Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Különös fordulatot vett a január 8-i, Tucson-i gyilkos merénylet: a politikai sajtó egy része megpróbálta a demokraták számára óriási kihívást jelentő Tea Party mozgalomra és személy szerint Sarah Palin-re „ráhúzni” a nihilista fiatalember által elkövetett támadást. Ezért most Palinék magyarázkodhatnak egy olyan kampánystratégia miatt, amelyet mindkét nagy párt régóta használ.
Keleties értékvilággal bír a magyar társadalom? Jeskó Józsefnek, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának ezt az állítását vitatta Stadler János. Erre válaszol az alábbiakban a kutató.
A nyolcvanas években született, 20 és 30 év közötti fiatalok Magyarország jövőjének letéteményesei, akiktől új szemléletet, friss ideákat vár a társadalom. Ám legtöbbjük szembekerül az értékek relativizálódásával, helyét keresi, nem jut álláshoz, ha lehet, tanulmányai kitolásába „menekül” – idéz felmérésekből a szerző, maga is e nemzedék tagja.
Az ország katolikus közösségét változatlanul foglalkoztatja a Magyar Katolikus Rádió középhullámú adásának megszüntetése. Meglepő módon a Püspöki Konferencia titkársága a tervezett rádió melletti szolidaritási sétát provokációnak nevezte. A szerző az ügy további fejleményeiről fejti ki véleményét.
A rendszerváltás óta regnáló kormányok szinte mindegyike küszködött kisebb-nagyobb kockázati „felárral”, ám talán még sosem függött az elmúlt húsz évben Magyarország politikai, gazdasági és persze közjogi szempontból ennyire egyetlen politikai erőtől és annak vezetőjétől. Ez a függőség sokakban alakít ki demokratikus veszélyérzetet, belföldön és külföldön egyaránt - állítja Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Ki kapjon, és ki kapja a legtöbbet? – a jelenlegi elosztó-kirovó rendszerben hosszú évek óta visszatérő kérdése ez a politikai gazdasági, kulturális döntéshozóknak, grémiumoknak. Az is köztudott, hogy ilyenkor gyakran pártérdekek, ismeretségi körök, egyéni szimpátiák alapján hozzák meg a döntéseket. Általában a „mi kutyánk kölykei” jutnak zsírosabb falatokhoz a közkondérokból (mások szerint a vályúból).
Aligha lehet a gazdasági fejlődés és a demokratizálódás közötti összefüggések mérésére alapozott szimplifikált kutatásból olyan messzemenő következtetéseket levonni, mint ahogy tette ezt Jeskó József, január 10-i cikkében. Mindenképpen vitatható az a sommás értékítélet, hogy „Magyarország a hasonló kultúrájú ország-tömbperifériáján, az ortodox kultúrájú országok közelében található”- állítja Stadler János. Várjuk olvasóink véleményét.
Az üldözött keresztényeket támogató Open Doors civil szervezet becslése szerint ma 100 millió keresztényt üldöznek a világban hite miatt. Az első tíz helyből nyolc iszlám többségű állam. Döbbenetes adat. Még döbbenetesebb a csend – az a halk, csak fél füllel és fél szívvel hallható tiltakozás, amit a szabad világból ez a példátlan fenyegetés kivált.
Hacsak nem történik valami rendkívüli esemény, a Klubrádió február 11-én elhallgat Budapesten (vidéki frekvenciáin sugározhat tovább), a Magyar Katolikus Rádió pedig e hét végén lesz kénytelen beszüntetni adását a Kárpát-medencében.
Nem kell rettegnie a médiának, a sajtó szabad Magyarországon, a médiatörvény kommunikálásával voltak gondok, ám kifogások esetén van esély a jogszabály módosítására – állítja Pálffy István, a KDNP képviselője, a törvényhozás Kulturális és Sajtóbizottságának alelnöke, a hvg.hu-nak adott interjúban.
Január 15-én Lejár a Magyar Katolikus Rádió (MKR) frekvenciaengedélye a középhullámú sávon. A szerző értetlenségének ad hangot, hogy senki sem siet a rádió segítségére, és fizeti ki a meghosszabbításhoz szükséges 300 millió forintot.
Az uniós elnökséggel kapcsolatos események, illetve a médiatörvény körüli nemzetközi botrány fejleményei mellett úgyszólván visszhang nélkül maradt az a hír, miszerint egy nemzetközileg elismert londoni csoport Magyarországot a szégyenpadra ültette.
A miskolci történet 2008-ban kezdődött, amikor a Gyurcsány-kormány nevéhez fűződő Fészekrakó-program segítségével kedvezményes svájcifrank-alapú devizahitelhez juthattak azok a fiatalok, akik lakást szerettek volna vásárolni. A koncepció alapvetően jó lett volna, ha leleményes, de nem túl becsületes jogászok, ingatlanosok, banki ügyintézők közösen egy kört alkotva nem játszották volna ki a törvényt. Miskolcon jártunk, kísérőnk a tavaly ősszel frissen megválasztott szocialista önkormányzati képviselő, Varga Gergő volt.
A sajtószabadságról vagy a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló vitákat a választópolgárok többsége nem tartja fontosnak. Erre utal az is, hogy a Fidesz népszerűsége a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint alig csökkent. Húsz évvel a harmadik köztársaság megszületése után nagyon úgy tűnik, hogy a liberális demokráciának csak az intézményrendszerét sikerült adaptálni, az értékeit a társadalom túlnyomó többsége számára nem – hívja fel a figyelmet Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A bírálatokra a legjobb válasz, ha jól működik az ország, ha az őszinte vagy inspirált aggodalmakra a valóság rácáfol. Mindenesetre, gondosabban kell kidolgozni a törvényeket, és kiemelt figyelmet kell fordítanunk a külvilág gyors és hiteles tájékoztatására.
Mi értelme volt tisztességes előkészítés nélkül, a szakmai szervezetekkel és az ellenzékkel való egyeztetés nélkül, rohammunkában keresztülhajtani az Országgyűlésen a médiára vonatkozó törvényeket? – teszi fel a kérdést Elek István Martonyi Jánoshoz intézett levelében.
„Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben…”- szomorkodik „viccesen” Bayer Zsolt, feldühödve a kormányt és személy szerint Orbán Viktort érő heves ballib támadások miatt. Aligha tesz jó szolgálatot szeretett miniszterelnökének. Az időzítés sem szerencsés, éppen az EU magyar elnökségének premierje előtt jelent meg ez az írás. Lesz, aki komolyan veszi.
Érdekes elemzéseket közölt a KSH a tavaly novemberben megjelent GNI Inventory c.kiadványa: ebből kiderült hogy a magyarok a legősibb szolgáltatásra 2008-ban mintegy 165 milliárd forintot költöttek.
Tegnap kivételes élményben lehetett része az újságot olvasó, internetező, közélet iránt érdeklődő embernek. Egyszerre olvashatta az egymással ádáz harcban álló bal és jobboldali pártelit két vezető publicistájának újévi „beköszöntőjét”. Veretes olvasmányok voltak. Kordokumentumok.
Méltatlanul kevés szó esik arról, hogy debütál a Fidesz-kormány új adórendszere, amely pedig jelentősen átrendezi a közteherviselés hazai rendszerét. Az új adószabályozás nem csupán adócsökkentésről szól, hanem arról is, hogy az anyagi javak nemzeti elosztásrendjének új modellje van kialakulóban. Az állampolgárok erről azonban egyelőre keveset tudnak. Vajon miért? Erre igyekszik válaszolni Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.