szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A parlamenti szavazógéppel felpörgetett adótörvény módosítási nagyüzem vörösen izzó költségvetési bevétel-generátort helyezett üzembe 2013-ra. A bemutatott hazai gazdaságpolitikai lendületvételen azonban előbb egy zágrábi bírósági ítélet, majd az uniós költségvetési tárgyalások sikertelensége, végül pedig Magyarország ismételt leminősítése hagyott érzékeny nyomot. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Izgalmasnak nem mondató zárószavazáson, 230 igen, 65 nem ellenében a parlamenten zakatolva átrohant a jövő évi költségvetést újfent felülíró törvénymódosítási dömping. A képviselői gombnyomogatások előtt még változtatott néhány ponton az előző pénteken benyújtott elképzeléseken Matolcsy György Nemzetgazdasági Minisztériuma (NGM), de végül a jövő évi büdzsét 93 javaslattal érintő csomag simán átment.

Milliárdos pluszbevételek kreativitásból

Túlnyomó részt újabb többmilliárdos kormányzati bevétel-generáló törvények születtek. Ilyen a 130 milliárdot jelentő, a pénzforgalomra terhelt két-, illetve háromezrelékes tranzakciós adó, a mégsem felezett, 72 milliárdos kincstári többletbevétellel számolt bankadó, de a sávosra alakított helyi iparűzési adó és a megemelt szinttel adóztatott cafetetia is. Jövőre kivezetik a szuperbruttót, így 2013-tól mindenkinek 16 százalékos szja-t kell majd fizetnie. Kikerül az adórendszerből a legtöbb iparági különadó - igaz, ez az energiaszolgáltató cégeknek valójában azzal jár, hogy még rosszabbul járnak: 2013-tól a vezeték- és csatornaméterre fizetett közműadón kívül 31 százalékos jövedelemadó-puttonyt is kaptak.

Matocsy György tízmilliárdokat talált itt is, ott is a 2013-as költségvetéshez
Túry Gergely
A közműadó ügyében egy hét alatt több alapvető változásra is igent mondtak a képviselők, ami a kérdés végiggondolatlanságát mutatja. A korábban a víz-, gáz-, áram-, csatorna- és telekom cégek vezetékei, csatornái után a méterenként 100 forintos fizetési plafonnal önkormányzati bevételnek kikiáltott teher az utolsó pillanatban 125 forintra változott, és a központi költségvetésbe vándorolt, amit kedden sürgős eljárással fogadtatott el Matolcsy György. Az önkormányzatok kihagyása miatt a Facebookon panaszkodott Bencsik János, míg  Tarlós István (aki a közműadóból részben tehermentesíthetőnek várta a BKV hiány finanszírozását) egyelőre reménykedik.

Pénteken azonban az is kiderült, hogy a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályszöveg már a három nappal korábban fixáltakon is korrigál, és a közműadó alól mégsem mentesülnek majd a gáz-, és villamos energia szolgáltatás gerincvezetékeit tulajdonoló cégek (mint ahogy arról korábban döntöttek).

Utazási-kedvezmény sokk

A kormányzati kapkodás jeleit mutatta az is, ahogy a kormány egyértelművé tette: most már hozzányúl az utazási kedvezményrendszerhez. A terv az, hogy a mostani 38-ból összesen négy kedvezménycsoport marad, és ezzel húszmilliárdot spórolna az állam. Az évek óta fel-felbukkanó témával kapcsolatban az a meglepő, hogy a legújabb nekirugaszkodásról úgy mondott konkrétumokat egy kedd esti rádióműsorban Völner Pál, az NFM államtitkára, hogy korábban erre jel sem utalt.

Áprilisban még az hangzott el, hogy a 65 év felettiek, a hat éven aluliak, a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők kedvezményei maradhatnak meg, de konkrétumokat tavasszal Völner csak nyárra ígért; hogy aztán a jövő évi költségvetés első verziójából csak az tűnjön biztosnak, hogy drasztikus változásokat készít elő a kormányzat, és csak ezt erősítették meg újfent szeptemberben is. A MÁV-Startnak valószínűleg nem szóltak, mert a cég szerdán kiadott közleményéből némi meglepettség olvasható ki: a vasútnál úgy tudták, még tart az egyeztetés.

Előre iszik-e a kormány a kevesebb kedvezményes jegyből remélt plusz bevételekre?
MTI / Mohai Balázs
Ezek után az végképp meglepő, hogy pénteken Gíró-Száz András kormányszóvivő konkrétumként azt közölte: jövőre a 6 év alatti kisgyermekek, a fogyatékkal élők és kísérőik, a diákok és a 65 év feletti nyugdíjasok kedvezménye marad – mert a nemzetközi szervezetek kérésére racionalizálni kell a rendszert. Arra azonban egy lapunknak nyilatkozó szakértő rámutatott: mivel a diákok és nyugdíjasok kapják a kedvezmények zömét, így nem valószínű, hogy az egyébként is csak részben finanszírozott állami engedmények elvételéből a cég éves működési költségének tizede megfogható.
Újranövesztjük a karbonszárnyakat

Pénteken az NGM törvénymódosító csomagot adott be, ami lendületet adhat a magyar emissziós vagyon felhasználásához. A módosítás a 2008-12 közt az EU szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerben létrejött, mintegy 18 milliárd forintra becsült kvótavagyont érinti, amit eddig nem használtak föl. A 2010-es kormányváltás óta kifejezetten kudarcos magyar CO2-vagyon gazdálkodásra ráfér már a jó hír, mivel az elmúlt években a Gyurcsány-, Bajnai és Orbán-kormányok hiteltelen kvótapolitikái miatt százmilliárdoktól esett el az energiahatékonysági programokra szomjazó gazdaság. A téma újra megtalálásának bizonyítékaként a kormány hét végén benyújtotta az új, eu-normákat jobban figyelembe vevő karbon-értékesítési jogszabálycsomagját.

Sanader-ügy: Mol dúrban

Ebben a közegben robbant Horvátországban a hír: első fokon 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Zágráb Megyei Bíróság Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt, miután bizonyítottnak látták, hogy Sanadert megvesztegették annak érdekében, hogy az Ina vezetését a Mol megszerezhesse. A bejelentést követően lejtőre csúsztak a Mol papírjai, a BÉT-en: egy óra alatt 600 forintot esett az olajipari papír értéke. És bár a Mol közleményben cáfolta az ügyben az érintettségét, majd tárgyi tévedésekre hivatkozott a bírósági döntéssel kapcsolatban, azt nemzetközi jogászok a hvg.hu-nak egyértelműsítették: az ítélet jogerőre emelkedése esetén a Mol többet is bukhat a Sanader-ügyön a pusztán rossz hírbe kerülésnél. Szombaton ugyan Áder János Pécsett az országos horvát napon azt mondta, hogy a horvát-magyar kapcsolatok még soha nem álltak ilyen jól, mint most, de ha a horvátok valóban kérni fogják Budapesttől Hernádi Zsolt (Mol elnök-vezérigazgató) kiadatását, mivel az Ina-Mol párbaj eddig is gyakran vált átpolitizálttá, aligha marad mindez így.

Büsszeli költségvetés: patt

Megállapodás nélkül ért véget pénteken a 2014-2020 közti hétéves költségvetésről szóló brüsszeli csúcstalálkozó. Miután előző nap a 27 tagország állam- és kormányfői eredménytelenül egyeztettek Herman Van Rompuy-jal, az Európa Tanács elnökével, éjszaka felfüggesztették a tanácskozást. Noha előzetesen volt egy kis esély a brüsszeli megegyezésre - aminek középpontjában az EU büdzsé lefaragásának mértéke és lehetőségei álltak -, végül nem sikerült áthidalni azt a szakadékot, amely a kiadások drasztikus visszanyesését követelő britek és az ennél kompromisszumkészebb tagországok között keletkezett. (Van Rompuy javaslata - 80 milliárd eurós vágás mellett 972 milliárd eurós főösszeggel számolt, Cameron „kötötte az ebet” a 886 milliárd eurós határra letornászott „karóhoz”. Orbán Viktor avantgárd tárgyalásokról beszélt, és arról, hogy Magyarország számára előnyösebb az, hogy nem jött létre most a megállapodás. A következő heteken az ET konzultációkkal kell, hogy az álláspontok közelítését kicsikarja.

Nálunk lett a legfeketébb ez a péntek

Miközben Amerika a Hálaadást követő péntekre időzített kereskedelmi boomra koncentrált, és azt találgatta, hogy ismét az év legnagyobb kiskereskedelmi forgalmat hozó napja lesz-e az akciózás napja, a Black Friday értelmezés egy másik dimenziójának futott neki a Standard & Pool’s-nak köszönhetően Magyarország. A nemzetközi hitelminősítő délután azt közölte Londonban, hogy egy fokkal lerontják a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását, mert úgy látják, hogy a magyar gazdaságpolitika keretrendszere tovább gyengült. Az elemzők szerint az irány megjósolhatatlanná vált, és az adóemelések, illetve a költségvetési megszorítások miatt erősen kétséges a növekedés is.

 

Magyarország besorolása: továbbra is bóvli
MTI / EPA
Az NGM felháborodott hangú levélben reagált, szerintük nem is hitelesek a hitelminősítők, és őket kellene leminősíteni, mivel bár elismerik a magyar gazdaság teljesítményét, olyan gazdaságok közé minősíti le, ahol nincs 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal működő ország, olyan, ami csökkenő pályára állította az államadósságát és amelynek a folyó fizetési mérlege tartós aktívumot mutat. Az S&P’s döntésével ugyan a city több elemzője sem teljesen ért egyet, de – mint az szinte napra pontosan egy éve megtörtént – a Moody’s és a Fitch Rating is ugyanebbe az irányba mozdul majd. Ennek alapját leginkább az jelentheti, hogy hónapok óta nincs érdemi egyeztetés a kormány és a a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) delegációi között.

(A Fitch előzetesen már jelezte: karácsonyig felülvizsgálja a magyar adósbesorolást, de nem sok jót ígér, hogy a hitelminősítő már októberben figyelmeztette Magyarországot: ha jót akar, ne próbálja meg az IMF nélkül.)  Noha Orbánék álláspontja továbbra is az, hogy ez ügyben a nemzetközi szervezeteknél pattog a labda, a jelek szerint a magyar kormány a korábbiakhoz képest is kevésbé töri magát a megállapodási hajlandóság látszatának fenntartására is. A leminősítés hírére pénteken késő délután esni kezdett a forint árfolyama. Elemzők szerint az igazi piaci hatás azonban majd a hétfői piacnyitás után várható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!