Komoly harcot vív a világ a tengerekben, óceánokban hemzsegő műanyaggal, de természetesen nem csak ezek okoznak gondot. A hétköznapokban előforduló darabok, mint a műanyag zacskó is, legalább akkora veszélyt jelentenek az élővilágra, mint a pálcikák, evőeszközök.

Bár az egyszer használatos műanyagok betiltatása legutóbb mindennél közelebb került az Európai Unióban, vannak helyek, ahol nem csak tervezik, már valamit tettek is ellenük: több thaiföldi, illetve vietnámi boltban banánleveleket használnak a zöldségek és gyümölcsök csomagolásához:

A LADBible beszámolója szerint a vásárlók így, ezzel a zöld csomagolással együtt vehetik magukhoz például a paprikát, illetve más termékeket is, zacskó pedig egyáltalán nincs. A lépés többek szerint környezetkímélő (hiszen jelentősen csökkenthetők vele a felhasznált zacskók), a vevők pedig úgy vélik, sokkal gusztusosabb módon juthatnak hozzá a termékhez.

A banánlevelekbe tekert zöldségek és gyümölcsök ötletét a Rimping nevű szupermarket találta ki, de rövid időn belül más üzletek is elkezdték használni. Ilyesmi a világ szinte bármely részén meghonosítható lenne, hiszen "csak" a banán leveleire, vagy más, kellő nagyságú és biztonsággal használható csomagolóra volna hozzá szükség. (Egyes levelek alatt mintha műanyag, vagy valamilyen ragasztó látszódna, amelyet feltehetően a zöldségek rögzítésére használnak. A dolog sajnos tehát nem 100 százalékig környezetbarát.)

A műanyag zacskók legnagyobb termelője egyébként Kína volt, ám mióta 2008-ban tiltólistára tették őket, a számuk mintegy 66 százalékban csökkent. A gond ettől még persze nem oldódott meg, ugyanis egyes ázsiai országok miatt továbbra is rengeteg műanyag kerül az óceánokba.

Természetesen nem csak a műanyag zacskók, a szívószálak is komoly problémát jelentenek. A megoldás viszont itt is körvonalazódik: egy finn vállalat már elkészítette a biológiailag lebomlót. A széleskörű alkalmazás egyelőre várat magára, de jó lesz sietni: évente 714 000 000 000 forintunk bánja, hogy ömlik a műanyagszemét az óceánokba.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.