Hárommilliárdból lett 32: azóta sem versenyezhetett semmi a Margit híd árainak elszállásával

Fülöp Máté

Kicsit több, mint ötszörösére drágul az átlagos magyar gigaberuházás, mire eljut a végére. Pedig ennél a számításnál még jóindulatúak is voltunk, és úgy számoltunk, hogy a még most is futó projektek ára nem fog tovább nőni. Azt jó eséllyel sejthetjük, hogy amikor egy-egy politikus kiáll egy beruházás első ígéretével, annak az árnak, amit mond, a világon semmi köze nincsen ahhoz, amennyit végül elköltenek, de hogy mennyire, az még minket is meglepett.

A 4-es metrót hatodannyiból szerették volna kihozni, mint most az olimpiát.

Stiller Ákos

A menet közben elszálló ár persze nem hungarikum (a tokiói olimpia szervezői most például az eredetileg tervezett költség négyszeresénél járnak, pedig hol van még 2020), és nálunk sem újdonság. Kormányok jönnek, kormányok mennek, de az árak ugyanúgy elrohannak az építkezés, sőt, már a tervezés közben is. Emlékeznek például arra, amikor 2003-ban megígérték, hogy 3-5 milliárd forintból megújul a Margit híd? 2011-re alig 32 milliárdból el is készült. A 4-es metró is három és félszeresére drágult menet közben – igaz, azt 14 év alatt hozták össze, a vizes vb ennél sokkal nagyobb drágulást már alig több, mint másfél év alatt elért. És ezek még csak a kanyarban sincsenek, ha azt nézzük, a Liget Projektnél vagy az esztergomi vasútnál miket ígértek, és hol tartunk most.

hvg

Hét híres-hírhedt beruházást hasonlítottunk össze: a Margit híd és a 4-es metró még nagyrészt az előző évtized legendás drágulásai voltak, a Várkert Bazár már az Orbán-kormányokhoz kötődik, az esztergomi vasút építése, a Liget Projekt, a Puskás-stadion és a vizes vb pedig még most is falja a közpénzt. Az áraikat persze értelmetlen volna egymással összehasonlítani – azt viszont, hogy az eredeti ígéretekhez képest mennyit drágultak, ahogy haladt előre az idő, látványos egymás mellé tenni. Az első ígéretnek a végső ár átlagosan az 539 százaléka.

Már nem egyben drágulnak, csak sok-sok apró lépésben

Mostanában egészen más az áremelkedés, mint tíz évvel ezelőtt. Épp csak a végeredmény ugyanaz: elvétve találunk olyan projektet, ahol ne lett volna a végösszeg az eredetileg ígértnek legalább a háromszorosa. A drágulás folyamata azonban egészen más. Régebben ahhoz szokhattunk hozzá, hogy a legnagyobb beruházások költségei évről évre nőttek meg, akár több tízmilliárd forinttal. Most ekkora egyszeri drágulás már ritka, helyette gyakran havonta, vagy még sűrűbben érkezik néhány milliárd forintos közbeszerzés.

A Budapest–Esztergom-vasutat 20 milliárdból szerették volna modernizálni, most a 120 milliárd sem kizárt, de legalább öt perccel rövidebb az út.

Fülöp Máté

A politikusok ígéretei is mások, mint korábban. Régen általában egy-két év eltelt a beruházás bejelentése óta úgy, hogy a tervezés az elsőnek bemondott ár mellett folyt – mostanában ilyesmit csak a Várkert Bazár és a Liget Projekt esetében láthattunk, általában ennél sokkal hamarabb szállnak el az árak.

A vizes vb döbbenetes áremelkedést produkált már a korai időszakban is: még kétéves sincs a beruházás, máris az eredeti terv 4 és félszerese fölött jár az ár. Ennyire rövid idő alatt ennél nagyobb drágulást egyedül a Liget Projektnél láthattunk, de ott is csak azért, mert elsőre egy látványosan olcsó, 20 milliárd forintos árat ígértek, onnan nem volt nehéz durván felfelé menni. Amikor ugyanennyi idő telt el az ötletelés kezdete óta, a 4-es metrónál még mindig az eredeti árral számoltak, de még a Margit híd is csak alig a háromszorosára drágult.

hvg

A hídfelújítás nyolc év alatti 966 százalékos drágulása egyelőre verhetetlen. Persze lentről indultak: 2003-ban még arról volt szó, hogy 3 milliárd forint környékén meg lehet úszni az egészet. Mire két évvel később elkezdték az előkészítő munkát, már 5 milliárdnál jártak, a tenderbontáshoz 21 milliárdra értek el, onnan pedig 32 lett a végeredmény. A vizes vb valószínűleg azért a közel tízszeres drágulásig nem jut el, de ezt csak azért jelenthetjük ki bátran, mert idén nyár után többet nem költhetnek rá.

A Várkert Bazárt többször is átadták, de az, hogy az ára csak az eredeti terv duplája lett, még egész alacsonynak is számított.

MTI / Illyés Tibor

A 4-es metró ellenben labdába sem rúghat a világbajnokság mellett. Az volt ugyan a legdrágább mind közül, abszolút értékben a 322 milliárdos drágulását egyetlen beruházásé sem közelítheti meg, de az áremelkedésének tempója sehol nincs a vizes vb-éhez képest. Volt egy pillanat a metróépítés alatt, amikor úgy tűnt, hogy négyszeresnél nagyobb lehet a drágulás – ekkor döntöttek úgy, hogy spórolnak, nem épül meg a Bosnyák térig, inkább a Keleti pályaudvar lesz a végállomás. Ugyanezt a drágulást a vb-nél tavaly decemberre sikerült elérni, mindössze 21 hónap alatt.

De a Margit hidat kivéve ezek a legendás pénznyelők a dobogóra sem értek fel. Az esztergomi vasút például 2012-ben 20 milliárd forintról indult, 2015-re 78-nál tartott, a friss hírek szerint pedig a 120 milliárdos végösszeg sem elképzelhetetlen. Igaz az is, hogy itt a beruházás is sokat változott, többet újítottak fel, mint ahogy tervezték, és az állomások is megújultak – most egyébként öt perccel rövidebb az út a fővárosból Esztergomba, mint korábban. A Városliget átépítése az eredeti, húszmilliárdos ígéret helyett már 160 milliárdnál tart, és ott a munkák nagy része még hátravan. (Pedig itt még igazságosak is voltunk, és nem azzal a 3,7 milliárdos ígérettel számoltunk, amit legelőször bemondtak 2011-ben – akkor még csak a múzeumfelújításokról volt szó, és nem a teljes Liget átalakításáról.) A Puskás-stadion pedig úgy tart most 105 milliárd forintos tervezett költségnél, hogy hat éve még 40 milliárdról volt szó. Ehhez képest a Várkert Bazár kétszeres drágulása már egészen barátinak tűnik.

Eredetileg úgy volt, hogy 2015-re már át is adják az új Puskás-stadiont. Mostanra legalább lebontották a régit, és kiírták a közbeszerzést az építkezésre.

Túry Gergely

Budapest 2024 – az álmok álma?

A legnagyobb falat természetesen a 2024-es budapesti olimpia lenne, ennek már a 774 milliárdos tervezett költsége is több, mint a háromszorosa annak, amit akkor kapunk, ha az összes többi beruházás elsőre megígért árait összeadjuk. Néha már most is hozzácsapnak százmilliókat a tervezés költségeihez, a tanácsadás ára pedig már most az eredeti terv 138 százalékánál jár, egyebek között például arra hivatkozva, hogy a rómaiak visszavonták a saját pályázatukat. A NOB számára különösen fontos, hogy olcsó legyen a rendezés. Los Angeles most 1535, Párizs pedig 1912 milliárd forintos rendezéssel számol.