Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

A nemzeti zászló és címer napja egyike annak a tucatnyi ünnep- és emléknapnak, amit a NER talált ki vagy újított meg magának a polgári, majd a keresztény-konzervatív kurzus sajátos, jeles napjainak emléket állítva. Van napja a Nemzeti Összetartozásnak, az Aranybullának, a hősöknek, az üldözött kulákoknak, de egész emlékéve volt az Aranycsapatnak, a Szent Koronának és Petőfinek is.

Tizedik alkalommal ünnepelhetjük március 16-án a nemzeti zászló és címer napját, bár ezt eddig egyik évben sem kísérte hangos ünneplés, zajos ováció. Talán azért sem, mert nem túl jó az időzítése: a politikailag és jelképileg eléggé zsúfolt március 15-e után egy nappal jelölték ki, márpedig aznap mindenki éppen elég nemzeti színű kokárdát, zászlót lát. Pedig a március 16-a már így is módosított dátum, és annak idején nem is ment könnyen a jeles nap kitűzése, ideális időpontjának megtalálása.

Még 2014 őszén vetődött fel a Fideszben, hogy kellene egy új ünnep, ki is találták, hogy hívják a magyar zászló és címer napjának, és tartsák március 23-án, emlékezve az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadására, amely ünnepeken a közintézményeken és hajókon előírta a nemzeti lobogó és a címer használatát. Ám hamar kiderült, március 23-a már a Lengyel-Magyar Barátság Napja, az MSZP javaslatát pedig, hogy tartsák az ünnepet a logikusnak tűnő március 15-én, elvetették, így lett végül március 16-a.

Zászlófelvonás a Parlament előtt idén március 15-én, a háttérben Sulyok Tamás és Kövér László
Cabrera Martin

Pedig addigra, mire 2014-ben döntöttek a nemzeti zászló és címer napjáról, a Fidesznek már volt gyakorlata az ilyesmiben. Minden emlékünnepek őse kétségkívül a 2000-es, a magyar állam ezeréves fennállására emlékező ünnepségsorozat volt. Az Országgyűlés ekkor alkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról. Ez rendelkezett arról is, hogy  

Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”. 

A korona Parlamentbe szállításakor ismerte meg a közvélemény a világszínvonalú vitrint méltató Habony Árpádot. A korona azóta is fontos jelkép a jobboldalon. A 2012-ben életbe lépett Alaptörvénybe is beleírták a Szent Koronát, pedig sokan nem értették, miért ebben a jogszabályban kell ápolni egy koronázási ékszer emlékét. A büntető törvénykönyvet pedig 2013-ban úgy módosították, hogy akár börtön is járhat a nemzeti jelképek – Himnusz, nemzeti lobogó, Szent Korona – megsértéséért.

A 2022-ben elhunyt volt fideszes képviselő, Wittner Mária 2011-ben még azt is javasolta, hogy január 9-e állami ünnepként legyen a Szent Korona napja. Ez végül nem jött össze, de a Fideszben nagyon tisztelik a koronát. Boldog István volt fideszes képviselő – aki most vádlottként bíróság előtt áll – 2017-ben például még a tiszatenyői baromfi vágóhíd alapkövét is a korona másolata előtt rakta le. Aztán 2018-ban, a korona „hazatérésének” 40. évfordulóján emlékévet is tartottak a koronának.

Szent Korona virágkocsi a Debreceni Virágkarneválon
MTI / Czeglédi Zsolt

Ami a sokasodó emléknapokat illeti, még az első Orbán-kormány idején, 2001-ben nyilvánították nemzeti emléknappá június 19-ét, a szovjet csapatok Magyarországról való 1991-es kivonulásának emlékére. Szintúgy kormányzati ötletre és ugyancsak 2001-ben született meg egy másik, talán kevéssé ismert emléknap, azóta március 1-je a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Napja.

Szintén 2001-ben foglalták törvénybe, hogy május utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe, amikor azokra emlékezünk, akik – műfaji vagy tartalmi megkötés nélkül – „vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért”, mivel a törvény szerint ez elég gyakori, „különösen a honfoglalás és az államalapítás óta”. Szintúgy 2001-ben lett nemzeti gyásznap október 6-a, az aradi vértanúk emléknapjaként. 

Az emléknapozás 2010 után, az újabb Orbán-kormánnyal vett megint lendületet. Nem is akármilyen döntéssel, hanem a Nemzeti Összetartozás Napjának kikiáltásával, amit Fidesz-KDNP-s javaslatra 2010-ben nyilvánítottak nemzeti emléknappá, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján. A 100. évfordulón emlékév is volt, a kettő között pedig megszületett a barackfától az egymásra lépő talpakig sok mindenről szóló furcsa zeneszám, az Összetartozás dala: 

“Talpaink egymásra lépnek” – bemutatták az Összetartozás dalát

Bársony Bálint és Gergely Éva Barackfa című szerzeménye lesz a nemzeti összetartozás napjának zeneszáma, azaz az Összetartozás dala. A szerdán bemutatott dalhoz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a június 4-ei nemzeti emléknapon közös éneklést is szervez.

A második Orbán-kormány idején, 2011-ben nyilvánította az Országgyűlés a részleteiben vitatott 1456-os nándorfehérvári diadal napjává július 22-ét. Ugyanebben a ciklusban, 2012 tavaszán pedig KDNP-s javaslatra június 29-ét – amely a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt egykor – a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánították

Később, 2012 májusában fideszes javaslatra újabb emléknappal bővült a lista: november 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja lett. A következő időszak inkább az emlékévekről szólt. A 2016-os 56-os emlékév a Desmond Child által újrahasznosított zenéjű himnuszáról ismert, ami a „Magyarország halszagú”-ként vált félreértetté. És persze a Pruck Pál helyett az emlékév plakátjaira írt Dózsa Lászlóról, amiből botrány és per lett

Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa 2016. október 27-én
MTI / Balogh Zoltán

Különösebben nem maradt emlékezetes a 2020-as Trianon emlékév, a fő attrakciónak szánt Kossuth téri, utcaszint alatti Trianon emlékmű – vagy ahogy sokan hívják, a Nemzeti Összetartozás Árka – pedig inkább a nemzetiségi kérdésekben való kicsinyességnek és a történelemhamisításnak állít emléket. Közben 2022-ben véget ért a rendszerváltás 30. évfordulójára meghirdetett „30 éve szabadon” emlékév is, amelyet eredetileg is 2 évesre terveztek, de végül 3 évesre meghosszabbították.

Ebben az időszakban egymást érték amúgy az emlékévek: 2018 Szent Korona Emlékév és a Családok Éve is volt, aztán jött a három éves rendszerváltás-emlékév, közben még volt Aranycsapat Emlékév is és 2019-ben II. Rákóczi Ferenc emlékév. Végül jött a szintén többéves Petőfi Emlékév. Utóbbi emlékév fő attrakciója, a mintegy 6-7 milliárdos állami támogatással, Rákay Philip irányítása mellett készült Most vagy soha! című Petőfi filmet végül csak 2024-ben mutatták be, és nem is igazán érte meg ennyit várni rá: 

Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

Minden idők legnagyobb hazai filmes költségvetése arra ment el, hogy a Most vagy soha! a jó ízlést hírből sem ismerő alkotói megmutassák: mi is tudunk kicsit sárga, kicsit savanyú, B kategóriás akciófilmet készíteni, akár Petőfi Sándorról is, az első magyar Jediről, akit az első magyar Terminátor üldöz megveszekedetten. Kritika.

A szintén vegyes kritikákat kapott Aranybulla-sorozat legalább csak tizedennyi állami pénzt szívott fel, de ezt is megtámogatta az Országgyűlés egy emléknappal. Ugyan csak az Aranybulla 1222-es kihirdetésének 801. évfordulójára sikerült összehozni, de április 24-e azóta emléknap. Fideszes ötletre 2022 végén döntöttek arról is, hogy Kölcsey Ferenc Himnuszának 200. évfordulójára emlékezve, január 22-ét az amúgy 1989 óta ünnepelt Magyar Kultúra Napját hivatalos állami emléknapként ünnepeljük.

Nem mindig ilyen nyitott azonban az Orbán-kormány az emléknapok esetében. Amikor tavaly például az ENSZ Közgyűlése megszavazta a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját, Magyarország nemmel szavazott. Szintén tavaly történt, hogy bár május elsején volt Magyarország európai uniós csatlakozásának huszadik évfordulója, a kormány ezt nem érezte ünnepnek, nem is tartott központi eseményt – most március 15-én is Brüsszelt inkább ellenségként festette le: 

Orbán Viktor poloskához hasonlította ellenfeleit – összefoglaló a miniszterelnök beszédéről

„Túl régóta vannak itt, túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki ünnepi beszédben megismételte, hogy Ukrajna nem lehet uniós tagország. Szerinte „a birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait, idegen civilizációból érkezettek inváziós tömegeivel”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!