És akkor Varga Mihály állást váltott, a hitelminősítő pedig beszólt a magyaroknak
Pénteken végre felszállt a fehér füst, Orbán Viktor Varga Mihályt választotta a jegybankelnöki posztra, miközben Matolcsy György máris azt jósolja, hogy az évtized két legjobb éve vár ránk. Még aznap este a Moodys kemény kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát. A kormány arra épít, hogy végre sikerül költekezésre bírni az óvatoskodó országot. Persze, csak úgy lehet többet költeni, ha van miből. A hároméves bérmegállapodás ezt segítené, feltéve, ha a lakhatási válság és az újabb inflációs hullám el nem viszi az egészet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Szakaszhatárhoz ért a monetáris politika – állította sokatmondóan Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel, és sajnálkozott egyet, hogy Matolcsy György nem maradhat MNB-elnök. A jegybank élére 2013-ban kinevezett, 2025 márciusától a posztról távozó Matolcsy helyét pedig a bejelentés szerint Orbán egy tapasztalt, higgadt emberre szeretné bízni. A miniszterelnök két ilyen közgazdászt ismer: Nagy Mártont és Varga Mihályt, de említette Lantos Csaba nevét is, hiszen – mint mondta – nem akart elméleti közgazdászt.
Végül azonban Varga Mihályt választotta a jegybankelnöki posztra.
Január elsejétől változik a kormány szerkezete is Varga kiesése miatt, de a miniszterelnök még nem tudta pontosan megmondani, hogy hogyan.
Matolcsy eközben már azt jósolja, hogy az évtized két legjobb éve vár ránk, amit persze nem távozásával hozott összefüggésbe. Közben viszont felröppent a hír, hogy a Matolcsy-klán már menti a vagyont, mert nem akar úgy járni, mint Simicska.
A piacok viszont láthatóan máris örülnek a kinevezésnek, az igencsak gyengélkedő forint némi erősödéssel fogadta a hírt, kérdés azonban, hogy vajon hosszabb távon is örül-e majd neki Orbán is:
Péntek este komoly kritika érte a magyar gazdaságpolitikát: stabilról negatívra rontotta a magyar adósbesorolás mellé rendelt kilátást a Moody’s. A hitelminősítő péntek este piaczárás után jelentette be döntését. Ezzel együtt változatlanul hagyta a magyar besorolás Baa2 szintjét, ez befektetésre ajánlott minősítés.
Közleményében a hitelminősítő a döntést a magyar kormányzat döntéseivel indokolta, amelynek következtében jelentős uniós forrást veszíthet el az ország, ez is hozzájárulhat a GDP-növekedés gyengüléséhez, illetve az államháztartás romló helyzetéhez. Egyelőre nem látják a kormány részéről a szándékot a források megszerzése érdekében elvárt intézkedések meghozatalára.
A kormány eközben arra épít, hogy végre sikerül költekezésre bírni az óvatoskodó országot. A kormány az üzleti szektor beruházásait és a háztartások költekezését noszogatja – így jellemezhető az a gazdaságpolitikai akcióterv, amelytől a miniszterelnök „fantasztikus, nagyszerű, példátlan” történéseket vár jövőre.
Riasztóan nagy számot, 4000 milliárd forintot mondott be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amikor a kormány új akciótervét ismertette. Az élénkítőcsomagot azonban a kormány az üzleti szektor és a lakosság jövedelmét, vagyonát bevonva állította össze, amely alig bővelkedik új elemekben.
Az akcióterv három pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a lakhatás megfizethetővé tétele, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) erősítése. A jövedelmeket gyarapító legnagyobb tétel az inflációkövető államkötvények után fizetendő kamat, ezt Nagy Márton önmagában 1465 milliárd forintra teszi. Sőt, a tőkerésszel együtt 3000 milliárd forint, ez pedig – amint egy konferencián fogalmazott – „keresi a helyét a gazdaságban”.
Persze csak úgy lehet többet költeni, ha van miből, ezért a hét elején a kormányzat, valamint a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek aláírták a következő három évre szóló bérmegállapodást.
Ennek értelmében, az NGM számítása szerint a minimálbér
- 2025-ben 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra,
- 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
- 2027-re 14 százalékkal, bruttó 374 600 forintra emelkedik.
A garantált bérminimum 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra nő jövőre.
Orbán Viktor a megállapodásról kijelentette, hogy az „békeforgatókönyvre” épült, tehát csak akkor lehet betartani, ha békeév jön. Ez egyben azt is jelenti szerinte, hogy a teljesítéséhez három százalék feletti gazdasági növekedést kell elérni, viszont
ha csak úgy dolgozunk, mint eddig, nem lesz tartható, a tavalyi és tavalyelőtti gazdasági teljesítménnyel nem fog kijönni.
Bár a felek aláírtak egy hároméves bérmegállapodást, a minimálbér jelentős emelését a jövő éven túl a kormány gazdasági előrejelzéseinek beteljesüléséhez kötötték.
Önmagában a béremelésnek viszont hátulütői is vannak, arra azonnali áremeléssel válaszolnának a kis cégek, a közép- és nagyvállalatok viszont inkább költségcsökkentést, létszámstopot vagy technológiai beruházásokat terveznek, derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara minimálbér-kutatásából. Sőt, a cégek 70 százaléka szerint technológiai fejlesztésekkel 3-5 éven belül részben kiváltható lenne a munkaerő-szükségletük, így pedig megúszhatják az emelkedő munkabérek okozta terheket.
A legtöbben nagyon reménykednek a fizetésemelésben, ami nem is csoda, hiszen tíz lakásbérlő magyarból négynek az összes jövedelme majdnem felét elviszi a bérleti díj és a rezsi. A 2015-ös szint dupláján jár a lakásbérlés díja, az akkori háromszorosán a lakásár. Így aztán nem csoda, hogy nagyon magas számok jöttek ki, amikor megmérték, mennyire sok család számára jelent brutális anyagi terhet a rezsi, a lakásbérlés vagy a törlesztőrészlet kifizetése.
A válság alatt egy kicsit lassult a lakások drágulása, de mostanra újra meglódultak a lakásárak, akár saját ingatlanra próbálja összespórolni a pénzt valaki, akár kiadó lakást keres.
A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási jelentése szerint 2,8 millió magyar él lakhatási szegénységben. Ami egyben azt is jelenti, hogy a kormány téved, amikor a lakhatási válságot megpróbálja budapesti problémaként kezelni.
Az ingatlanárakat ráadásul meglöki a kormány családtámogatási rendszere, de a születések számának növelésére alkalmatlan.
Részben ennek eredménye, hogy azoknak, akik piaci áron bérelnek lakást, a 42,5 százaléka elképesztő sokat, a háztartás havi összes jövedelmének legalább 40 százalékát rákölti a lakhatásra (esetükben a bérleti díjra és a rezsire).
De sokan rossz helyzetben vannak a lakástulajdonosok közül is: azok közül, akik lakáshitelt törlesztenek, 14,7 százaléknyian kalkuláltak úgy, hogy a jövedelmük kétötödénél többet visz el a törlesztés és a lakás fenntartása.
Simor András, az MNB korábbi elnöke szintén úgy látja, hogy a lakhatási válság nem a kormányzati intézkedések ellenére, inkább azok következményeként állt elő. Úgy véli, a kereslet mesterséges felfűtése az árakat lódította meg, nem a kínálatot. Ennek következménye, hogy ma közel kétszer annyit kell dolgoznia egy magyar családnak, hogy lakást vásároljon, mint tíz évvel ezelőtt:
Miközben az emberek a minimálbérrel és a lakhatási válsággal vannak elfoglalva, a kormány egyre durvább államháztartási kiadásokkal próbálja kezében tartani az irányítást (osztogatást), ugyanakkor azokat az EU-átlagnál magasabb költségvetési hiányból finanszírozza.
A GKI szerint a magyar kormány a többi kelet-közép-európai országhoz képest, de az ország gazdasági teljesítményéhez képest is nagyobb államháztartási kiadással működik, amelyet az EU átlaghoz képest nagyobb költségvetési hiányból finanszíroz.
Ez azonban a közszolgáltatások színvonalában nem érzékelhető, valamint a hosszú távú növekedést is bizonytalanná teszi a magas eladósodás és az ebből eredő kamatterhek miatt.
A kiadások megoszlásában viszont jól látható a kormány preferenciája: a szociális és társadalmi egyenlőtlenséget csökkentő kiadások visszavágása mellett többet költ önmagára (általános közszolgáltatások), valamint a közrend és közbiztonságra (rendőrség, TEK, titkosszolgálatok).
E helyzet javításában pedig az uniós pénzek egyhamar nem fogják segíteni a kormányt, azokat csak kormányváltással lehet lehívni – véli Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki a HVG-nek adott interjújában arról is beszél, hogy kettészakadt a társadalom, hiányzik a párbeszéd, ami csak további lecsúszáshoz vezethet.
Katona Tamás szerint viszont a kormány gazdaságpolitikájából nem olvasható ki, hogy mikor várható fordulat. Noha a kormányzat jövő évi célja 3,4 százalékos növekedés. Ennek akkora esélyt ad, mint a 2024-es négy százalékosnak.
Már az is jó, ha jövőre egy százalékos gazdasági növekedés megvalósul; a reális várakozás inkább 0,5 százalék – véli a KSH volt elnöke.
A 2026-os választásokhoz közeledve azonban egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a kormány ismét inflációgerjesztő osztogatásba kezd. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott beszédében viszont óva intett minden gazdasági döntéshozót attól, hogy az infláció emelkedésének árán próbáljon meg gazdasági növekedést elérni.
Virág Barnabás jelezte, hogy Matolcsy korábbi állításait az MNB elemzései is alátámasztották, amelyek azt mutatták, hogy 2022 közepéig a nemzetközi hatások miatt emelkedett a magyar infláció, utána viszont országspecifikus hatások emelték tovább, egészen 25,7 százalékig.
Szerinte amíg az inflációval kapcsolatos félelmek ott vannak a fejekben, addig minden gazdasági szereplő kétszer is meggondolja, hogy új, a növekedést beindító beruházásokra költsön az elérhető forrásaiból. Szerinte ezért nemcsak alacsonyan kell tartani az inflációt, de minden vele kapcsolatos emlékképet ki kell törölni az emberek (és a vállalkozók) fejéből.
Virág szavainak az is súlyt adott, hogy a GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérésből az derült ki, hogy mélyül a pesszimizmus: novemberben 13 havi mélypontra esett a konjunktúraindex, kétéves mélyponton a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése, miközben 11 havi csúcson az üzleti szféra áremelési tervei.
Nem ártana pedig, ha a kormány több pénzt szánna az egészségügyre, mert a magánellátás egyre drágább. A magánegészségügyi szolgáltatásokat egyre többen kénytelenek igénybe venni, ez pedig azzal jár, hogy az infláció mellett maguk a magánbetegek is drágítják a magánegészségügyi ellátást.
A kereslet jelentős növekedése az egyik fő oka, hogy az utóbbi években bőven a fogyasztói inflációt meghaladó mértékben nőtt a magánegészségügyi szolgáltatások díja: a járóbeteg-ellátás területén 2023-ban például legalább 20-30 százalékkal.
Az állami ellátás akadozása, így a hosszú várólisták miatt egyre többen kényszerülnek mélyen a zsebükbe nyúlni, és magánszolgáltatókhoz fordulni a panaszukkal, ha gyors ellátásra szorulnak.
A borsos díjak persze az emberek jelentős részénél okozhatnak problémát, hiszen a legsűrűbben igénybe vett (bel-, bőr- és nőgyógyászati vagy szemészeti) vizsgálatokért manapság minimum 30 ezer forintot kell fizetni, a szűrésekért 50–150 ezret, az operációk költsége pedig már milliós tétel.
Ha nincs más lehetőség, sokan erőn felül is kifizetik ezt a pénzt, így pedig nem is csoda, hogy a magánszolgáltatóknál elköltött pénz idén már meghaladhatja az 1200 milliárd forintot is.
Ezzel párhuzamosan az önkéntes egészségpénztárak által kezelt vagyon és létszám is évek óta kitartóan növekszik: 2024 második negyedévére már 1,15 millió tagjuk volt, ami éves szinten 56 ezer fős bővülést jelez. Az egészségpénztárakban kezelt összes megtakarítás pedig az év végére átlépheti a 100 milliárd forintot is. A magánszemélyek befizetései dinamikus ütemben bővülnek, tavaly 22 százalékkal, idén 27 százalékkal.
A kormány tartozásrendezésre az egészségügyi intézményeknek adott összeg azonban kevesebb lett a beígértnél – az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ennyiből nem lehet minden beszállítót kifizetni. Október végén ugyanis a NEAK adatai szerint 117 milliárd volt az intézmények adóssága.
Mindez annak ellenére jött össze, hogy a kormány júliusig két részletben, mintegy 105 milliárd forintban rendezte a kórházak adósságait. Az augusztus 22-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy idén nem lesznek százmilliárdos kórházi adósságok.
Miközben a kórházak úsznak az adósságban, a közoktatás színvonala mélyponton van, és a magyar állam mára a vasút üzemeltetésében is lényegében csődöt mondott, aközben a 2025-ös költségvetésben Tiborcz István és Garancsi István cégeinek 120 milliárd juthat.
Ennyi pénzünkbe kerülhet ugyanis, a Dürer Park irodakomplexum megvásárlása.
A héten kezdte meg a jövő évi költségvetési tervezet tárgyalását a parlament, de máris megvannak az első nyertesek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2025-ben összesen 131 milliárd forintot költhet ingatlanok vásárlásra, és ennek jelentős részét, egészen pontosan 119,4 milliárd forintot a Dürer Park irodakomplexum megszerzésére költenének – derítette ki a Népszava, és amely összegről a HVG is többször írt korábban.
Az irodakomplexumot a Dürer Befektetési Kft. fejlesztette, és az ingatlanfejlesztő cég mögött a miniszterelnök barátja, Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt., valamint a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közeli Főnix Magántőkealap áll.
A Dürer Park megaprojektet még 2021-ben kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, és a hozzá tartozó két irodaház megvásárlásáról már 2022-ben előzetes megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
A kabinet úgy döntött, hogy 110 milliárd forintos keretet biztosít a projektre, de a Dürer Befektetési Kft. jelezte, hogy a korábban az állammal kialkudott ár kevés lesz. A kormány pénzhiányra hivatkozva állítólag elutasította az áremelésre szóló előterjesztést, majd mégis megszületett a megállapodás.
A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az MNV, a Magyar Fejlesztési Bank és még tovább 11 állami szervezet költözik majd be a Dürer Parkba.
Mostantól bárki lehet Tiborcz István tulajdonostársa, ugyanis
tőzsdére ment a Gránit Bank.
Viszont egy kicsit még mindig várni kell a vásárlással, mert bár hétfőtől a tőzsdén jegyzett nyilvános részvénytársasággá vált a nyolcadik legnagyobb magyarországi pénzintézet, a Gránit Bank, a részvényeivel azonban várhatóan csak december 23-ától lehet kereskedni, miután a jelenlegi tulajdonosi kör (köztük Tiborcz István 44 százalékos részvényesi érdekeltsége, a 36 százalékot birtokló MRP-szervezet vagy a mintegy 4,5 százalékot kézben tartó Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató) nem akar a sajátjából eladni.
Vásárolni az újonnan kibocsátandó, minimum 7, maximum 30 milliárd forintnyi, ezerforintos névértékű részvényből lehet, amelyeket a lakossági befektetők november 26. és december 11. között jegyezhetnek.
Addig is érdemes lesz átgondolni a vásárlást, ugyanis figyelembe véve a bank jelenlegi, 124 milliárd forintnyi saját tőkéjét (ami 131–154 milliárd közé nő), a részvények értékeltsége ambiciózus, magasabb például az OTP tőzsdei értékeltségénél, nem kirívó ugyanakkor a hasonló, gyors növekedési periódusban lévő digitális pénzügyi szolgáltatók között.
A hét képe: Starbucks nyílt az észak-koreai határ mellett. A népszerű kávézólánc új üzletét egy dél-koreai határátkelőnél nyitották meg, ahonnan remek panoráma nyílik egy észak-koreai hegyi falura:
Akik sem irodaházakban, sem a Gránit Bankban nem látnak üzleti lehetőséget, viszont házuk tetején ott virít a napelem, azok számára jó hír, hogy március második felében csilingelhet először piaci áron a kassza a bruttó elszámolásba kerülő háztartási napelemeseknél. Már biztosnak tűnik, hogy az első aggregátor február elejével elindítja szolgáltatását, amivel azokat a (nem csak) lakossági kis napelemeseket célozza, akik egyre nagyobb számban esnek ki a nagyon kedvező szaldóelszámolásból.
Már január elején bejelenti aggregálási igényét a PentaSun Kft., amely először kínál ilyen szolgáltatást kimondottan háztartási méretű napelemes kiserőművek (hmke) számára – jelentette be a társaságot alapító Boczkó Tamás. A cég azt ígéri, hogy az áramtőzsdén, piaci áron értékesíti a vele szerződők többlettermelését, ami számításaik szerint a kilowattóránként 5 forintos hivatalos átvételi árnak akár a többszöröse is lehet. Ezzel nagyban segíthetik a bruttó elszámolásba kerülő kisebb napelemes rendszerek megtérülését.
Nagy átalakulás indulhat tehát a lakossági áramszolgáltatásban:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
