A 27 kilométer hosszú, gyűrű alakú alagúttal rendelkező részecskegyorsítót 2018 decemberben állították le. A CERN közlése szerint 6-8 hetet vesz igénybe, amíg az első protonütköztetésekre ismét sor kerülhet.

A CERN Genf mellett található nagy hadronütköztetője csaknem 14 éves. A nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezésében 2008. szeptember 10-én futott végig az első protonnyaláb.

A nagy hadronütköztető kísérleteinek egyik legérdekesebb eredménye, hogy 2012-ben – fél évszázaddal a feltételezésük után – sikerült bizonyítani az isteni részecskének is nevezett Higgs-bozon létezését. 2018-ban az LHC ATLAS kísérletével bizonyították a Higgs-bozon B-kvarkokra való szétesését is.

Amit a tudósok is csak ritkán látnak - a CERN szívében jártunk

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet mérnökei jelenleg a rendszer nagy detektorain és a nagy hadronütközetetőben is a szokásos karbantartási munkálatokat végzik. Bejutottunk oda, ahol még a tudósok is csak ritkán járhatnak.

Az LHC-vel eddig felfedezett dolgok – köztük a Higgs-bozon – megfeleltek az úgynevezett standard modellnek, ami az 1970-es évek óta a fizika irányadó elmélete. Ez azonban köztudottan hiányos, mivel nem ad magyarázatot a fizika néhány rejtélyére, például a sötét anyag természetére.

A négy hatalmas detektor egyike, az LHCb kísérletében gyűjtött adatok azonban részecskék olyan viselkedéséről árulkodnak, amelyek nem magyarázhatók a standard modellel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.