Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és kínai űrügynökség (CNSA) is azt tervezi, hogy a következő évtizedekben bázist épít ki a Holdon egy a távolabbi űrt feltérképező terv részeként, amely aztán még messzibb célok felé, például a Marsra is eljuttathat embereket.

A Hold betelepítése olyan problémákat vet fel, mint a magas sugárzás, a szélsőséges hőmérsékletek, a meteoritbombázások veszélye. Emellett logisztikai kérdések is adódnak: hogyan szállítsanak fel a Holdra építőanyagot? Ugyanis a Földről 0,45 kilogrammnyi teher Holdra szállítása mintegy 10 ezer dollárba (3,2 millió forintba) kerül. Ezért az űrügynökségek igyekeznek hasznosítani a Hold felszínének nyersanyagait vagy éppen azokat, melyeket maguk az asztronauták szolgáltathatnak, például vizelet formájában.

Wikipedia

Norvég, spanyol, holland és olasz kutatók az ESA-val együttműködve számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, használható-e a vizeletben lévő karbamid lágyítóként. Ez az adalékanyag a betonhoz adva lágyítja az eredeti keveréket, így megkeményedése előtt formálhatóvá teszi azt. A tudósok eredményeiket a Journal of Cleaner Production című tudományos folyóiratban mutatták be.

"A Holdon használható geopolimer beton készítéséhez az elképzelés szerint azt lehetne használni, ami ott megtalálható: regolitot (a Hold törmelékes kőzetrétegét) és a néhány területen megtalálható jégből származó vizet" – magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Ramón Pamies, a spanyolországi Cartagenai Műszaki Egyetem professzora.

ESA

A vizsgálatok során kiderült, hogy az olyan melléktermékek, mint a holdbázis építésével foglalkozók vizelete, szintén használhatók. Ennek a testnedvnek a két fő összetevője a víz és a karbamid, amely molekula lehetővé teszi a hidrogénkötések megszakadását és ezáltal csökkenti sok vizes keverék viszkozitását – fejtette ki Pamies.

Az ESA által kifejlesztett, a Hold regolitjához hasonlatos anyagból, karbamidból és különböző lágyítókból 3D-s nyomtatóval különböző építményeket készítettek és összehasonlították az eredményt.

CNSA

A norvégiai Ostfold Egyetemen végzett vizsgálat szerint a karbamidot tartalmazó minták nagy súlyokat is elbírtak, formájukat stabilan megőrizték. Felmelegítve 80 Celsius-fokra, tesztelték ellenállásukat is, amely tovább nőt, amikor a Holdra jellemző nyolc fagyás-olvadás ciklus hatásának vetették alá.

"Azt még nem találtuk ki, hogyan lehet kivonni a karbamidot a vizeletből, és azt is vizsgáljuk, valóban szükséges-e, mert lehetséges, hogy a vizelet egyéb alkotóelemei is hasznosíthatók a geopolimer beton kialakításához" – mondta el Anna-Lena Kjoniksen norvég kutató.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.