közel 4 százalékával egyenértékű kamatterhe okozza.

A Pénzügyminisztérium épülete.

MTI

Béremelések, akad, akinek dollárban

Bár a keretek már most recsegnek, azok érdemben nem változtak a törvénytervezet benyújtása után. A bizottsági módosítók eredményeképp a kiadási és bevételi főösszegek minimális, 10 milliárd forintos mértékben nőttek. A módosítókat a Fidesz és a KDNP 127 képviselője a nemzetiségi képviselővel kiegészülve már december 17-én megszavazta.

Számos költségvetési intézmény – beleértve a minisztériumokat – bérkerete nőtt, tekintettel arra, hogy a jövő évi 9 százalékos minimálbér-emelésről szóló megállapodás csak a tervezet benyújtása után született meg. Az Országgyűlés hivatala például plusz 14 milliárd forintot kap személyi juttatásokra – a Kossuth tér megújítását célzó Steindl Imre program 8,5 milliárd forintos kárára.

A költségvetésbe bekerült, hogy a diplomás pedagógusok bére 2025-ben eléri a diplomás átlagkereset 80 százalékát. 2031-ig ezt a szintet kell tartani, akár évközi, visszamenőleges emelésekkel.

A bírói és az ügyészi illetményalap 2025-ben nem 567 ezer forint lesz, hanem 652 ezer forint. Ehhez képest meglepő módon a Bíróságok fejezeten belül a személyi juttatásokra előirányzott 161 milliárd forint 121 milliárdra csökkent.

Érdekesség, hogy a jelek szerint a Fidesz sem bízik a forint árfolyamának stabilitásában.

A külképviseleti dolgozók devizai lletményalapját és költségtérítéseit jövőre már dollárban számítják, nem forintban

– aktuális árfolyamokkal kalkulálva a fizetések és a juttatások emelkednek. Az illetményalap az eredeti tervezetben szereplő 460 ezer forint helyett 1401 amerikai dollár lesz.

Persze van ráció a külföldi képviseletek dolgozóinak devizailletményét és költségtérítéseit dollárban rögzíteni. Különösen, ha abból indulunk ki, hogy a forint árfolyama nem stabil – elég szélsőséges ingadozásokkal folyamatosan leértékelődik – se a dollárral, de más devizákkal szemben.

Dollár: a számítási alap.

AFP / NurPhoto Matías Baglietto

Pár milliárd ide, pár milliárd oda

A bizottsági módosítóknak köszönhetően nőtt az önkormányzatok normatív támogatása az eredeti tervezethez képest, ahogy a nemzetiségi önkormányzatoké is – utóbbi a nemzetiségi célú támogatások keretén belüli átcsoportosítással.

Néhány egyéb, jelentősebb módosítás a teljesség igénye nélkül:

• 4 milliárd forinttal többet kap a Hungaroring,
• 30 milliárd forinttal több jut a nem állami szociális humán szolgáltatásokra,
• ugyanakkor 3 milliárd forinttal kevesebb a járási szociális feladatokra.
• 14,5 milliárd forinttal kevesebbet irányoz elő a büdzsé a mátrai erőmű által termelt áramra.
• Új tétel a kulturális tárcánál a „történelmi filmek megvalósításának támogatása” 10 milliárd forintos kerettel.
• A kiemelt sporteseményekre egymilliárd forinttal több, már 33 milliárd jut.
• A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szocho-támogatás (a munkáltatóknak csak az idei minimálbér utáni közterhet kell befizetniük jövőre a minimálbéreseik után) kereken 10 milliárd forint.

Lázár elszabadul

Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlékezni róla, hogy Lázár János közlekedési miniszter biankó csekket kapott – no nem a vasútfejlesztésre, hanem az autóbuszos személyszállítás finanszírozására. A vonatkozó előirányzatoktól ugyanis módosítás nélkül el lehet térni. Ez praktikusan annyit jelent, hogy

nem kell majd év közben módosítani/átcsoportosítani a büdzsében, ha többet kellene költeni, ezt a miniszter saját hatáskörben megteheti.

Lázár János és egy vonat.

Lázár János Facebook-oldala

Amire szükség is lehet, vannak olyan találgatások, hogy a tárca további vasúti vonalbezárásokra készül, ami a buszos szolgáltatás fokozott igénybevételét vonná maga után. De a buszos szolgáltatás iránti pluszigényt generál az is, ha a vasúti közlekedésben jelentős zavarok keletkeznek. Mondjuk a szükséges karbantartások és fejlesztések elmaradása miatt kisiklik egy vonat az egyik legnagyobb forgalmú pályaudvaron.

Valamit eladnának

Az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezeten végrehajtott bizottsági módosítók számos ponton a kiadások növekedésével járnak. Fedezetet egyrészt átcsoportosítások nyújtanak, másrészt két nagyobb, a bevételi oldalt érintő módosítás.

Pluszforrást jelent a Pénzügyminisztérium fejezetében könyvelt céltartalék 115 milliárd forintos csökkentése.

A jelek szerint a kormány az eredetileg tervezettnél 60 milliárd forinttal több bevételt vár állami vagyonelemek értékesítéséből. Nem világos, hogy pontosan miből lehetne ekkora. Az állam nemrég túladott az MBH bankban meglévő részesedéséből egy bő 8 százalékos darabon, részben magának a pénzintézetnek. Ezzel az állami tulajdon 20 százalékra csökkent. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt mondta a HVG érdeklődésére,

létezik terv arra, hogy az állam teljesen kiszáll a bankból.