Az amerikai reaktorok nemcsak biztonságosabbak, hanem elvileg erősebbek, és energiafelhasználás szempontjából hatékonyabbak lesznek az eddigi technológiáknál, különösen a négy évtizedes fukusimai telepnél – írja a Discovery. A most kifejlesztett reaktoroknak ugyanis passzív hűtési rendszerük van, ami nem függ az áramellátástól. A passzív hűtés lényege, hogy a reaktor melegét nem pumpákkal szívják el, és a pumpákat meghajtó dízelmotorok sem szükségeltetnek majd ehhez. Az aktív rendszerek ugyanis nem bírták a cunami nyomását, a dízelmotorokat elsöpörték a tízméteres hullámok – ezt bizonyította a japán katasztrófa.  

Ugyanakkor az atomerőművek gyártói arra számítanak, hogy rendkívüli módon lelassul az új erőművek engedélyezése az USA-ban, mivel a biztonsági szempontokra minden eddiginél jobban ügyelnek majd a hatóságok. Így az egész ágazat teljesítménye várhatóan visszaesik.

A fukusimai atomerőmű

MTI/AP

A harmadikgenerációs atomerőművek továbbfejlesztett változatait, vagyis a „III-plus” erőműveket közösen fejleszti a Westinghouse, a szintén amerikai General Electric, a japán Mitsubishi és a francia Areva. Ezek a korábbi amerikai (Three Mile Island-i) és a szovjet csernobili balesetek tanulságait levonva épülnének meg. 

Három napig áram nélkül

Az AP1000 típusú reaktor a Westinghouse új tervezése, és akár három napra is áram nélkül lehet hagyni. Pumpák, szelepek és az emberi kezelőszemélyzet helyett a légáramlást, a nyomásváltozást és a gravitációt használják a létesítmény hűtésére.

A Westinghouse jelenleg négy AP1000-est épít Kínában, az első 2013-ban állhat üzembe. Az USA két államában, Georgiában és Dél-Carolinában szintén akarnak ilyeneket rendelni az ottani áramellátásért felelős cégek, de ezeknek a létesítményeknek az ellenőrzése valószínűleg elhúzódik majd a japán katasztrófa miatt. Az amerikai hatóságok az AP1000-eseket elvileg már 2006-ban jóváhagyták, de aztán módosítottak a szabályokon, mivel a szeptember 11-ei támadások után úgy gondolták, hogy egy ilyen erőműnek ki kell bírnia egy repülőgépről intézett közvetlen támadást. Most az iparág képviselői úgy vélik, hamarosan felmerül a hatalmas hullámoktól való védelem igénye is.

Franciaországban is dolgoznak az új típusú erőműveken

A párizsi Areva szintén a harmadik generációs atomerőművek továbbfejlesztett változatán dolgozik. Ez az EPR-verzió az úgynevezett „evolutionary power reactor” rövidítése. Az EPR, az eddigi nyomottvizes reaktorok továbbfejlesztett változata, és a világ legnagyobb ilyen létesítményeiként működhetnek majd. Az Areva máris épít egy 1650 megawattos EPR-t Finnországban, de Franciaországban egy további épül és Kínában is éppen most készül kettő. Az EPR-nek kettős védőburka van és négyszintű biztonsági rendszere. A létesítmény a reaktor magjának „elkapására” is felkészült, ha a kettős biztonsági falat is átolvasztaná a leolvadt mag. Ez egy hatalmas betonmedence, amelybe lesüllyedne a veszélyessé váló energiaforrás – amennyiben erre szükség lenne. 

A paksi atomerőmű

Túry Gergely

A New York Times nemrégiben egyébként foglalkozott a fukusimai erőművel, és megállapította, hogy a szakértők és kritikusok már korábban is rámutattak arra, hogy a Japánban használt rendszer fizikailag kevésbé ellenálló, robusztus, mint ahogy azt korábban gondolták. Amerikában ilyen reaktorból 23 működik, összesen 16 erőműtelepen. A GE szakértői szerint ezzel a fajta reaktorral, a Mark 1-gyel, amely Japánban kudarcot vallott, az elmúlt negyven évben semmilyen probléma nem merült fel. Az ilyen erőműnek nagy mennyiségű vízre van szüksége ahhoz, hogy hűteni lehessen. Ezt Japánban a közeli tengerből nyerik ki, míg az újabb típusú erőművek reciklálják, újrahasznosítják a vizet, vagyis kevesebbre van szükség ebből a hűtőfolyadékból.

Egyes szakértők most azt hangsúlyozzák, hogy kisebb reaktorokat kellene építeni, amelyek a jelenlegiek kapacitásának ötödére, tizedére lennének csak képesek, viszont modulárisak, könnyebben kezelhetőek lennének. Kevesebb hűtésre lenne szükség ezekben az atomerőművekben és kisebb lenne a radioaktivitásuk is.