Benyújtotta a kormány a 2020-as költségvetés tervezetét – Varga Mihály a családok támogatásának költségvetéseként jellemezte a büdzsét. A családokra összesen 2227 milliárdot költ az állam 2020-ban. Az oktatásra azonban nem szánnak többet, mint a korábbi években, és a nyugdíjasokat sem fogják kényeztetni.

Beadták a költségvetést megalapozó törvénycsomagot is, ezzel több tucat törvényt írnak át. Nehezebben verhetik például magukat adósságba az önkormányzatok, kimondják, hogy nem veszti el közpénz jellegét a támogatás, amelyet az MNB-alapítványok adnak, tovább halogatják a szociális temetést, a volt közmunkásokat pedig szövetkezetekbe terelik. Arra ad még néhány hónap haladékot a kormány, hogy a szállásadók adatokat szolgáltassanak a vendégeikről, és még azt is megmondják a törvényhozók, hogy mi számít rossz ételnek. Betettek a csomagba egy olyan paragrafust is, amely alapján fizetős lesz a cégadatok lekérése.

És nincs vége: elkészült az adótörvényeket módosító csomag is. Az ide igazoló külföldi sportolókat fogják támogatni, a legalább négy gyereket nevelő nőknek pedig egész életre szóló szja-mentességet kínálnak, legalábbis a munkából szerzett jövedelmeik után.

Máté Péter

Varga Mihály a Figyelőnek adott interjúban arról is beszélt, hogy 2022-re be tudnánk vezetni az eurót, ha akarnánk, és arról is szót ejtett, hogy ha a német gazdaság lelassul, azt nem fogjuk megérezni, de ezt szinte senki nem vette észre. Két teljesen más mondatra kaptuk fel a fejünket. Amikor ugyanis megkérdezték a pénzügyminisztert, mit üzen a nyaralni indulóknak, mikor váltsanak eurót, azt válaszolta: „Izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek. Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon.”

Ezt a jótanácsot több kormánytag sem fogadta meg. Orbán Viktor az elmúlt két évben Horvátországban nyaralt, de a Rogán családról is készült már videó a spanyol tengerparton. Arra azért nagyon odafigyelnek a politikusok, hogy amikor megkérdezik őket erről, magyar helyet jelöljenek meg, ahol lehetőleg minél szerényebb körülmények között tudnak pihenni.

Gazdaságpolitikai tanácsokat adott az Európai Bizottság Magyarországnak – legalábbis első ránézésre. Valójában ledorongolta a kormányt a testület az Európai Tanácsnak leadott véleményében. A gazdasági növekedés ellenére a kormány nem képez tartalékot a rossz időkre, pedig a GDP 1 százalékának megfelelő, azaz nagyjából 400 milliárd forintos kiigazításra volna szükség – írták. Szóvá tették a munkaerőpiacon tapasztalható egyenlőtlenségeket, nem csak a nők alacsonyabb arányú foglalkoztatását, hanem más hátrányos helyzetű csoportok, például a fogyatékkal élők vagy a romák helyzetét is. Most is kritizálták a közmunkarendszert, a magyarok rossz egészségi állapotát, és a szegény területeken krónikus orvoshiányt is. De arról is írtak: „számos mutató utal arra, hogy Magyarország korrupciós kitettsége nőtt az elmúlt években”. Ami pedig az adórendszert illeti, még mindig magasak az alacsony keresetűek közterhei, és továbbra is jelen vannak azok a különadók és kisadók, amelyek bonyolulttá teszik az adózást.

A hét képe: a kormány megveszi Budapest harmadik legmagasabb építményét, a Száva utcai adótornyot a Magyar Telekomtól.

MTI / Róka László

Óriási volt a roham a bankokban a Magyar Állampapír Pluszért. Június 3-tól lehetett jegyezni az új állampapírt, és már az első napon tömegek álltak sorban a Magyar Államkincstár Baross utcai ügyfélszolgálatán, az Államadósság-kezelő Központ Csalogány utcai székházában, valamint az Erzsébet téri kormányablaknál is. A meghirdetett 100 milliárd forintos keret ötöde az első napon ebédidőig elfogyott.

A Magyar Állampapír Pluszt első körben péntekig lehetett jegyezni. Öt évre akár 27 százalékos kamatot ígérnek, évente büntetés nélkül ki lehet belőle szállni, sőt bármikor máskor is, mégpedig szinte elhanyagolható veszteséggel. Az Államkincstár mindenkit igyekezett megnyugtatni: nem fog elfogyni az új állampapír.

Súlyos társadalmi áldozatok árán fenntartja a kormány a gazdasági stabilitást, a GDP növekszik, de a grafikonok nem hosszabbíthatóak meg a végtelenig – erről beszélt Chikán Attila a 24.hu-nak adott interjújában. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint a kormánynak víziója van, klasszikus értelemben vett, a célokat és eszközöket összerendező stratégiája nincs. Chikán szerint a legfontosabb mutatók legtöbbjében, legfájóbban az átfogó versenyképességben az összes volt szocialista ország elhagyott bennünket. Ami persze nem csupán az Orbán-kormányok sara, hanem az elmúlt húsz év kormányaié együttvéve – tette hozzá.

Átnéztük a NER-közeli cégek most leadott 2018-as beszámolóit, és alig találtunk olyat, amelynek nem volt jó éve tavaly. A Mészáros Lőrinc 2Rule-ját gyártó Magyar Sportmárka Zrt. volt az egyik kivétel, 129 millió forintos mínusszal, de ezt azért elviselheti a felcsúti oligarcha, amikor a Mészáros és Mészáros Kft. 5 milliárd forint profitot hoz, a Pro-Ráta Holding pedig 4,5 milliárdot. Garancsi István Market Építő Zrt.-je 6,8 milliárd forint nyereséget termelt, Szijj László Duna Aszfaltjánál pedig 18,5 milliárd forint volt a profit. Elkészítettük a legnagyobb árbevételt elért cégek listáját is, ebben a felsorolásban Mészáros Lőrinc nincs sehol, de kormányközeli vállalkozásokat azért találtunk.

MTI / Koszticsák Szilárd

A kormányhoz közel álló üzletemberek a pénzt akkor érzik biztonságban, ha osztalékként kiveszik. Csak a legnagyobb cégekből 74 milliárd forintot vettek ki tavaly, ha pedig a kisebb vállalkozások osztalékát is hozzászámoljuk, akkor a 100 milliárdot közelíti a végösszeg. Ekkora osztalékfizetés soha nem volt ezeknél a cégeknél.

Akár 40 százalékkal is drágulhat egy lakás, míg megépül. A szektorban a munkabérek átlag felett, az anyagárak pedig soha nem látott ütemben emelkedhetnek. Ez utóbbit nem csak a megugrott kereslet, hanem az energia, az alapanyagok, a munkabér és a fuvarozás drágulása hajtja fel.

A munkaerőköltségek folyamatosan nőnek, de a szakmunkások még mindig úgy érzik, hogy a nyugati bérek töredékéért, nem megfelelő biztonsági feltételek mellett kell dolgozniuk – áll az újHÁZ Centrum elemzésében. Rázsóné Szórády Csilla, az országos építőanyag-kereskedelmi hálózat cégvezetője azt felelte kérdésünkre: gyakran már az is megesett, „hogy leszerződött, kötbérezett munkát hagynak ott napokkal a munkakezdés előtt a kivitelezők, mert egy másik építkezésen annyit ígérnek, hogy abból kijön a kötbér is”.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!