A hét, amikor Magyarország visszacsúszott a veszélyzónába
Magyarország megítélése lassan a 2008-as válság napjait idézi: a kormány szerint csak a forint elleni spekulánsok keltik ezt az érzést, a gazdaságpolitikával továbbra sincs baj. A Széll Kálmán-terv hangsúlyosan kiadást csökkentene, míg a 2012 -es költségvetésből a bevételnövelés köszön vissza: ettől még épülhetne egymásra a két dokumentum, de nem úgy tűnik. A hvg.hu heti gazdaságpolitikai összefoglalója.
Kedd kora délután az euró árfolyama átugrotta a 300 forintot, és a svájci frank is 245 forint felett járt. Az euró azóta is e körül a lélektani határ körül billeg.
Az ország csődkockázatát mutató felár (CDS), amely egy államcsőd bekövetkeztére kínált biztosítás árát jelzi, legutóbb a Gyurcsány-kormány bukása előtt volt ilyen magas, mint az elmúlt héten. A kormánynak nem volt sok szava mindehhez, pedig Navracsics Tibor 2009 februárjában még ellenzékben azt mondta, hogy a 300-as euró/forint keresztárfolyam önmagában is jól jelzi a kormányzati politika kudarcát.
Bár a Fitch Ratings, az egyik globális hitelminősítő nem rontott Magyarország hitelminősítésén, péntekre mégis elterjedt a pletyka: a Standard and Poor's októberi felülvizsgálata nem lesz ennyire könyörületes. Az ország jelenleg valamennyi nagy hitelminősítőnél csak egy osztályzattal van a már befektetésre nem ajánlott bóvlikategóriától.
Az adósminősítésünk lerontása könnyen forintgyengülést, az államadósság finananszírozásának drágulását, és emiatt újabb költségvetési kiigazítást vonna maga után.
Kilencedik legkockázatosabb: Albánia társaságában
A romló növekedési kilátások és az európai adósságválság ismét kiélezték a befektetők érzékszerveit azon államokkal szemben, melyek iránt amúgy is gyenge a bizalom. Nem sok jót jelez, hogy Magyarország a héten visszakerült a veszélyzónába, a tíz legkockázatosabb államadósság-törlesztő ország közé. Az indoklás a devizahitelesek végtörlesztéséről szóló törvényt is nevesíti az okok között. A héten egyébként Surányi György is arról beszélt, hogy a törvény miatt ismét "visszakerültünk a radarra": míg a görög helyzetnek szeptemberig nem volt hatása a forintárfolyam, a kamatmozgások és a kockázati prémiumok tekintetében, "ez az elmúlt két-három hétre már nem mondható el."
A kormány hivatalosan tagadja, hogy a gazdaságpolitikájának bármi köze is lenne egy esetleges leminősítéshez, és külső gazdasági folyamatokkal magyarázza a romló befektetői hangulatot. A hétvégi Magyar Nemzet egyenesen azt sejteti, hogy a Budapesti Értéktőzsde indexének 2,5 százalékose esése, valamint a forintgyengülés mögött a külföldi tulajdonú bankok által ösztönzött spekuláns támadás húzódik. (Ezek lennének azok a bankok, amiket a végtörlesztéses törvény leginkább sújt.)
Egy esetleges elővigyázatossági IMF-hitelkeretet több elemző is kívánatosnak ítélt: Magyarország "függetlenségi harca" miatt ez azonban itthon, hivatalos körökben szóba sem került.
Megdőlt a büdzsé?
Miközben a kormány nem érti, a befektetőkben hogyan merülhet fel kétely azzal kapcsolatban, hogy a másfél százalékos növekedési várakozás és az ezermilliárdos kiigazítás végrehajthatósága megalapozott, a héten is kiderült néhány dolog, ami nem épp a kabinet szavahihetőségéről ad tanúbizonyságot.
A Nemzetgazdasági MInisztérium meglepő módon arról számolt be Brüsszelnek, hogy a 2011-es költségvetés pénzforgalmi hiánya jelentősen, mintegy 300 milliárd forinttal magasabb lesz év végére, mint a törvényben rögzített cél, vagyis megdől a büdzsé. Amikor a hvg.hu ezt számon kérte, a Kormányszóvivői Iroda közölte, nem száll el a deficit, a magyarázatból viszont az derült ki, hogy mégis.
Annyi biztos, a költségvetés hiánya eddig elég rosszul fest: az első kilenc havi deficit ugyanis már a megemelt éves terv 132 százalékát is meghaladja. Ha az eredeti, tavaly decemberben elfogadott hiánycélt vennénk, annak több mint a 228 százalékát értük el. Erre mondja a kormány szinte már mantraként: 530 milliárd a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból - vagyis az "áttérített" magánnyugdíjpénztári vagyonból - csak az év végén érkezik be.
Reformígéretek és könyvelési trükkök
A 2012-es költségvetésről is egyre-másra derülnek ki apróbb trükkök. Hiába kerestük a héten, mégse találtuk a jövő évi költségvetési tervezetben a Széll Kálmán-tervben meghirdetett, a rokkantnyugdíjakon tervezett jelentős spórolást. (Az viszont már most látszik, hogy nem lesz haszontalan a Bajnai Gordon és Oszkó Péter nevével fémjelzett Haza és Haladás alapítvány Közöskassza.hu címen indult kezdeményezése, amely azt a célt tűzte ki, hogy magyarra fordítja a költségvetést és rámutat a könyvelési trükkökre.)
A tavasszal bejelentett Széll Kálmán-terv alapján a kormány rendkívüli felülvizsgálattal csökkentette volna a rokkantnyugdíjasok számát, és ezzel három év alatt mintegy 117 milliárd forintos kiigazítást ért volna el. Mint a hvg.hu megtudta, senkit nem rendelnek be rendkívüli felülvizsgálatra a rokkantnyugdíjasok közül. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kabinet gyakorlatilag letett arról, hogy százezres nagyságrendben vezényeljen vissza a munkaerőpiacra ilyen ellátásban részesülőket.
A költségvetési tervezetben a kormány ismét megígérte, hogy 2012-ben karcsúsítja a közszférát, akárcsak tavaly. Az idei 25-30 ezer fős tervezett állománycsökkentésnek azonban eddig legfeljebb a negyede valósult meg, az ennél szerényebb jövő évi 5500 fős létszámcsökkenési terv pedig nagyjából annyi, amennyivel egyébként is változik a létszám, ha nem vesznek fel új közalkalmazottakat a kilépők helyére. A kormány ugyanakkor az államigazgatásban is jelentős spórolást tervezett még a tavasszal bejelentett reformcsomagban.
A héten rámutattunk, hogy a honvédség fejlesztésére a kormány mindössze annyi pénzt címkézett meg, amennyit a minisztérium az ingatlanokból és a lestrapált harci járművekből (például a MÍG-29-esekből) ki tud árulni. Ez azonban még szerencsés esetben is csak a lecsúszás megfékezésére lesz elegendő, a NATO pedig ennek valószínűleg nem fog örülni.
Csütörtökön a sajtóban először számoltunk be arról, hogy bővül az először hamburgeradónak, majd ennek kiesését követően chipsadónak hívott népegészségügyi termékadó alá vont termékek köre. A kávé kilogrammja után 250, az ízesített sörök litere után 35, az alkoholos frissítők esetében pedig literenként 100 forint extra adót kellene fizetni.
A takarékok háborút akarnak
Egyre több jel mutat arra, hogy kirobban a forinthitel-háború.
Míg a kereskedelmi bankok igyekeznek hűteni a végtörlesztéssel kapcsolatos ügyfélvárakozásokat, és megemelték az áthidaló forinthitelek kamatait, a takarékszövetkezetek egyre-másra jönnek ki ajánlataikkal. Az utóbbiak azt is egyértelművé tették, hogy nem szeretnék, ha az Alkotmánybíróság megtorpedózná a végtörlesztésről szóló törvényt: emiatt nem is csatlakoztak a Bankszövetség alkotmánybírósági beadványához, amelyben az a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvény megsemmisítését kéri. A takarékszövetkezetek 80 százalékát tömörítő OTSZ inkább azt ajánlotta tagjainak, hogy mindenki a saját üzleti érdekei mentén döntsön.
Rogán Antal a banki forinthitel-kamatok hirtelen megemelkedését látva kartellgyanú miatt kedden a Versenyhivatalhoz fordult, pénteken pedig közölte, tovább szélesítené a kedvezményes végtörlesztési lehetőséget igénybevevők körét - ezúttal a devizahitelesekkel (tehát, akik devizában törlesztenek, csak forintforrásuk van hozzá). Emiatt rövid időn belül másodszor módosulhat a törvény.
Ha már erre sor kerül, a képviselőknek foglalkozniuk kellene azokkal a kiskapukkal, melyeket a hiányos részletszabályok miatt a bankok igyekeznek kihasználni. Erre példa, amit elsőként az Erste alkalmazott: azok, akik építési hitelt vettek fel, de a szakaszos folyósítás miatt az egyik hitelrészletet a törvényben meghatározott árfolyamnál rosszabbul váltották, a bank értelmezése szerint nem élhetnek a kedvezményes végtörlesztéssel.
Vannak azonban, akiknek mégsem annyira akaródzik megszabadulni a devizaadósságtól, mert attól tartanak, hogy a végtörlesztésükre felfigyel az adóhatóság. Kiderült ugyanis, hogy a NAV vagyonosodási vizsgálatot folytathat a végtörlesztőknél, és megkérdezheti, honnan lett pénzük. A kis halaknak azonban valószínűleg nincs mitől tartaniuk, a hatóság ugyanis inkább 11 millió forint felett keresgél.
Túl az energiastratégián
Lényegében az eredeti formájában és tartalommal, nagy többséggel fogadta el a parlament a Nemzeti Energiastratégiát, ami az utóbbi másfél évtized legfontosabb energetikai dokumentuma. Az atomenergiára, a meglévő szénpotenciál jobb kihasználására és egyre inkább a megújuló energiára alapozó stratégia megvalósításával kapcsolatban azonban máris problémák látszanak. A zöld energiában érdekelt befektetők egy csoportja kiáltványnak is beillő megállapításokat hozott nyilvánosságra, melyből az olvasható ki, hogy ha a kormány továbbra is halogatja az őket segítő feltételrendszer kidolgozását, a befektetők a környező országokba mennek át.
Az anyag megjelenésének napján szivárgott ki az a hír, hogy a kormány jövő nyárig biztosan nem tudja bevezetni a hiányolt támogatási rendszert (METÁR), mert ahhoz még az alapvető adatok bekérése is csak folyamatban van. Az érdemi munka pedig csak azt követően indulhat el majd a minisztériumban, illetve az ezzel megbízott Magyar Energia Hivatalban.
Csökkenő uniós pénzek?
Csütörtökön mutatta be az Európai Bizottság a 2014 és 2020 közötti pénzügyi ciklusra vonatkozó költségvetési tervezetét. Azáltal, hogy a régiókat átszabják, és új számítási modellt léptetnek életbe, a megszerezhető uniós kohéziós forrásokat Magyarország esetében a GDP-hez mérten 2,5%-ban maximálnák a hét év átlagában.
Ezzel Magyarország kevesebbet hívhatna le, mint korábban, ami miatt - két balti állam kormányfőjével együtt - Orbán Viktor már levélben tiltakozott is.
Egy nappal a tervezet nyilvánosságra kerülését követően egy uniós bürokrata jelenlétében számolt be az NFÜ elnöke arról, hogy milyen jól haladunk a jelenlegi ciklus pénzeinek lehívásával: ezt nagyon fontos bizonyítani ahhoz, hogy elhitessük, képesek vagyunk az önrészt mellé tenni a támogatásoknak, így emiatt nem kurtíthatják meg a kohéziós, illetve regionális uniós pénzeket.
Steve Jobs halott
Szerda este elhunyt az ezredforduló gazdaságát is gyökeresen megváltoztató Apple-alapító, Steve Jobs, akinek a nevéhez olyan korszakalkotó termékek fűződnek, mint a MacIntosh, az iTunes, az iPhone és az iPad. Ez a hír a héten szinte minden más eseményt felülírt a nemzteközi sajtóban - természetesen azt is, hogy egy nappal korábban az Apple rendes, őszi rendezvényén az iPhone 5-t, a várt szupertelefont nem mutatták be.
Az évek óta betegeskedő Jobsot világszerte sokféleképpen méltatták; Barack Obama elnöktől Beck Györgyön (és az itthoni IT-gurukon át) a világban felkapott vagy ismeretlen művészeiig sokan hangot (vagy képet) adtak gyászuknak. A cég részvényei a halálhírre esni kezdtek, de kis időre rá az Apple-papírok árfolyama ismét felfelé korrigált - mint évek óta mindig.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
