szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nem adja fel Izrael a holdra szállás tervét a kudarcba és törmelékbe fulladt első próbálkozás után. Beresit 2 néven új űrszondát építenek – jelentette be az első holdszonda építését nagyrészt finanszírozó Morris Kahn dél-afrikai–izraeli üzletember.

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

"Eljutunk a Holdra, és kitűzzük rajta az izraeli zászlót" – nyilatkozta az első űrszondaépítési programot 40 millió dollárral (több mint 11 milliárd forinttal) támogató Kahn az első próbálkozás kudarca után a Jediót Ahronót című újság online kiadásaként működő ynetnek. Az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyár vasárnap közölte, hogy ismét együttműködik az újabb űrprogramban a SpaceIL nevű magánvállalkozással, amely Izrael első holdszondáját finanszírozta.

A Beresit eredetileg a zászló elhelyezése mellett az égitest mágneses mezejét is mérte volna, és egy kapszulában Izrael számára fontos tárgyakat vitt volna a Holdra. A Beresit héberül a Biblia első, Teremtés című könyve, vagyis a Genezis héber neve.

A múlt csütörtök esti leszállási művelet során a Holdtól 14 kilométerre a Beresit hajtóműve váratlanul kikapcsolt, a holdszonda kapcsolata először megszakadt, majd ismét helyreállt a földi irányítással. Röviddel később azonban végleg eltűntek a jelei, a meghibásodás okát még keresik. A szonda, mielőtt ripityára tört, még csinált egy csodás fotót a Holdról.

Eddig három országnak sikerült landolni a Holdon: az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak és Kínának. Izrael lehet a negyedik ország, amely képes végrehajtani a küldetést, ráadásul jelentősen kisebb összegből, ugyanis a Beresit mindössze százmillió dollárba került, amit túlnyomó részben magánemberek adtak össze, és ami töredéke a nagyhatalmak űrprogramokra költött összegeinek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!