Remény és aggódás együtt jogos 2009 februárjának elején. Obama lendületesen nekifogott a külpolitikai kapcsolatok átértékelésének, miközben belpolitikáját a demokraták protekcionista nyomása veszélyes irányba fordíthatja. Ez Magyarország helyzetét is tovább rontaná. Tőzsdei körökben máris terjed a következő fekete humor: What is the capital of Hungary? - $50.
A parlament feloszlatásáról szóló javaslatával a Fidesz keresztülhúzta Gyurcsány Ferenc kormányfő számításait, aki éppen ugyanezt fontolgatta. A nagy ravaszkodásba mindannyian belehalunk, a cél most a 350 forintos euró.
Százhúsz éve, hogy a harmincadik évét éppen csak betöltött Rudolf koronaherceg – azaz Habsburg-Lotharingiai Rudolf Ferenc Károly József –, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse az általa két évvel korábban megvásárolt mayerlingi vadászkastélyban 1889. január 30-án lelőtte szeretőjét, Vetsera Mária bárőnőt, majd önmagával is végzett. Halála hatalmas megdöbbenést váltott ki Monarchia-szerte.
Szánalmas és groteszk, időnként pedig gyomorforgató, ahogyan a bulvármédia erőlködik azon, hogy összehozzon valami horrormesét, összeesküvés-elméletet a tavaly december óta nem lelt francia diáklány kapcsán. Kínos lenne beismerni, hogy - a rendőrséggel egyetemben - halvány fogalmuk nincs az egészről.
A címben szereplő megállapítást egy nagyméretű plakáton láttam, a Zeneakadémia előtt, a Liszt Ferenc tér sarkán. A járókelők ügyet sem vetettek rá: konzis fiatalok mentek el mellette hangszertokkal a kezükben, nyugdíjas a kutyáját sétáltatta, a közeli gyermekkönyvtárból egy csapat kisiskolás bújt elő. Egyiküket sem lelkesítette a jelmondat, pedig érdemes lenne elgondolkodniuk rajta.
2008 utolsó napjaiban elhatároztam, egy utolsó próbát teszek a közírással. Eddig rosszul csináltam: kifinomult voltam, ironikus, civilizált és hosszadalmas. Nem használtam durva szavakat. Ám a mi országunk a nemesebb harceszközöket nem becsüli, a bunkósbotot látja a betűben. Miért ne folytassam akkor én is bunkósbottal a személyes szabadságharcomat?
Tavaly a kormány a gazdasági válság kezelésében – és egyúttal saját túlélésének megsegítésében – mindig talált szövetségest az ellenzéki oldalról. Január közepére azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy a december közepén elfogadott költségvetés módosításra szorul. A kormányfő politikája tehát újra külső támogatásra szorul - vélekedik Bozóky Tamás, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
A 2020-as Budapesti Olimpia ügye ma már depolitizálódott, és olyan témává vált, amivel érdemes foglalkozni, hiszen része lett a közbeszédnek és közgondolkodásnak - véli Baranyai Ákos. A BOM főtitkára alább a civil szervezet álláspontját fogalmazza meg a honlapunkon egy korábban megjelent, a budapesti olimpia megrendezésével kapcsolatban kritikát megfogalmazó véleményre reagálva.
Miskolczy Ambrus karcsú könyvét A modern magyar demokratikus kultúra „eredeti jellegzetességeiről” a Napvilág kiadó jelentette meg. Figyelemre méltó olvasmány, ugyanis napjainkban is aktuális kérdéseket feszeget, annak ellenére, hogy több mint két évszázaddal ezelőtti társadalmi és szellemi folyamatokat vizsgál.
Az előttünk álló két év nem csak a politikai programok, a válságkezelő javaslatok, és az ország-stratégiák harca lesz, hanem az is eldől: melyik oldal jobb az állami és uniós pénzek „újraosztásában”. Beindult a kampány, megkezdődött a nagy költekezési verseny is.
Nem először vetődött fel kormánykörökben a családi pótlék alanyi jogúságának megszüntetése. Precedens is volna rá: a Horn-kormány a Bokros-csomaggal gyakorlatban érvényesítette a rászorultsági elvet. E sorok írója a maga részéről támogathatónak gondolja az ötletet. Tisztában van ugyanakkor azzal: a hatalmon lévők nem elvi, társadalomfilozófiai indíttatásból döntenének így. Szimpla fiskális kényszerintézkedésről beszélhetünk. Kiadási oldalon túlterhelt a büdzsé, hát pénzt kell visszatartani. Nyilván onnan, ahonnan épp lehet. Csakhogy ez nem változtat a dolog morális egyenlegének lényegén. Vagyis, hogy összeegyeztethető-e az erkölcsi méltányosságról alkotott fogalmainkkal.
Kanyó András Horthy és a magyar tragédia című, 2008 végén megjelent könyve zavarba ejtő munka. Nem világos, mi a műfaja, mi a tárgya, melyek az elemzés, illetve az értékelés szempontjai, illetve mi indokolta a megjelenését. Elemző kritika mindeddig nem jelent meg a Horthyról, ami azt jelzi, hogy a kritikusok és a történész szakma nem tud mit kezdeni vele. Érdemes felidézni a könyv keletkezésének történetét, bár ettől sem leszünk sokkal okosabbak.
Az évtizede uralkodó kompromisszumképtelenségért, negatív politikai jellegzetességeinkért a jobboldalon általában a Kádár-rendszert, a baloldalon túlnyomórészt a Horthy-érát kárhoztatják. Holott e korszakok inkább elszenvedői (legfeljebb folytatói) voltak a magyar politikai tradícióknak, mintsem alakítói - áll Pétervári Zsolt, a Méltányosság Politikaelemő Központ munkatársának cikkében.
Galvániszappal teli, rozsdásodó hordók százai, kéttucat felgyújtott autó, puskával legyilkolt fülesbaglyok, egy leendő gerincút építési területe, tele szeméttel és romokkal, ahol mintegy ötszáz család él dél-amerikai nyomortelepek körülményei között. „Harmadik világ”, a huszonegyedik századi színvonalat képviselő, épülő toronyházak közvetlen közelében. Munkatársunk Csepelen járt.
Könnyeimet törölgetem a meghatottságtól. Obama mosolyog. Túl van rajta, elmondta az amerikaiaknak a maga őszödi beszédét. A fél világ hallgatta. Hogy az üzenetét megértették-e, a következő négy évben kiderül. Ami minket illet, a beszéd tanulsága az, hogy egyes demokráciákban vannak jó vezetők, akik el tudnak mondani egy őszödi beszédet egyenesen választóiknak, s nem tör ki rögtön a botrány. Más demokráciákban, például a miénkben, ez nem lehetséges. Vezetőink a kemény igazságokat csak a színpad mögött merik kimondani, a közönség pedig megkövezné őket, ha mégis a színpadra merészkednének velük.
Néhány nap különbséggel most volt száz éve, hogy Jack Johnson Sydneyben kiütötte Tommy Burnst, s ezzel az első fekete nehézsúlyú profi világbajnok bokszoló lett. AQ Sydney-i címmérkőzés hatalmas szenzációnak és egyben a fekete emancipáció egyik fontos állomásának számított. Johnson a fekete egyenjogúság emblematikus figurájává vált
Az újabb nacionalista hullám taraja már a balti és a balkáni országok partjait mossa. Tüntetés Rigában, Vilniusban és Szófiában, aggodalom a társadalmi robbanástól Romániában. Európa tragédiája, hogy a mintaországok, a „balti tigrisek”, a balkáni feltörekvők, sőt, az euróövezetből Írország és Spanyolország kerültek leginkább veszélybe. A válság kezelése azonban nem pusztán gazdasági/pénzügyi technika, hanem társadalmi/erkölcsi dialógus is.
Barack Obama újrarajzolná a muszlim világban rögzült Amerika-képet, és azt is tervbe vette, hogy grandiózus beszédet mond valamelyik iszlám ország fővárosában – adta hírül nemrég a média. Mi tagadás, az USA ottani imázsa alapos polírozásra szorul.
Amikor negyvenkét éve új közel-keleti Dávidként legyőzte a vele szemben szövetkező Góliátok seregeit, Izrael népszerűsége csúcsára érkezett. Ma aligha mondható el ugyanez. Az udvarias szólamok, miszerint joga van az önvédelemhez, alig leplezik a tényleges légkör fagyosságát.
Ismét felvetődött: csak azok kapjanak családi pótlékot, akik rászorulnak. Csakhogy mutyizó társadalmunkban nehéz a jövedelmekről reális képet kapni, milliomosok vannak minimálbérre bejelentve. Emellett a szükségszerű adminisztráció pontosan az információhiánnyal küzdő, legrászorultabb rétegnek okoz igazán nehézséget. Nagy az intézkedés politikai kockázata is. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter asszony a Szólás szabadsága című televíziós műsor január 18-i
Szombat este a Szegedi Borfesztiválon a záró dal előtt rövid politikai beszédet tartott.
Több mint egy tucatnyi szakember állította egyöntetűen ezt a Washington Postnak.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
