Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Nem érdekli a populizmus vádja, mert szerinte a Fidesz a házszabály módosításával és a sarkalatos törvényekkel minden parlamenti eszközt kivett az ellenzék kezéből, így nem maradt más lehetőség, mint a népszavazás. Biztos benne, hogy az LMP össze tudja szedni a 200 ezer aláírást, majd 4 millió embert elvisznek az urnákhoz. A párt jövőjét illetően is optimista, azt mondja, most is ellát kétmillió szavazóig, igaz, az LMP tagsága még a 800-at sem éri el egyelőre. Interjú Schiffer Andrással, a Lehet Más a Politika januárban lemondott frakcióvezetőjével.
Szerdán az Európai Bizottság várhatóan további kérésekkel válaszol a magyar kormánynak az MNB függetlenségével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás ügyében, míg a két másik ügyben az eljárások folytatását javasolják - értesült a hvg.hu.
Több fronton kipróbált pártkáder veheti át Ángyán Józseftől a nagybirtokos lobbi elleni harcot a földművelési tárcánál. Az államtitkári szék várományosa, Budai Gyula mindig csatasorba állt, ha a Fidesz vagy Orbán Viktor a segítségét kérte. Új posztján most komoly kihívás elé néz: a kormánypártok holdudvarába tartozó nagybirtokosokat kellene, hogy távol tartsa az állami földektől és pénzektől. Kérdés, hogy valóban ezt várják-e tőle.
A főpolgármesterrel és a Belügyminisztériummal folytatott tavalyi vita újjáéledésétől tartanak a járási beosztás ellen küzdő fideszes kerületi polgármesterek Budapesten. A jogköreiket, irodáikat féltő kerületvezetőket a közigazgatási tárca azzal nyugtatja, hogy fel sem merült az okmányirodák bezárása, sőt, a minisztérium a feladatmegosztásról is egyezkedne. Míg a tárca 7, a polgármesterek 23 járást szeretnének a fővárosban: az önkormányzati lobbi az összeférhetetlenség miatt gyarapítaná a hivatalok számát, hogy biztosítsa a menekülőutat 2014 után. Egyelőre a KIM áll győzelemre a vitában.
Rossz szülőhöz hasonlította a fideszes Ughy Attila az Európai Bizottságot, amiért az 495 millió euró kohéziós pénz befagyasztását javasolta, mivel Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette a deficitajánlást. Kormánypárti képviselők nem értik, miért éppen most fogyott el Brüsszel türelme. Németh Zsolt külügyi államtitkár méltánytalan és jogellenes lépéssorozatnak minősítette a döntést.
Káoszt okozott a parlamentben a Fidesz és a KDNP diktálta törvényalkotási rohamtempó. Míg Kövér László a kabinet felelősségét világossá tevő sürgősségi kormányrendelet bevezetését javasolta, addig a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott: inkább maradjon a mostani felállás. A hvg.hu megnézte a nemzetközi és a történelmi példákat.
Körvonalazódik a második Orbán-kormány által szorgalmazott államigazgatási reform utolsó szakasza: a kormányhivatalnokok felügyelete alatt működő járások szinte az összes feladatot elvonnák a városoktól, falvaktól, amelyek az iskoláikat és kórházaikat is elveszítik. A központosítás jelentős forráselvonással járhat, ami bosszantja ugyan a vidéki fideszes politikusokat, ám többen abban reménykednek, hogy a parlamenti létszám megfelezése után az új hivatalokban építhetik majd karrierjüket.
Össztűz alá vették Navracsics Tibort a Fidesz-frakcióban a polgármesterek, mert elégedetlenek a közigazgatási reformmal, a 175 járás határainak meghúzásával. Míg ellenzékben „falurombolást” emlegetve élesen támadtak mindenféle változást, mára a Fidesz vezetői is belátták, ésszerűtlen 3200 hivatalt fenntartani, az átalakításról azonban a kormányban sincs egyetértés.
Olyan törvénytervezetet akar újratárgyalni a pártfinanszírozásról a Fidesz, melyet az utóbbi hat évben többször is visszautasított. A korábbi parlamenti ciklusban a korrupció ellen küzdő civil szervezetek több alkalommal is megpróbálták rávenni a pártokat, hogy tegyék nyilvánossá és átláthatóvá a kampányköltéseiket, de a tárgyalások az utolsó pillanatban megfeneklettek. Bár hosszú viták után 2010 februárjában az MSZP beterjesztette a törvényt a parlament elé, a javaslat nem kapta meg a kétharmados többséget: pár hónappal később a szocialisták és a költési limit leszorításáért küzdő Fidesz is milliárdokkal költött többet a kampányra a civilek szerint, mint amennyit a törvény megenged.
Tabuként kezelik a Fideszben az államfő doktori disszertációja ügyében még január közepén kipattant botrányt. A hvg.hu információi szerint mostanáig sem a frakcióüléseken, sem az elnökségi értekezleteken nem került elő, pedig a parlamenti képviselők többsége igen kínosnak tartja Schmitt Pál plágiumgyanús ügyét. A kormánypárti politikusok Orbán Viktor útmutatására várnak, ám szerintük a miniszterelnök-pártelnök nem szívesen engedi el Schmitt kezét, miután 2010 májusában keményen megküzdött a pártja vezérkarával azért, hogy személyes jelöltjét válasszák államfőnek.
Két állásfoglalást terjesztenek be az EP-frakciók a csütörtöki parlamenti plenáris ülésre Magyarországgal kapcsolatban – tudta meg a hvg.hu. Az egyik a korábban kifogásolt törvények alkalmazásainak tapasztalatait vizsgálná, a másik a törvények végrehajtása alapján döntené el, indokolt-e Magyarországgal szemben a hetes cikkely alkalmazása.
Lassabb tempót, több konzultációt, az ellenzéki szempontok figyelembe vételét ígérik a Fidesz és a kormány képviselői a parlament hétfőn induló tavaszi ülésszaka előtt, de a megoldandó feladatokat és a már most is sok esetben látható komoly törésvonalakat látva az álláspontok között, kérdés, hogy miben lesz más a "konszolidált működés", mint az őszi rohamtempó.
Több ponton is meghátrál a magyar kormány az Európai Bizottság kifogásai elől. A kötelezettségszegési eljárás felfüggesztése érdekében módosítják a bírók nyugdíjkorhatárát csökkentő törvényt és megerősítik az adatvédelmi hivatal elnökének függetlenségét. Ám még így is több tisztázatlan kérdés marad, ami a Brüsszel és a magyar kormány közti vita folytatását vetíti előre.
Marad-e a konfliktusos politika, vagy konszolidációra készüljön a Fidesz? Erről a kérdésről dönthet a két kormánypárt a háromnapos egri frakcióülésén, ahol a képviselők a miniszterelnöktől várják az új irány kijelölését. A hvg.hu által megkeresett kormánypárti politikusok kemény vitára számítanak, mert sokuk elégedetlen az egyetemi keretszámokkal, félti a parlamenti fizetését, a polgármesterek pedig tudni akarják, mi lesz az államosított iskoláikkal és kórházaikkal.
A harc és a küzdelem folytatását ígérte a miniszterelnök a 14. évértékelő beszédében. Orbán Viktor szerint kormánya a megbékélést és a kiegyezést azokkal vállalja, akik partnerek az ország újjáépítésében, de szerinte a Fidesztől balra és jobbra állókkal a szemléletmódjuk és módszereik miatt nehéz egyezkedni, ahogy az Európai Unióban is vannak, akik a 2010-ben választott útról akarják letéríteni az országot. A miniszterelnök-pártelnök azt mondta, politikája a középosztály megerősítését célozza, és az egyik fő kérdés az, hogyan lehet elérni, hogy az ország irányítása a középosztály kezében maradjon.
Furcsa kivétel Budai Gyula az állami vezetők között: rá nem vonatkoznak azok az előírások, amelyek kikötik, hogy a képviselőként is tevékenykedő tisztségviselők csak a minimális tiszteletdíjra jogosultak. Nem vonatkozik az elszámoltatási kormánybiztosra az Orbán Viktor által meghatározott fizetési plafon sem. Miközben a kormánytól szolgálati autót kap, 626 ezer forintos költségtérítését is felveheti. A joghézagoknak köszönhetően Budai az egyik legjobban kereső honatya, aki évente több mint 26 milliót visz haza.
A tartozás egy részét elengedő magáncsőd bevezetését javasolja az IMF Magyarországnak a bankoknak jelentős veszteséget okozó végtörlesztési megoldások kiváltására – derült ki egy, a Figyelő honlapján nyilvánosságra került jelentéstervezetből. Ezzel a kormány egy olyan döntésre kényszerülne, amit korábban mind a Fidesz frakciója, mind a kabinet ellenzett. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap egy olyan ötletet támogat, amitől 2010-ben egyszerűen eltiltotta Romániát.
Az MSZP kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását január 16-ára azzal a céllal, hogy "törvény erejével garantálják" a bankbetétek biztonságát - közölte az ellenzéki párt gazdasági ügyekért felelős frakcióvezető-helyettese szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
A zárószavazás előtt, az utolsó pillanatban átírt törvények, a kihirdetés után napokon belül, akár többször is módosított jogszabályok: követhetetlenül, a jogalkotási eljárások rendjének szellemét legkevésbé sem tisztelve dolgozott a kétharmad gőzhengere az Országgyűlésben az óév utolsó heteiben is. Törvényhozási szörnyszülöttek példatára.
Ha biztonsági fenyegetésként tekintenek az ellenzéki szereplőkre, a kormánykritikus sajtóra, az EU-ra vagy a civil társadalomra, akkor minden eszközt legitimnek érezhetnek velük szemben.
A KFT-ből kilépő Laár András azt monda, évekig tűrte a zenésztársai neheztelő, korholó hozzáállást, akik őt tartották az együttes leggyengébb láncszemének.