Megérkezett a koronavírus Közép-Európába. Észak-Olaszország több régiójában is válsághelyzet van, onnan terjed tovább a járvány. A Wizz Air – amelynek egy gépén Olaszország és Románia között oda-vissza utazott egy férfi, akiről később kiderült, hogy beteg – azt közölte, hogy a lemondások miatt  lecsökkenti az olaszországi kapacitását, sőt egy járatot meg is szüntetett. A magyar cégek közül a Waberer’s végez munkákat az érintett területen, de minden kamionosuk elhagyta a veszélyzónát. Az Európai Unió 232 millió eurót, azaz mintegy 76,5 milliárd forintot különített el a járvány visszaszorítására, valamint a felkészülés fokozására.

A közösségi médiát és a sajtót is ellepték az üzletek üres polcairól készült fotók, a kereskedők azonban nyugtatnak: nem érdemes felhalmozni otthon az élelmiszereket. Ennél aggasztóbb, hogy kiderült: nem elég hatásos az egyik olyan fertőtlenítőszer, amelyből óvodákba és orvosokhoz is került, a felhasználása „jelentős járványügyi és közegészségügyi kockázatot jelent”. De legalább a MÁV is bejelentette, hogy ők bizony felkészültek a vírusra.

Pénzügyi elemzők szerint úgy tűnik, hogy a járvány terjedése a vártnál nagyobb negatív globális sokkot okoz. A Moody’s úgy számol, hogy elsősorban az autópiacon lehet baj, pedig ott már a vírus előtt sem vártak túl jó évet. A tőzsdék is esnek világszerte, igaz, nem csak a járvány miatt. Sőt, magyar elemzők úgy fogalmaznak, hogy "csúnya, ami a tőzsdéken történik, de pánik még nincs”. Igaz, az ellátási lánccal még lehetnek bajok, a cégeknek pedig nehéz lesz vis maiorra hivatkozniuk idén kötött szerződés esetén, vagy ha másik gyártótól is beszerezhették volna a szükséges alapanyagot.

MTI / EPA / Franck Robichon

Újabb történelmi mélypontra esett a forint, pénteken 340,52 forintot kellett adni egy euróért. A gyengülésben szerepe van annak is, hogy a járvány miatt egyre idegesebbek a befektetők világszerte, de az sem segít, hogy az alacsony kamatok miatt nem vagyunk a piacok kedvencei. A héten az MNB újabb kamatdöntő ülést tartott, de nem nyúltak hozzá a rekordalacsony alapkamathoz.

A KSH több fontos statisztikát is kiadott a héten. Részletezték például, hogy mitől nőtt 4,9 százalékot tavaly a GDP: a leginkább a szolgáltatások húzták a gazdaságot, a növekedéshez 2,6 százalékot ez a szektor tett hozzá. A legnagyobb mértékben az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás teljesítménye nőtt. 3,4 százalékosra csökkent a munkanélküliség, de a fiatalok munkanélkülisége még a szinte teljes foglalkoztatottság idején is 10 százalék fölötti. Az átlagkereset 11,4 százalékkal nőtt, a nettó átlagbér tavaly 244 600 forint volt. Kiadták a lakásépítések számát is: tízéves rekordot ért el a mutató, de még építésre váró lakások csökkenő száma alapján úgy tűnik, hogy itt lesz az aranykor vége.

Általános áremelést nem tervez a BKK, inkább más módszerrel növelnék a bevételeiket – erről is beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában Varga Ivett, a cég új vezérigazgatója. De azt is megígérte: néhány éven belül lesz e-jegyrendszer, és az is kiderül, hogy mi lesz a Lánchíd sorsa. Reális terv például, hogy autók nélküli híd legyen belőle, csak kerékpárral, tömegközlekedéssel, vagy mentőautóval és persze gyalog lehessen átmenni rajta, de erről még a lakossággal egyeztetnének.

A Fővárosi Közgyűlés megszavazta Budapest 2020-as költségvetését – a napi szintű működésre lesz pénz, a nagyobb terveket kell megpróbálni olcsón kigazdálkodni. A tömegközlekedés kritikus pontja a büdzsének: a kormány 12 milliárd forintot ad csak a szükséges 104 milliárdból, a többit a fővárosnak kell megoldania valahogy. Egy nappal a büdzsé megszavazása előtt a főpolgármester és a BKV aláírta az egyezséget a béremelésről, így 10 százalékkal nőnek az alapbérek. Az FKF-fel is megegyezett a főváros, ott a fizikai dolgozók 10, a szellemi dolgozók 7 százalékos emelést kapnak, a felsővezetők bére nem nő.

A hét képe: elfogyott az üzletekből a kézfertőtlenítő, az ugyanolyan hatásos szappanból viszont még bőven van.

hvg.hu

Négy éve tervezik, több mint fél évet már csúszott a bevezetése, de végül március másodikától jön az azonnali fizetés rendszere. Az év minden napján, 0-24 órában 5 másodpercen belül teljesülni fog minden átutalás. Ha pedig a 20 másodpercet is túllépi a tranzakció, akkor megszakítják. Az első körben az egyszeri utalások kerülnek az azonnali körbe, a nyugdíjfizetések vagy a családi pótlék egy ideig még az éjszakai elszámolásban maradnak.

A másik nagy újdonság a másodlagos azonosító, amely komoly könnyebbséget hoz, hiszen nem lesz szükség a netbankon keresztül a név és a bankszámla bepötyögésére, elég lesz például egy telefonszám, akár a kontaktlistáról. A másodlagos azonosításhoz mindenki a saját bankjánál tud regisztrálni, ám oda kell figyelni, hiszen ha megváltozik a telefonszám, akkor azt át kell majd vezetni a banknál is.

Nyilvánosak lettek a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2019-es szerződései. A legnagyobb tétel a kommunikáció: Balásy Gyula cégei 40,5 milliárd forintot kaptak erre egyetlen év alatt. Ehhez képest aprópénz az a 857 millió forint, amennyit arra szán Rogán Antal minisztériuma, hogy „érzékelhetően emelkedjen azok száma, akik szabadidejüket aktívan a természetben töltik”.

Szőcs Géza miniszterelnöki megbízottnak 2019 júliusa óta bérelnek lakást, havi 277 ezer forintért, de támogatják a Magyar Krónikát is, erre 56 millió forintot szántak tavaly. A Kommentár folyóirat kiadója pedig 149 millió forintot kapott.

Füstölt kolbász, Pick-szalámi, Tokaji, piros paprika, levespor, Baba sampon, Füles – mindez egy magyarországi boltban nem meglepő, mi viszont Londonban találkoztunk ezzel a kínálattal. Dömsödi F. Orsolya üzletében jártunk; ő volt az első, aki Nagy-Britanniában megpróbálkozott magyar bolt nyitásával.

Reviczky Zsolt

A 2008-ban beindított üzlet még ma is jövedelmező. Volt idő, amikor egyszerre öt boltja működött, mára egy wimbledoni áruház és egy webshop maradt. A vásárlók 80 százaléka magyar, a Brexittől pedig nem tart a kereskedő, aki szerint képtelenség, hogy több százezer magyar egyszerre hazaköltözzön.

Egy magyar professzor vezette nemzetközi kutatócsoport több mint 10 éve kutatja, hogyan lehetne lassítani a szellemi képességek romlását. A technológia már kész, az új gyógyszerhez új gyár is épül Portugáliában. Ha minden jól alakul, jövőre kezdődhetnek az állatkísérletek. Amerikában. „Ha elkészül, az újszülöttek fogják megkapni először, az első molekulákat az ő számukra készítjük és engedélyeztetjük” – magyarázta Dékány Gyula.

Dékány Gyula

Reviczky Zsolt

Azt is elmondta: nagyon szeretett volna Magyarországon egy innovációs centrumot létrehozni, de belátta, hogy hiányzik hozzá az infrastruktúra és a szakemberek is. Az utóbbi egy évben több egyetemet és kutatóintézetet is megkeresett, hogy együttműködést ajánljon, nem járt sikerrel, „egymás után jöttek a válaszok, hogy mi most háborúzunk, nem érünk rá”. Így lett innovációs centrum Magyarország helyett Németországban.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: