Életnagyságú celebeszi disznót örökít meg az a rajz, amely szakértők szerint a világ legősibb barlangi állatábrázolása lehet. A kép, amelyet sötétvörös és okker festékkel készítettek a Szulavézi-sziget egyik eldugott völgyében fekvő Leang Tedongnge barlang falára, a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a régióban megjelentek az emberi települések.

„Azok, akik a festményt készítették, már modern emberek voltak, olyanok, mint mi, birtokában minden képességnek és eszköznek, hogy olyan festményt készítsenek, amilyet akartak” – mondta Maxime Aubert, a Science Advances folyóiratban megjelent felfedezésről készült tanulmány társszerzője.

Aubert, aki a kormeghatározás szakértője, a festményen talált kalcitlerakódást vizsgálva azt állapította meg, hogy 45 ezer évesek. A kutatók szerint ez igazolja, hogy a festmény legalább ilyen idős, de akár még ennél is régebbi lehet, mivel egyelőre csak a lerakódásokat elemezték.

A tanulmány szerint a festmény 136 centiméter hosszú és 54 centiméter magas. A disznó fején szarvszerű agyarak is láthatók, ami a faj kifejlett hím példányainak jellegzetessége. Az állat képe körül kézlenyomatok, valamint részben fennmaradt két további disznóábrázolás is látható.

Adam Brumm, a tanulmány másik szerzője szerint úgy tűnik, hogy a barlangi festményen ábrázolt jelenetben a disznó a két másik disznó közötti harcot vagy interakciót szemlélhette.

A kézlenyomatok elkészítéshez a művészeknek előbb rá kellett nyomniuk a kezüket a barlang falára, hogy aztán körbefújják a festékkel. A régészek abban bíznak, hogy a nyálmaradványok alapján sikerül DNS-mintát is azonosítaniuk.

A barlangi állatábrázolás lehet a maga nemében a legrégebbi ilyen festmény, de nem a legősibb festmény: a dél-afrikai hashtagszerű ábrák, amelyek 73 ezer éve készültek, időben jóval megelőzik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.