Nagy gyomrossal indult a hetünk, leállt az olajszállítás a Szlovákia és Csehország mellett Magyarországot is kiszolgáló orosz Barátság vezeték déli ágán. Ez már múlt héten, augusztus 4-én megtörtént, de a világ csak e hét keddjén értesült róla. Az oroszok azért stoppolták az olajat, mert ők előre befizették ugyan a havi tranzitdíjat a Barátság ukrajnai szakaszát üzemeltető ukrán cégnek, de az utalás egy augusztus elején élesedett EU-s szankció miatt visszapattant. Még mielőtt nagyobb pánik kerekedett volna, lépett a Mol, és kifizette az ukránoknak a hiányzó összeget, így újraindult az olajáramoltatás, és egy hét késéssel, csütörtökön elkezdett becsorogni hozzánk a havi szállítmány a Barátságon. Hosszabb cikkünkben írtunk arról, hogy a vezetékpara a már eddig is nyilvánvaló benzinellátási zavarokat fejelte meg - ezek annyira égetőek, hogy a Mol már maga kér a lakosságtól felelősebb tankolást.

Az aktuális inflációs adattól se lettünk vidámabbak. Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek - az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció is brutális, 16,7 százalékra gyorsult. A legelkeserítőbb, hogy az drágult a legjobban, amit a leginkább vásárolunk: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportjából 92-nél volt két számjegyű az éves áremelkedés. És itt nem holmi 10 százalékos drágulásokra kell gondolni, 3 termék 50 százalék felett drágult, 8 termék 40 százalék felett, 11 termék 30 százalék felett és további 28 termék pedig több mint ötödével került többe, mint egy évvel ezelőtt. A pénzromlás az égbe lőtte a tanszerek és iskolatáskák árát is, egy év alatt másfélszeresére drágult az iskolakezdés (de a golyóstoll ára stabil). További remek hír: cukorhiány van az országban. Még ezt is tudjuk fokozni: az MNB alelnöke szerint őszre 20 százalék környékére gyorsulhat az infláció.

A MOL százhalombattai kőolajfinomítója

Túry Gergely

Sajnos összességében egy sor gazdasági-pénzügyi mutatónk áll most ott, ahol a 2008-as válság előtt állt. Tizennégy éve az amerikai jelzálogpiaci válság globális hatásai érték el Magyarországot. Most ilyen nincs - helyette az uniós támogatások elapadása, gázhiány és recesszió fenyeget. Így gondolja ezt a Standard & Poor's is, amely pénteken le ugyan nem minősítette Magyarországot, de az eddigi stabil helyett az erre utaló negatív kilátást rendelte a magyar adósosztályzat mellé. A Pénzügyminisztérium ezt kénytelen volt elismerni, azzal azonban már nem dicsekedett a tárca, hogy ezt részben a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájával indokolta a három nagy hitelminősítő egyike.

Beszélnünk kell a tűzifáról. Ismert, hogy a kormány egy rendelettel eltörölte a fakitermelés szinte minden korlátozását Magyarországon, afelé kormányozva így a lakosságot, hogy ha idén télen tényleg beüt az energiaválság, akkor az emberek menjenek ki az erdőbe, vágjanak ki pár fát, és fűtsék fel azzal a lakóhelyüket. Több súlyos gond is van ezzel a koncepcióval, két nagy cikkben foglalkoztuk ezekkel a héten. Ebben arról írtunk, milyen anomáliákat szül a gyakorlatban a fűrészengedély, ebben pedig arról, hogy ez igazából nem energiabiztonsági, hanem politikai húzás a kormánytól. A rengeteg - nemcsak sajtó-, hanem szakmai - kritika ellenére a tűzifarendelet él és virul, sőt, a kormány megtiltotta a fűtőanyag kivitelét az országból. Az aggódók közben petíciót indítottak, melyben arra kérik a kormányt, hogy a hazai erdők megóvása érdekében vonja vissza a rendeletet.

Maradjunk a fűtésnél és a rossz híreknél. Nem egységesen lesz 747 forint a gáz köbméterenkénti ára az átlag felett fogyasztók számára, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlése szerint augusztusban és szeptemberben 732,4, míg október és december között 752,5 forint köbméterenként a „lakossági piaci ár”. És mivel a jövő januári árakat a kormány csak decemberben állapítja meg, könnyen lehet, hogy év elején újabb áremelés jön. A kormány a héten kiemelt beruházássá nyilvánította a Békés megyei Nyékpuszta "nem hagyományos" földgázmező további kutatását, így már januárban megkezdődhet a békési földgázkitermelés. Nemcsak földgáz-, de cseppfolyósgáz-hírünk is van: „virtuális vezetéken" - azaz kamionon - megérkezett az első LNG-szállítmány a horvátországi Krk szigetről Magyarországra, így új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc. Ez azért fontos fejlemény, mert az LNG lehet az orosz gázfüggés leküzdésének egyik fontos eszköze - bár a szükséges infrastruktúra kiépítéséig még évek kellenek. Ha nem éves távlatokban gondolkodunk, hanem a közeljövőre koncentrálunk, akkor arról is beszélnünk kell, hogy ha gázválság lesz télen, akkor az olaj ára is megugorhat. Energiablokkunk végére szerencsére jó hír jutott, az MVM megváltoztatta a feltöltőkártyás villanyórásokra vonatkozó, teljesen követhetetlen, új rezsiszabályait, és helyettük egy sokkal emberségesebb rendszert vezetett be a legkiszolgáltatottabbaknak.

A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti gáztárolója

Túry Gergely

Az augusztus elején beköszöntött új rezsivilág visszafogta a lakások drágulását. Ha nem venni, hanem kivenni akarunk ingatlant, akkor viszont most már jó eséllyel mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, mert a fővárosi bérbeadók egy része már háromhavi kauciót kér, ráadásul a bérleti díjak is nőttek, Budapesten most már 180 ezer forint az átlag. Már korábban sejteni lehetett, ami most a gyakorlatban is megtörténik: emelkednek a kollégiumi díjak a rezsicsökkentés csökkentése miatt, Debrecen 20-30 százalékkal emel. Pécsen viszont a tartalékból állják az energiaárak emelkedését.

Bár csütörtökön 12 megyére adtak ki veszélyjelzést zivatar miatt, az égi áldás nem nagyon akar megérkezni. Jól érezzük, hogy pokolian aszályos évünk van, idén július 31-ig, hét hónap alatt országos átlagban csak 207 mm csapadék hullott, amivel ez a legszárazabb első hét hónap 1901 óta. A porrá száradt termőföldek felélesztésére több megoldás is mutatkozik, egyik az, ha visszaadjuk az ártereket a folyóknak - ezzel nemcsak az élelmiszertermelésen, de az erdőkön is segítünk. Nyilván nemcsak a hektáros szántók, de a kiskertek is szenvednek - hogy azok hogyan menthetők meg, arról itt írtunk. A héten jelent meg a hvg360-on beszélgetésünk Ürge-Vorsatz Diánával, melyben a világhírű klímakutató arról beszél, hétgyerekes családanyaként hogyan szorítja le az otthoni karbonlábnyomot. Fontos a kibocsátás-csökkentés az otthonainkban, de még fontosabb erre törekedni élelmiszeripari szinten is. A francia tejtermelés központjának számító Loire mente és Bretagne farmjain az iparág karbonsemlegessé tételén fáradoznak. Ellátogattunk a tanyákra, megnéztük, mivel kísérleteznek, és találkoztunk egy igazi sztártehénnel is.

A hét képe mi más is lehetne, mint a csodálatos, elképesztően fotogén, tőgyes díva?

Gyükeri Mercédesz

Az aszály ellenére a magyar élelmezés még nincs komoly bajban, csak exportra nem nagyon jut majd termény. Ezzel szemben a világélelmezés azzal együtt is bajban van, hogy újraindult az ukrán gabonaexport a Fekete-tengeren. Nem segít a helyzeten az sem, hogy a világ legnagyobb rizsexportőre, India, csökkentheti a kivitelét.

Az aszálytól szikes talaj egy kelet-magyarországi napraforgóföldön

Túry Gergely

Sűrű hét áll a Ryanair mögött. Az ír fapados légitársaság 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot kapott, mert áthárította a vásárlókra az úgynevezett extraprofit-különadót. Elsőre nem volt világos, milyen alapon rótták ki rájuk a büntetést, később kiderültek a részletek, melyek azonban a gyakorlatban nem nagyon találkoznak a valósággal, ezért a légitársaság fellebbez. Michael O'Leary vállalata már a repülőjegyadó bevezetése után jelezte, hogy a plusz költségnek járatrikítások és -leállítások lehetnek a következményei, a szóból pedig a héten tett lett, tényleg bezárták 8 budapesti útvonalukat. O'Leary egyébként sem derűlátó, a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a kilövő üzemanyagárak miatt légitársasága a jövőben nem ajánl többé filléres utazásokat, konkrétan azt mondta, hogy a 10 eurós repülőjegyek korának vége.