A közép- és nagyvállalatok inkább költségcsökkentést, létszámstopot vagy technológiai beruházásokat terveznek, derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara minimálbér-kutatásának első jelentéséből.
Bár a felek aláírtak egy hároméves bérmegállapodást, a minimálbér jelentős emelését a jövő éven túl a kormány gazdasági előrejelzéseinek beteljesüléséhez kötötték. A kormány előrejelzései évek óta nem találkoznak a valósággal. Valójában csak annyi biztos, hogy jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum.
Pontos összegekkel és a munkáltatóknak az emeléshez nyújtott segítséggel is előálltak.
Ha minden jól alakul, és békeév lesz 2025, akkor biztos az emelés a miniszterelnök szerint, aki az aláíráskor arra is utalt, hogy jövőre átalakul a gazdaságirányítás.
A Portfolio szerint a béremelésért cserébe a munkáltatók segítséget kapnak.
Az MKIK új vezére szerint eddig jól mentek az érdekegyeztetések, de mehetnének még jobban is.
A Nagy Márton-féle gazdaságpolitika felpörgése nyomán újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak csúszó leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez és az állami összkiadásokhoz képest. Ha az átlagfizetéshez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj annak fele sem lesz, miközben a 2010-es évek első felében még 75 százaléka volt. A 13. havi juttatás csak nyugdíjasvakítás.
A kormány éjt nappallá téve dolgozik a gazdaság talpra állításán, de amíg Németország nem szedi össze magát, a 3 százalékos növekedés sem fenntartható.
Az átlagkereset sem fog kiugróan növekedni a gyenge gazdasági teljesítmény miatt.
Visszakozni látszik a kormány, konzultációt készít elő a témában.
A lap információi szerint a kabinet inkább megtartaná a 2007 óta meglévő juttatást.
Reagált a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a kormány ezer eurós minimálbért és 1 millió forintos átlagkeresetet váró tervére.
Magyar Péter után Orbán Viktor is többször beszélt az egymillió forintos átlagbérről. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteken már a gazdaságpolitika új célkitűzéseként nevezte meg, és felvázolta az emelkedés menetrendjét is. Ő is jövőre ígérte a nagy gazdasági ugrást.
Egymillió forintos minimálbért ígért Magyar Péter 2030-ra, két-három éven belüli egymilliós átlagbérrel kontrázott erre rá Orbán Viktor. A 2022-eshez fogható infláció vagy 500 forint környéki euróárfolyam lehetne az eredmény, ha ezt bármelyikük is megpróbálná megvalósítani.
Éjszaka jelent meg egy jogszabálytervezet, amelybe belekerült, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér felét. Ezzel jelenleg 301 ezer forint is lehetne a minimálbér.
A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámítása szerint évente 12 százalékot emelkedhet a minimálbér, amivel az átlagkereset feléhez közelítené az összeget a kormányzat. A garantált bérminimum ennél jóval alacsonyabb ütemben nőne ez idő alatt.
A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei egyetértettek, hogy a minimálbérnek 2027-re el kell érnie az átlagkereset 50 százalékát. Ám csak a – jelenleg mintegy havi 40 ezer forinttal – alacsonyabb rendszeres átlagkereset 50 százalékát.
Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között? Mennyire felel meg ez az összeg a gazdasági valóságnak? Meg lehet-e élni a minimálbérből? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat gazdasági podcastunk évadnyitójában.
Néhány hónapon belül akár 2000 milliárd forint is rászakadhat a magyar gazdaságra, de ez csak azoknak feledteti az elmúlt két szűk esztendőt, akik a válsághatások ellenére képesek voltak megtakarításra.
A minisztérium szerint figyelembe kell venni a garantált bérminimumot is a valós képhez, így az ország már nincs is az utolsó előtti helyen.
A későbbi leminősítésre utaló döntést három év stabilitás után hozta meg a hitelminősítő, amely a kormányzati lépésekkel indokolta a változtatást.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
