A bátrabb elemzők ott tartanak, hogy a héten gyakorlatilag összeomlott az 1989 óta ismert világrend, de még az óvatosabbak szerint is az látszik, hogy teljesen új helyzetre kell felkészülni. Donald Trump néhány hét időhúzás után telefonon beszélt az orosz elnökkel, majd a kommunikációjában átváltott arra, amit az elmúlt pár évben csak a putyinista propagandától szoktunk meg. Volt itt a fenyegetéstől (Ukrajna adja át a nyersanyagkészletét) a megalapozatlan kamun át (Volodimir Zelenszkij népszerűsége 4 százalékra esett) a teljesen aljas hazugságig (Ukrajna indította a háborút) minden. Az is világos, hogy jelen állás szerint Európát úgy, ahogy van, kihagynák a helyzet megoldásából, úgyhogy az EU vezetőinek nagyon gyors válaszokat kell adniuk.

Trump dühét valószínűleg az váltotta ki, hogy – ránézésre másfél éves kora óta először – nemet mondtak neki: miután egy olyan támogatást ajánlott fel Ukrajnának, amellyel jobban kifosztotta volna, mint ahogy a háborúk veszteseit szokták a győztesek, az ukrán elnök közölte, hogy ezt így nem lehet aláírni. Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó felszólította Zelenszkijt, hogy hallgasson és adja át az értékeit, majd miután az ukrán elnök Keith Kellogg különmegbízottal tárgyalt, annyit írt, hogy kész gyors megállapodást ajánlani.

Volodimir Zelenszkij és Keith Kellogg Kijevben

AFP / Sergei Supinsky

Az amerikai elnök közben folytatja a vámháborús fenyegetőzését is, most épp az autókra, a chipekre és a gyógyszerekre vetne ki magasabb vámokat. Hogy ez az egész stratégiája csak a teljes őrületet jelenti-e vagy lehet benne valami, aminek még értelme is van, azt a játékelmélet szemszögéből is megnéztük.

Eközben pedig az EU elfogadta az újabb szankciós csomagot Oroszországgal szemben – Szijjártó Péter a magyar kormány prioritásait jól bemutatva azt kiharcolta, hogy focicsapatokra és Kirill pátriárkára ezek ne vonatkozzanak. A magyar külgazdasági és külügyminiszter aztán Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel is tárgyalt, egyebek mellett arról, hogy Rogán Antalt levegyék a szankciós listáról. De erről még csak ígéretet sem kapott, helyette Bessent megdicsérte Magyarországot az autó- és akkuipari beruházásokért, ahogy az infláció kezeléséért is (biztos nem olvasott mostanában makrogazdasági adatokat).

A magyar kormány korábban azt mondta, majd Trump elnökségével minden sokkal jobb lesz, de finoman szólva sem ennyire egyszerű a helyzet. A héten épp az Európai Unió pénzügyminiszterei foglalkoztak azzal, hogy miként teljesíti Magyarország a költségvetési előírásokat, a kormányunk pedig egy újraszámolás után gyakorlatilag átvette a brüsszeli számításokat, így pedig a miniszterek vita nélkül fogadták el a tervet.

Az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának ülése

AFP / Jhon Thys

Így aztán Magyarországnak gondoskodnia kell arról, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme ne haladja meg a 4,3 százalékot 2025-ben és a 4 százalékot jövőre. 2025 és 2028 között évente átlagosan 1,6 százalékos GDP-növekedés a reális, az államadósságot pedig a 2024 végi 74 százalékról 2028-ra a GDP 68,2 százalékára kell csökkenteni. A tervben szerepel annak a mintegy 18 milliárd eurós uniós forrásnak a felhasználása is, amelytől Magyarország a korrupciós kockázatok miatt el van zárva.

Orbán Viktor megmondta, hogy innen már erősödni fog a forint, mire a forint gyengülni kezdett. A miniszterelnök azzal kezdte a hetet, hogy arról beszélt, az orosz-amerikai tárgyalások közeledésének köszönhetően közelebb van a béke, ami erősíti a forintot is.

Veres Viktor

Az tény, hogy a forint az elmúlt pár hétben már apróbb döccenőkkel, de erősödgetett, a 400-hoz már jóval közelebb került, mint a 415-höz. Az ukrajnai tűzszünet lehetősége tényleg örömmel tölti el a befektetőket, ahogy az is, hogy Trump egyelőre nem az EU-t vette leginkább célba a vámháborújával. De az is a forintot erősíti, hogy a nagy infláció miatt valószínűleg nem lesz egy ideig még kamatcsökkentés. És persze amennyi a bizonytalanság, egy visszagyengülés is reális forgatókönyv – ahogy az a miniszterelnöki nyilatkozatot követő napokban ha nem is drámai módon, de látszott.

A hét képe: miután Lázár János nagy vasúti wc-felújítást ígért, az 1202-ből elsőként egy buszpályaudvarit újítottak fel

Lázár János/Facebook

Új hely kapcsán folyik a budapesti várospolitizálás: a téma most az aluljárós sütödék sorsa. A főváros nem teljesen tiltotta meg az aluljárókban működő sütödéknek a helyben sütést, de egyedi elbírálás tárgyává tette ezt. Az önkormányzat bajairól Karácsony Gergely videót is feltett: a zsír- és olajgőz kicsapódik a szellőzőcsatornában, amelynek a tisztítása nehezen megoldható, a használt olajokat és zsírokat pedig sokan a csatornarendszerbe engedik, amely azonban nem erre, hanem az esővíz elvezetésére szolgál.

Az intézkedésről maguk az érintettek még nem sokat tudtak, amikor megkérdeztük őket a részletekről. A Főpolgármesteri Hivatal pedig, amikor náluk érdeklődtünk, hogy miért pont most kezdik szigorúbban betartatni az amúgy 28 éve létező rendeletet, azt válaszolta: mostanra vált tarthatatlanná a helyzet.

Lehet, hogy a hűvös időjárásban nem tűnik fel – és most hagyjuk, hogy a médiában milyen sokan szeretnek drámát csinálni abból, hogy télen olyan a hőmérséklet, amilyennek ilyenkor lennie kellene –, de hetek óta nem esett rendes mennyiségű eső vagy hó. A tavasszal ez persze változhat, de egyre komolyabban kell venni az aszály fenyegetését. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság végre meghallotta, amit a szakma évtizedek óta kér: már a földek elárasztására biztatja a gazdákat ahelyett, hogy szó nélkül elvezetné a víztöbbletet. Aki ezt vállalja, már jelentkezhet vízborításra szánt parcelláival az erre fejlesztett online felületen.

MTI / Komka Péter

Nyilván innen még rázós az út, de ezt a változást a HVG-nek nyilatkozó független szakértő is korszakalkotónak tartja: érdemi párbeszéd indulhat az agráriummal az aszályos időszakok legkárosabb hatásainak kivédését segítő vízmegtartásról. Újdonság, hogy irányváltást szorgalmaz a vízügy, most az agráriumon a sor, hogy hasonló szemléletváltást hajtson végre – mondta.

Vízre igencsak szükségük van az akkugyáraknak is. Debrecen kapcsán például már rendelkezett is a kormány, hogy évente kétmillió köbméter vizet kapjanak állami támogatással, méghozzá olyat, amely ivóvíz minőségű.

Hasonló mennyiségű vizet ígért egy program a debreceni Nagyerdő és az erdőspusztai tavak megmentésére is De az most nem áll sehogy: saját pénz nincs a megvalósítására. Az EU-támogatásokat pedig befagyasztották, úgyhogy kétséges, sikerül-e folytatni a programot.

Egy kicsi, nyitott gazdaságban nem létezik monetáris szuverenitás, alkalmazkodni kell az Európai Központi Bank és az amerikai Fed politikájához – mindezt nem egy magyar jegybanki szakember nyilatkozta a HVG-nek, hanem Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke.

Boris Vujcic

Reviczky Zsolt

Arról is beszélt, hogy Horvátország épp a válságos időkben csatlakozott az eurózónához, ez pedig megkönnyítette a válságkezelést. Kitért arra is, hogy most épp tiltakoznak a horvátok az infláció miatt: szerinte az ársapka nem átfogó inflációellenes fellépés, hanem a szociálpolitika része, volt, amiben működött, volt, amiben nem, összességében pedig három-négy év alatt éltek át jelentős drágulást.

Többnyire jól kerestek a Schadl György–Völner Pál-féle korrupciós perben vádlott végrehajtók a büntetőeljárás alatt is. A már elítélt bűnbeismerő végrehajtók irodái ugyan sorra bezárnak, de korábban fizettek osztalékot, a vesztegetést tagadó, a pert ügyesen elhúzó Schadl és szintén vádlott felesége pedig a háttérből is tovább működtetheti a bizniszt.

Schadl egykori helyettese pedig már vissza is nyerte végrehajtói státuszát. Mégpedig azért, mert a bíróság nem jogerősen megszüntette a vele szembeni büntetőeljárást, arra hivatkozva, hogy a vád aláírás nélkül érkezett be.