Amerikai kutatók a világ egyik legtisztább levegőjű országában, Kanadában vizsgálták a légszennyezés egészségkárosító hatását: légszennyezettségi adatokat kombináltak több mint 7 millió kanadairól 1981 és 2016 között gyűjtött népszámlálási adatokkal, hogy kiderítsék, vajon a kis mennyiségű részecskeszennyezés milyen egészségkárosító hatással bír - írja a Guardian.

Annak ellenére, hogy Kanada levegője viszonylag tiszta, a tanulmány megállapította, hogy évente közel 8000 kanadai hal meg idő előtt a kültéri légszennyezés miatt. Ráadásul még a legtisztább területeken élők is tapasztaltak egészségkárosító hatást:

A légszennyezés már olyan koncentrációja is rossz hatással volt a kanadaiak egészségére, ami az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi irányelvének körülbelül a felét tette ki.

A kanadai tanulmány egyike volt annak a háromnak, amelyet az amerikai Egészségügyi Hatások Intézete (HEI) finanszírozott. A másik kettő több mint 60 millió embert vizsgált az Egyesült Államokban és 27 millió embert Európában, ezek is hasonló következtetésekre jutottak: nincs olyan alsó határérték, amely alapján meghatározható lenne a biztonságos levegőminőség. Ez azt jelenti, hogy a kormányoknak nem szabadna korlátozniuk ambícióikat a levegőminőségre vonatkozó célok kitűzésével.

"Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a légszennyezés folyamatos csökkentésével és szigorúbb szabályozási előírásokkal jelentős egészségügyi előnyöket lehetne elérni, többek között olyan országokban, mint Kanada és az Egyesült Királyság" - mondta el a kanadai tanulmányt vezető Michael Brauer professzor, a British Columbia Egyetem munkatársa.

"Tekintettel arra, hogy nem tudjuk meghatározni a légszennyezés "biztonságos" szintjét, újra kellene gondolnunk a megközelítésünket, és a levegő minőségének folyamatos javítására kellene összpontosítanunk évről évre, ahelyett, hogy csak 5-10 évente felülvizsgálandó, rögzített koncentrációs normákat állapítanánk meg."